A kommunista diktatúrák halálos áldozataira emlékeztek megyeszerte

Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által. Hazánkból körülbelül 700 ezer embert deportáltak a Gulagra, közülük 300 ezer meghalt a rabságban.

Az áldozatokról beszélt Kiss Bódog Zoltán, a Pofosz zalai elnöke pénteken a megyeszékhelyen is a Kosztolányi utcai Gulag-emlékműnél tartott rendezvényen. A kommunizmus áldozatainak emléknapján elmondott beszédében kiemelte, hetven év után az iskolai tankönyvekben még mindig alig esik szó a Gulagról, amiről az átlagember is legfeljebb annyit tud, hogy szovjet munkatábor.

- Még szomorúbb, hogy az áldozatok hozzátartozói se tudnak sokkal többet és ez nem véletlen - tette hozzá. - Iszonyú terrorban éltek: akik hazajutottak, nem beszéltek róla, hogy a családjukat ne tegyék tönkre. Talán oldódik a félelem. Ezt jelzi, hogy tavaly megyénkben hat településen avattunk Gulag-emlékművet.

A zalaegerszegi megemlékezésen a Pofosz megyei elnöke, Kiss Bódog Zoltán mondott beszédet Fotó: Arany Gábor

Lentiben hagyományosan a Honismereti Egyesület szervezésében emlékeznek a kommunista diktatúra áldozataira - így történt pénteken is. A művelődési központban Horváth László polgármester köszöntötte a résztvevőket, akik a folytatásban a Megáll az idő című magyar filmdrámát tekintették meg.

Az esemény kapcsán Simon Márta, az egyesület elnöke elmondta: történelmünk ezen korszaka jól dokumentált és kutatható, helytörténeti munkák is találhatók a témában a szakirodalom mellett. A Gulagra elhurcoltak száma 800 ezer főre tehető, ebből 300 ezren soha nem térhettek haza. Utóbbi adatot viszont az orosz szakirodalom 60 ezerre becsüli.

Vida László, a Letenyei Polgári Egylet elnöke (balra), mellette Göde Edit és Cseresnyés Péter a kiállítás megnyitóján

Tantalics Béla helytörténész, az egyesület titkára arról beszélt, hogyan érintették Lenti térségét a kommunizmus évtizedei.

- A határsávban többeket kitelepítettek ebben az időszakban, Zalából több mint ezer ember került az 1950-es években kényszermunkatáborokba - mondta. - De arról is beszélni kell, hogy az ÁVH minden hatodik embert megfigyelt. Hihetetlen félelem uralkodott az időszakban.

Horváth László polgármester (balról) és Tantalics Béla is megemlékezett Lentiben a kommunista diktatúra áldozatairól Fotó: Kósa Róbert, Korosa Titanilla

Letenyén a helyi polgári egylet szervezésében a Keskeny Úton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány vándorkiállításának megnyitójával emlékeztek a kommunista diktatúra áldozataira. A Délvidéki Magyar Golgota - A titói kommunizmus áldozatainak emlékére című tárlatot Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő nyitotta meg a városi könyvtárban. Köszöntőjében arról is szólt, hogy évről évre minden ilyen megemlékezést abban a reményben tartanak meg, hogy az akkorihoz hasonló helyzetbe már nem kerülhet hazánk. Mint mondta: ennek hangoztatása üres szólamnak érződik, de van még bástyája a világban a kommunizmusnak.

Ezt követően Göde Edit, a nagykanizsai Piarista Gimnázium igazgatóhelyettese tartott előadást, melyben felelevenítette az 1944-45-ös délvidéki vérengzést, aminek mintegy 40 ezren estek áldozatul.