"Lépten-nyomon megállítanak" - Ötven éve fejeződött be a Zalaegerszegen a tanárképzés

Az utóbbi időben már kétesztendőnként adnak egymásnak randevút, akik Zalaegerszegen a hajdani Zárda épületében zajlott kétéves képzés keretében lehettek általános iskolai matematika-, magyar- és orosztanárok. Az oktatási forma két év után munkát adott, majd a szakosítókat újabb két év alatt a pécsi egyetem égisze alatt végezhették el.

Zala városaiba, falvaiba rajzottak szét tanítani, kétévente találkoznak. Az első sorban balról a második Fazekas Gábor, mellette dr. Németh József és Szeglet Lajos Fotó: Pezzetta Umberto

"Az elmúlt fél évszázadban számos kísérlet történt Zala megyében a felsőoktatás különböző intézményeinek meghonosítására. Több fővárosi intézmény vagy dunántúli egyetem létesített valamilyen szervezeti formában oktatási egységet, ám szervezésükből adódóan ezek egyike sem volt önálló, viszont tevékenységük minden esetben eredményesnek értékelhető. Ezen kísérletek egyike volt a három tanévet megélt zalaegerszegi tanárképzés" - írja dr. Halász Imre egyetemi adjunktus a pécsi egyetem egyetemtörténeti folyóiratának 2016/2-es számában. A szakminisztériumi értekezleten 1964. augusztus 3-án hangzott el először, az MM Gazdasági Bizottsága engedélyezte a kihelyezett nappali tagozatok indítását Békéscsabán és Zalaegerszegen.

- Halász Imre tudományos dolgozata megemlíti, hogy a két évfolyamon 139-en tettünk részállamvizsgát, védtük meg szakdolgozatunkat. A mi évfolyamunkon ebből 58-an. Az 1. évfolyamból a hallgatók 45 százaléka, a miénkből pedig 70 százalék került zalai iskolákba - mondta a hét végi találkozó kapcsán az összejövetelek motorja, Jóna András, hozzátéve, többen továbbtanultak a diploma megszerzése után, főiskolán, egyetemen pedagógia, szociológia, politológia vagy szakukból, illetve más szakból szereztek egyetemi diplomát. - Egyikünk kandidátusi fokozatot ért el, a győri tanítóképző főigazgatója volt annak integrálásáig. Az orosz szakosok egy része arra kényszerült, hogy az orosz kivezetése után átképzésen vegyen részt, így angolból és németből szereztünk középfokú "C" nyelvvizsgát vagy szakot végeztünk.

Számos közismert zalai honfitársunkat találjuk a hallgatók és a tanárok közt egyaránt: dr. Németh József, Ördög Ferenc, Márkus Ferenc, Fazekas Gábor, Lepsényi Imre, Kovács Lajos nevét az oktatóké közül, Lukács Márton, Szeglet Lajos, Horváth Béla iskolaigazgatók, Szakály István atléta, Bedő Sándor grafikus, festőművész, Dormán Tiborné zeneiskolai tanár, Kiss István Pista táncpedagógus nevét pedig a diákoké közül ismerik megyeszerte.

- Sopronból kerültem Zalaegerszegre, szegények voltunk, a bátyám már egyetemista volt, két gyerek iskoláztatására nem telt volna, de itt két év után már taníthattunk - mondta a szombati évfolyamtalálkozóra legmesszebbről érkezett Somosné Kleer Mária. - Munka mellett szereztem meg a második szakot. Csodálatos évek voltak, itt tanultam meg ultizni! Édesanyám rengeteget segített, éjjel háromkor indult a vonat Nagykanizsára, ahol a gyakorlatot folytattam.

Mária, bár imádta a munkáját, ha újrakezdené, nem ezt választaná. A gyerekek szegénységét soha nem tudta megszokni, a szociális érzékenysége folyamatosan adománygyűjtésre sarkallta. A soproni Kiváló Pedagógus-díjat elsőként kapta meg.

Akkoriban jobban együtt voltak a családok, eredményesen lehetett tanítani, jelezte. Ma már hét unokáját tanítja, akik három városban élnek.

Bódicsné Zsigmond Gizella Veszprémből utazott az egerszegi találkozóra.

- Balatonedericsen kezdtem, 10 év után kerültem Veszprémbe, a tanítványaim lépten-nyomon megállítanak a városban ma is. Soha nem bántam meg a pályaválasztást.