Kert

2017.06.12. 14:34

Padlizsán, az előkelő kertlakó

Lassan benépesülnek a kiskertek, s már csak a csutri-, a kerekrépa és egyéb másodvetésű társai várnak a sorukra.

Fincza Zsuzsa

Az idén is beigazolódott, van, ami szépen sikerül, de mindig akad, ami egyáltalán nem. Ezúttal a padlizsánpalánta makacsolta meg magát, nem tudom, mi lelte, talán megérezte, hogy az eddigieknél nagyobb szerep vár rá. No, de sebaj! Veszek a kis nyiszlettekhez pár fejlettebb palántát - gondoltam. Szeretnék mielőbb padlizsánkrémet és zakuszkát készíteni.

Szerencsémre már nem vagyok az a nyeretlen kétéves, akire a piacon akár dupla áron is bármit rá lehet sózni. Szomorú tapasztalataimból okulva először tájékozódom. Érdemes. Mert lám, az első árus, aki éppen a cserepes szegfűit tukmálgatta egy asszonyra, mintha meg se hallotta volna, hogy kérdem, mennyiért adja a padlizsán palántáit. Elkövettem a hibát, hogy nem álltam azonnal odébb, ebből arra a következtetésre jutott, hogy „nagyon" akarom a portékáját. Végignézett: „háromszáz". No, akkor inkább megvárom, míg megnő az enyém. Pár méternyire a „háromszázasnál" sokkal szebb, cserépben viruló palántáknak csak úgy futólag kérdeztem meg az árát, s alig hittem el, amikor hallom, hogy „180". A tisztességesebbjét meg sem kellett kérdezni, mert kiírta a palánták árát, a padlizsánhoz, hogy „100", de ha négyet veszek, „80". Ezek a palánták is szépek voltak, de nem kis műanyagcserépben, hanem pikírozó ládikában sorakoztak és kis földlabdával árulták.

Bár a termése alapján a padlizsán „kabakosnak" tűnik, mégis a paradicsom a paprika és a burgonya rokona. Az utóbbi közelébe ne ültessük, mert szereti a krumplibogár Fotó: A szerző

A hagyományos padlizsánkrém eddig is a kedvenc kenyérre való kencéim közé tartozott, a különleges, darabos állagú zakuszkába viszont tavaly ősszel szerettem bele. Ajándékba kaptam belőle egy kis üveggel, s úgy, ahogy volt, natúr felfaltam. Egyelőre csak annyit tudok róla, hogy a padlizsán mellett volt benne cukkini, paradicsom, paradicsompaprika, hagyma, bab és mindenféle zöldfűszerek. No, de a pontos recept még ráér, egyelőre a belevaló növények nevelésénél tartunk. Köztük a padlizsán kimondottan melegigényes, így hát megkapta a kert előkelő, napsütötte, szélvédett lakosztályát. Az ellátásra sem lehet panasza, a kissé agyagos-homokos földje az ősszel bőven kapott a komposztból. Direkt jól megágyaztam neki, mélyen meglazítottam a talajt, hogy izgága gyökerét hosszúra növeszthesse. Rokonai, a paprika és a paradicsom költöztek a szomszédságába, így velük együtt dúskálhat majd a locsolóvízben. Arra szigorúan ügyeljünk, hogy csak állott vizet kapjon, mert a hideget még a gyökere sem viseli el.

A padlizsán nem szomjazhat, nem éhezhet - hetente öntözzük be a földjét legalább növényi trágyalével. A legegyszerűbb az erjesztett csalánlé, vagy a komposzttea. Csalánt bármikor találunk a közelben, csak az öreg, már magot érlelteket mellőzzük. A „teához" műanyag hordóba öntsünk egy vödör érett komposztot, rá egy vödör vizet és legalább öt napig hagyjuk érni, naponta egyszer-kétszer keverjük meg. Növényünket ne hagyjuk csak úgy Isten nevében növekedni, a második virág felett csípjük vissza, ennek hatására hajtásokat hoz majd, ezek közül a két legszebbet hagyjuk meg, de ezeket is kurtítsuk meg a második virág fölött. Ha azt akarjuk, hogy növényünk ne bogyókat teremjen, elégedjünk meg 4-5-6 terméssel, a többi virágot elnyílás után csípjük le.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!