Zalabér történelmi emlékeit és gyönyörű tájait tárja a látogatók elé

Az autót  Zsuppán József a falu polgármestere vezeti, utazótársunk Vikár Tibor Zalabér helytörténeti kutatója is, aki elmondja, miért fontos ez a hely a zalabériek számára.

-1247-ben említik egy oklevélben Villa Beeret, azaz Bér falut.  Ezt megelőzően a Türje nemzetség két ágra szakadt, az egyik ág Bérinek nevezte magát. Nos, a Béri család ezen a tetőn építette ki a gazdasági központját, s egy  kő tornyot is emeltek, amit sánccal vettek körül. Az is érdekes, hogy mintegy ötszáz év múlva miként lett ebből nemesi temető, de mielőtt ezt megválaszolnánk meg kell ismerkednünk a település és a környék addigi történelmével. Abból értjük meg, hogy a templomban való temetkezésből kiszorulva,  miért választotta ezt a magaslatot temetkezési helyéül az Egerallyai Kiss János táblabíró és családja, illetve a rokon földesurak, akiknek a leszármazottai 1964-ig temetkeztek ide.

A Béri család 1553-ban kihalt, a birtokon leányági örökösök osztoztak. 1613-ban a béri végházat az országgyűlés végvárrá nyilvánította, s a leányági örökösök révén az Ányos család kapott megbízást a vár védelmének szervezésére. A török többször is megtámadta a kis erősséget, 1644 július 5-én egy nagyobb török portyázó csapat megpróbálta elfoglalni a várat. A Szentgórtról érkező felmentő sereg és a várból kitörő védők a Zalának szorították a törököket és öldöklő csatában elűzték őket. A magyarok közül húszan vesztették életüket

-A vár azonban már nem ezen a magaslaton állt, hanem valahol a Zalán most átívelő híd zalabéri hídfőjénél, ahol akkoriban egy sziget volt. Akkor teljesen másként nézett ki a Zala völgye, az erősség pontos helyét még nem tárta fel a régészet. Van a várról egy 1569-ben történt felmérés, amit Turco olasz hadmérnök készített. Palánkkal, bástyákkal megerősített várat jegyzett le, s megvan az ő hiteles alaprajza is Bér váráról  – mondja Vikár Tibor.

A török kiűzése után egy horvátországi családból származó földesúr, Horváth Ferenc,  Ányos Krisztinával kötött házassága révén szerezte meg Zalabért, majd 1729-ben felvette a Zalabéri előnevet. A család fontos pozíciókat töltött be Zala megyében, híres tagja például a Zalabéri Horváth János, aki 1832-ben első alispánja volt a megyének, majd vármegyei követ is lett, zalabéri kastélyában sokat vendégeskedett Csány László és Deák Ferenc. Horváth János  Deák mellett a megyei ellenzék vezéralakja volt. Az 1830-as években rövid időre Zalabér a vármegye központja is volt, többször is itt tartották a megyegyűléseket.

- Térjünk vissza a Nemes Temetőhöz – folytatja Vikár Tibor.  – 1793-ban meghalt Zalabéri Horváth Ferenc, akit az akkor még romos templom kriptájában helyzetek el. Felesége, hogy urának méltó nyughelyet alakítson ki, újjá építtette a falu templomát, s egyben a kegyúri jogokat is megszerezte. Más nemesek ezt követően nem temetkezhettek a templomba. Ekkor, 1795-ben állította ezt a máig itt magasodó keresztet az ősi dombon Egerallyai Kis János, akit egy év múlva már ide temettek el.

- Turisztikai látnivalóink egyike is ez a temető – veszi át a szót Zsuppán József turisztikai sorozatunk  házigazdája. – Ez a hely az egyik állomása a Bugyborék Vízitúra és Szabadidősport Egyesületet, a ZalabÉrték Egyesület, valamint  Dötk, Pakod, Zalabér önkormányzata által létrehozott, „Barangolás a Zala-kanyarulat térségében” nevű túraútvonalnak. A környék természeti szépségeit, történelmi értékeit megörökítő, mintegy 12 kilométer hosszú, nyolc állomást- illetve bemutató helyet is felvonultató útvonal egyik fontos állomása a Nemesi Temető. Itt ránk köszön a történelem és lenyűgöző az  elénk táruló táj is. Az állomások között fontos zalabéri megállóhely a Magasles, s a Szent Antal kápolna is.

Maradjunk azonban még a temetőknél, amiből Zalabéren három is van. Terepjárónkkal a tavaly rendbetett zsidó temetőnél állunk meg, amit az erdőtől kellett visszafoglalni. Kísérőimtől megtudom, hogy Zalabérről több mint harminc zsidót hurcoltak el a haláltáborokba. A Zalabéri Horváth család birtokait, s a kastélyát később a Guttmann-Neumann család tulajdonolta, ők is zsidók voltak, de már a zsidótörvények meghozatalakor külföldre emigráltak, ezért a kastélyukat államosították. Az üresen álló kastélyba a II. világháború menekült lengyel tisztjeit helyezték el, amiért lengyel barátaink ma is hálásak. Igen rossz körülményekből került ugyanis 1940 júliusában Zalabérbe, a nagy park közepén álló,  folyóvízzel és központi fűtéssel ellátott Guttmann kastélyba 114 tiszt és 29 hadtápos közkatona. A temetőben lengyel sir is van, de más miatt is érdemes felkeresni  a nyughelyet.

- A napóleoni háborúk is érintették Zalabért. A győri csatavesztés után Meskó János altábornagy császári katonái, mintegy négyezren egy hétig Zalabér környékén bujkáltak az őket üldöző francia katonák elől. Jókai Mór a Névtelen vár című művében ezt meg is írta, konkrétan megemlítve Zalabér mezőváros kedvező adottságait.  A temetőben helyi védettség alá tartozó értékként gondozzuk a menekülőkhöz tartozó Koss József kapitány sírját, akit a faluban ért a végzete. De itt tártuk fel Szalai István plébános sírjának maradványait, aki a barokk templom és a Szent Antal kápolna építője volt. Keresztjének talpazatát a föld alól ástuk elő – említi  Vikár Tibor a követ mutatva.

- Tény, 1870-ig mezőváros volt Zalabér. A múlt rendszerben is a környező települések intézményi központja volt a falu. Itt volt a tanács, a téesz központja, az óvoda, az iskola, az orvos, az állatorvos, a művelődési ház, s így tovább.  A rendszerváltást követően minden község önállósulni akart, s ez a törekvésük érthető is volt. Mi azt mondtuk, őrizzük meg Zalabér intézményi szolgáltató jellegét, s ezáltal próbájuk meg a falunkat is élhetőbbé tenni. Zalabér közlekedési csomópont, igen jó személyszállítással. Innét könnyen el lehet jutni Egerszegre, Zalaszentgrótra, Sümegre. A lakosság hatvanhat százaléka ingázik, de nem költözik el, mert Zalabéren jó élni, s ha ez így van, látogatókra is számíthatunk. Zalabér lakossága az utóbbi években nem csökkent  – mondja a polgármester, akivel megérkezünk a  Magasleshez, majd ellátogatunk a Szent Antal kápolnához.

A Magasles az Észak-Zalai dombság legszélső, s egyben a legmagasabb pontján áll. A belátható messzeségben Somló hegye kéklik az ég alján.  A Szent Antal kápolna több száz éves, kislevelű hársfák alatt bújik meg, mellette esőbeálló, pihenőhely várja a turistákat.

- Minden év júniusában van a búcsú, ami egyre távolabbi érdeklődőket is vonz. Az épület környezetében lévő földet megvettük, s bogyósokat kívánunk termeszteni. Célunk, a zártkertek megmentése, hasznosítása is, a nyitott pincelátogatásokban látunk fantáziát. A vonzó környezetben nem csak búcsúkor, hanem más alkalmakkor is szeretnének programokat rendezni a turizmus fellendítésében segítő szervezeteink, ezért a kápolna mellé szabadtéri színpad építésében is gondolkodunk – mondja Zsuppán József, majd megemlíti, hogy újra igény mutatkozik a helybeni éjszakázásra. A válságig többen is foglalkoztak szállásadással, jelenleg a faluban ifjúsági szállás működik. És ami szintén fontos, egyre többet szeretnének megmutatni a község történeti kincseiből, megjelölve azokat a helyeket, amelyek Zalabér évszázados sorsfordulóinak színhelyei voltak.