A zsarnokságot az úttörőtáborból kihallatszó gyermekkacaj sem tudta feledtetni

A városi megemlékezést kora este a Balaton színházban tartották, ahol Csótár András, az önkormányzat Emberi Erőforrások Bizottságának elnöke mondott beszédet. Felidézte nagyapja történetét, a deportálást, az embertelen és szörnyűségekkel teli éveket, családja megpróbáltatásait. Emlékezett a határon túli több tízezer magyar áldozatra is. Úgy fogalmazott: „ a kommunizmus eleve bűnben fogat és bűnözésre szerveződött”

– Sajnos még mindig akadnak megtévesztett emberek, akik hangoztatják, hogy bizony az alapok jók voltak, Marx és Lenin jót akart, nem is szólva Kádár Jánosról. Azonban mi tudjuk, a kommunista ideológia alapjaiban téves és gonosz. A kommunizmus nem csak puszta elmélet, hanem cselekvésre buzdító akcióprogram is volt. Nemcsak hirdette az évezredes emberi együttélési szabályokon alapuló világ megszűnését, hanem szükségesnek is tartotta annak felszámolását. Az emberi közösségek viszonyát végtelenül leegyszerűsítve folyamatos harcnak, úgynevezett osztályharcnak tekintette. Az összefogás, az együttműködés helyébe a gyanakvást, az irigykedést, a képmutatást, a gyűlöletet, a zsarnokságot ültette. Ezt még a zánkai úttörőtáborból kihallatszó gyermekkacaj, a vidám sör-virslis majálisok és a nyolc évenként megérkező Trabant kiutalások sem tudták elleplezni – mondta Csótár András beszédében.

Az emléknap eredetéről, Kovács Béla, az 1947-ben a szovjet megszállók által elhurcolt kisgazdapárti politikus sorsáról, a kommunizmus történetéről és kegyetlenségeiről szólt Raffay Ernő történész a hévízi könyvtárban, "Magyarország sorstragédiái a 20. században" című előadásban csütörtök este.

– Összehasonlítom a XX. század két nagy gyilkos ideológiáját, a nagyon szörnyű nácizmust és a négyszer annyi – 25 millió és 100 millió – áldozatot követelő kommunizmust. Levonom a tanulságot, amelynek egy mondatban az a lényege, hogy ha lehet, soha többé ilyen ne legyen. De úgy látom, az emberek nem tanultak: mindig kitaláltak gyilkos eszméket – foglalta össze előadását a történész, aki  rendkívül fontosnak tartja, hogy öregeknek, fiataloknak, iskolásoknak el kell mondani, hogy mi volt a múltban.

– Talán visszariadnak: ez az egyetlen történelmi tapasztalata van. A többi, hogy konkrétan kit öltek meg, hogyan, milyen célokból az a történészek feladata. Itt elmondok bizonyos tényeket és talán valakinek eszébe jut, hogy egy kicsit utána olvas. Emlékezzünk, tanuljunk és figyeljünk a következményekre, a következtetésekre- mondta el lapunknak Raffay Ernő, idézve a több ezer éves mondást: a történelem az élet tanítómestere.