Keszthely

2015.08.08. 07:55

Helyi termék – sokat halljuk a kifejezést manapság, de vajon mit is jelent?

Tojás a szomszéd Juliskától, aranyló baracklekvár Mari nénitől, paprika Józsi bácsitól, pálinka Karcsitól – vagy mindent megveszünk a hipermarketben, a multiknál?

Keszey Ágnes

Helyi termék – E kifejezést akkor használják a zöldségekre, gyümölcsökre, ezekből előállított italokra, vagy élelmiszerekre, húskészítményekre vagy kézműves alkotásokra, ha azokat a vásárlás helyétől legfeljebb 50 kilométernyi távolságban termelik vagy állítják elő. De vajon mennyire keresettek mindezek, s hogyan tudják kiszolgálni a termelők a vásárlói igényeket?

A Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar keszthelyi tanüzemének földjein sok minden megterem. A gazdálkodás célja nem elsősorban az, hogy ezeket eladják, hanem hogy a leendő gazdászok a gyakorlatban is megtanulják mindazt, amihez érteni kell egy mezőgazdaságban dolgozó szakembernek. De ha jók dolgoznak, akkor ott a rengeteg termény.

A Dubarry csirke mellé az egyetem burgonyájából készült a köret - mondta Hegedűs Csaba.

– A tangazdaságban mindenből van egy kicsi. Van húsmarhánk, van tehenészet, gyümölcsöskertek, szőlő, szántó. Azon dolgozunk, hogy ezek még inkább közelebb kerüljenek az emberekhez. Itt van például a körte génbank: van körülbelül 320 fajta körténk – amiből csak kevés fa érik egyszerre, de ebből mindig van egy kevés: ezek például a helyi zöldségesekhez kerülnek. Szeretnénk, hogy itt helyben is tudjuk majd értékesíteni, ahol a helyiek találkozhatnak ezekkel a termékekkel. De meg kell találni azt is, hogy mit keresnek az emberek. Most telepítettünk például szamócát. Vagy itt van az egyetem Burgonyakutatási központjának egyik fajtája, a Balatoni rózsa: a vetőkrumplival találkozunk, de újkrumplit nem tudnak venni a vásárlók. Itt vagyunk az egyetemen, együtt tudunk dolgozni, tehát itt is lehet előrelépni. Tangazdaságunkban legnagyobb probléma az, hogy olyan kicsik a területek, hogy mire be tudná kerülni a piacra, gyakorlatilag el is fogyott. Tehát nem sokfélét, inkább kevesebbet, de nagyobb területen kell előállítani - összegezte Zsittnyán Tamás, a tanüzem ügyvezetője. Ugyanez a probléma, ha az őstermelőket nézzük, akik leggyakrabban a termelői piacon próbálják értékesíteni termésüket.

Alapozni nem lehet a helyi termékekre egy nagy szállodában, de színesítik a kínálatot. Képünkön Zámbó Tibor és Budai László.

– Ám hiába hívják annak, ezek nem feltétlenül mindig termelői piacok. Én is sokszor kimegyek, ránézek az árura és látom, hogy biztosan nem őstermelőtől van: hanem egy profi, szuperintenzív, leválogatott gyümölcsösből származó portéka. Amikor tíz láda egyforma barackot látok, az biztosan nem őstermelői, s ezt a laikus is észreveszi – hívja fel a figyelmet a szakember.

A Georgikon kar konyhájában is használnak a tanüzemből, vagy őstermelőktől származó alapanyagokat.

A kistermelő portékája biztos, hogy nem mind egyforma nagyságú, csakúgy, mint a tangazdaság barackjai  - mutatja Zsittnyán Tamás.

– Most nyáron körülbelül kétszáz, a tanévben közel ötszáz főre főzünk. Amennyire lehet, a közeli termelők, vállalkozások termékeit használjuk: ez van, amikor nehézkesebb, van, amikor könnyedebb. Az egyik probléma, hogy a térségben nem nagyon foglalkozik azzal senki, hogy megismertessék magukat. Ha kistermelőtől vásárolunk, ezerféle dolgot kell kitölteni hozzá.. Az is gond, hogy nem mindig tudják a kért mennyiséget szállítani. Éves szinten például több, mint tízezer kiló burgonyát, közel három ezer kiló zöldséget, ezerötszáz kilogrammnyi húst használunk fel. Ehhez vagy egy nagy beszállító kell, vagy több kicsi- mondta el Hegedűs Csaba üzemeltető.

Egy hévízi hotelben az egyik – ételszínezékhez szokott vendég reklamált az igazi eperszörp halvány színe miatt – de nem csak emiatt nem egyszerű helyi termékek használata.

Akár a mindennapos családi bevásárlás is szinte teljes egészében megoldható, ha csak helyi terméket vesz az ember: a termelők ellátják az eziránt érdeklődő vásárlókat - képünkön Vaszily Zsolt.

- Ha az ember kiteszi például az almákat, akkor a nagyobbat veszik el először, s a kis csúnyácskát – a bioterméket – aminek olyan íze, mint a mennyei mannának, azt nem fogja elvenni senki – mesélte Zámbó Tibor.

– A nagy szállodákban az a nehéz, hogy ahhoz a termelő túl kicsi, hogy egyfajta ellátásbiztonságot adjon, viszont ha eléri azt a nagyságot, akkor már nem biztos, hogy kézműves lesz. Ennek itt van a buktatója. Ezt tudomásul kell venni, hogy a működés biztonsága miatt nem lehet csak friss hússal működni, bizonyos mennyiségű mirelitnek is lennie kell. De szörpöket - például köszöntőitalnak – tudunk kínálni. Az étkezésekhez megvásároljuk a burgonyát, de nem tudják lefedni a szükséges mennyiséget. Sok gyümölcsöt veszünk, akár sok termelő egy-két gyümölcsfájáról is. Azt látjuk, hogy ha kiírjuk, hogy helyi termék, ahhoz hozzányúlnak, szeretik a vendégek - összegezte Zámbó Tibor.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!