Zártkertek és nyitott kérdések

Utóbbira dr. Kővári Gergő Benjámin nagykanizsai ügyvéd hívta fel figyelmünket.

- Úgy gondolom, hogy az a cél, amit a jogszabállyal el akar érni a kormány, jó és pozitív. Nincs azzal semmi gond, ha azt akarjuk, hogy a magyar föld maradjon magyar kézben, sőt, leginkább kerüljön olyanhoz, aki meg is műveli azt szögezte le elöljáróban az ügyvéd. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a földtörvénynek van egy vadhajtása, amit feltétlenül orvosolni kell. Óriási probléma ugyanis, hogy a törvénybe belekerült egy olyan ingatlantípus, aminek nem kellett volna, ez pedig a zártkert. Sajnálatos módon a jogszabály ezt is termőföldnek minősíti, ami miatt a zártkertek forgalmazása, átruházása borzasztóan megnehezedett. Hogy miért is?

- Ha valaki el akarja adni a hegyi birtokát, az értékesítési szándékot 60 napra ki kell függeszteni az önkormányzatnál az elővásárlásra jogosultak miatt folytatta dr. Kővári Gergő Benjámin. Tehát: hiába néz ki valaki magának egy szép kis szőlőbirtokot, ha a közvetlen szomszéd bejelenti, hogy igényt tart rá, meg akarja venni, akkor az eladónak kötelessége odaadni a szomszédnak. És ez fordítva is igaz. Sok idős ember, aki már nem bírja művelni a birtokát, általában rábízza azt egy fiatalabb ismerősre, aki esetleg éveken át szépen rendben is tartja a területet. Egy idő után törvényszerű, hogy felvetődik az adásvétel gondolata és nyilvánvaló, hogy az eladó annak a valakinek szeretné értékesíteni, aki rendben tartotta a területét. Ám ez is meghiúsulhat, ha jön az elővásárlásra jogosult. Ráadásul az eljárás bonyolultsága miatt (a zártkertek értékesítésének folyamatát még a földbizottságnak is meg kell vizsgálni a törvény szerint) ma 7-8 hónapba is beletelik, mire ténylegesen megtörténhet a tulajdonosváltás, hiába próbálnak minden erejüket megfeszítve segíteni a földhivatalok. Ráadásul ez a hercehurca pláne fölöslegesnek tűnik, ha tudjuk, hogy uniós állampolgár egy hektár méretig vehet termőföldet, a fölött csak földműves...

Érdeklődésünkre Szili Zsolt, a nagykanizsai Király Ingatlanügynökség ügyvezetője elmondta: meglehetősen szerencsétlen dolog, hogy a jogalkotó a zártkerteket is belevette a földtörvénybe. Az ügyfeleknek ugyanazt a procedúrát kell végigjárniuk egy zártkert (még ha szőlő vagy gyümölcsös már nincs is rajta, csak egy hétvégi ház és kaszáló) vásárlásakor, mint ha több hektár termőföldet vennének. Az elmúlt időszakban valóban sokkal nehezebb lett a kisebb zártkerti ingatlanok értékesítése is.

Hogy hogyan lehetne gyorsítani a folyamatot? Ez ügyben megkerestük Süle Katalint, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zalai elnökét is, aki érdeklődésünkre elmondta: a földbizottságok a földtörvényben megfogalmazott előírásoknak megfelelően végzik a munkájukat, melyek meghatározzák az eljárás során alkalmazandó határidőket is. Úgy véli, egyértelmű, hogy a nagykanizsai ügyvéd által felvetett probléma kezelése nem jogalkalmazói, hanem jogalkotói hatáskör.

Zalai zártkert. A kis képen dr. Kővári Gergő Benjámin ügyvéd. A minisztérium dolgozik a megoldáson. Fotó: Szakony Attila

Természetesen kérdéseinkkel felkerestük a Földművelésügyi Minisztériumot is, ahonnét azt a választ kaptuk: a tárca is érzékelte a problémát, és tekintettel arra, hogy a zártkerteket nem lehet teljes egészében kivenni a földforgalmi szabályozás alól, jogalkotási úton keresik azokat a lehetőségeket, melyekkel a helyzet talán rendezhető. Ennek első elemeként született egy módosítás, melynek révén az érintett ingatlan tulajdonosa 2016. december 31-ig kérheti a nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését, amennyiben lakó- vagy gazdasági épület is található rajta. Jelenleg folyamatban van ezen eljárás részletszabályainak szakmai egyeztetése és kidolgozása. Hatálybalépésükkel remélhetőleg a legtöbb zártkerti ingatlannal rendelkező tulajdonos problémája megoldódik. Azt is jelezték: az elővásárlási jogosultság pedig a tényleges mezőgazdasági tevékenység folytatásához kötődik. A földforgalmi törvény elővásárlási, illetve előhaszonbérleti sorrendjének kialakítása azt a birtokpolitikai célkitűzést követte, hogy a földeket elsősorban helyi gazdálkodók szerezhessék meg. A cél a birtokkoncentráció segítése azzal, hogy a helyben lakók rendelkeznek elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogosultsággal, aminek révén így fokozatos birtokrendeződés fog végbemenni.

A zártkertekkel kapcsolatos gondokat tapasztalja Simon Zoltán, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke is, aki szerint nemcsak a törvényben szabott határidők és maga a mechanizmus, hanem más adminisztratív okok is lassítják a tulajdonosváltást. Elmondta, az elővásárlási jog eddig is létezett, csak nem mindig tartották be. A baj szerinte az, hogy még az ügyvédek egy része sincs tisztában azzal, melyik település borvidéki és melyik nem. És eszükbe sem jut, hogy a hegybírót keressék először a besorolással kapcsolatban. Szerinte az ingatlanok tulajdoni lapján széljegyben fel kellene tüntetni az adott település státuszát.