Vadveszély az utakon - Mi a teendő, ha baleset éri?

Ezért érdeklődtünk az illetékesnél a vadgázolásokkal kapcsolatban, mert ezek a balesetek ilyentájt megszaporodnak. Győrvári Attila, a vadászkamara megyei titkára, a vadászszövetség megyei fővadásza úgy fogalmazott, Zala vadsűrűsége nemcsak szezonban, hanem egész évben indokolja a fokozott figyelmet, és különösen az esti, hajnali szürkületben bukkanhatnak fel állatok az utaknál. Ha bekövetkezik a baleset, akkor bírósági eljárásban lehet kárigényt érvényesíteni azzal a vadgazdálkodóval szemben, akinek a területéről a vad kiváltott, az útra érkezett. Ehhez azonban pontosan dokumentálni kell a történteket, ezért minden vaddal kapcsolatos balesetnél ki kell hívni a rendőröket, hogy helyszíneljenek. Azért is, mert ők értesítik az illetékes vadásztársaságot, és a gázolás minden körülményét jegyzőkönyvezik, fotókkal dokumentálják.

Ahol egy szarvas, őz felbukkan, ott számíthatunk többre is, mert csoportban szoktak járni

Biztosítási szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy minden részlet számít, az is, hogy a vad melyik oldalról ugrott az autó elé, mert nem mindegy, melyik vadásztársasághoz kerül az ügy. Fontos, az elgázolt állatot csak a vadásztársaság viheti el. Az elpusztult vad átvételéről bizonylatot kell kérni a vadásztársaság képviselőjétől. Ha valakinek esetleg eszébe jutna, hogy az elgázolt állatból pörkölt lehet estére, jobb ha tudja, ez lopásnak számít, az állat ugyanis a vadásztársaság tulajdona akkor is, ha elpusztult. Előfordul, hogy a sérült állat elmegy, ilyenkor meg kell próbálni felkutatni, mert maga az állat is fontos bizonyítéka a balesetnek. A kárt pedig 30 napon belül kell bejelenteni a vadásztársaságnak, és igazolni kell a nagyságát is. Ezért is fontos a helyszínen felvett rendőri jegyzőkönyv, ami pontosan rögzíti a körülményeket, az autón esett sérüléseket, a gázolás pontos helyét, s azt is, hogy a sofőr nem volt-e ittas és a szabályoknak megfelelően vezetett. Ha a balesetnek van szemtanúja, fontos az általa elmondottakat is jegyzőkönyvezni, amihez helyszíni fotókat is kell készíttetni.

Az is számíthat, ha a baleset helyszínéhez, a közúthoz túl közel van vadetető, mert az autósnak kell bizonyítani a vadásztársaság felelősségét a bíróság előtt. Ezért leginkább a sofőr érdeke, hogy a bizonyítás érdekében minden apróságot összegyűjtsön. Azt azonban nem lehet megmondani, hogy mindez elegendő lesz-e az eredményes kártérítési perhez, mert a bíróság több szempontot mérlegelve dönt.

A legtöbbször mindkét fél viseli a saját kárát - Fotók: Shutterstock

Az új polgári törvénykönyv szerint a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott. A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő" (Hogy ez mit jelent, annak részletes kifejtése elmaradt.) Két évvel ezelőtti újabb törvényi változtatás eredményeként a gépjármű és a vad ütközésére továbbra is a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályt alkalmazzák. Ilyen esetben a kárt az köteles megtéríteni, akinek a fokozott veszéllyel járó tevékenységében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. Ez lehet például a körülményekhez képest a sebesség helytelen megválasztása, ittasság, nem megfelelő műszaki állapotú jármű. A másik oldalnak róható fel, ha a közút közelében etetőt, sózót, szórót, itatót, dagonyát telepítettek, vagy nem kellő körültekintéssel rendeztek például terelővadászatot. Ez utóbbiról szólva Győrvári Attila elmondta, a vadgazdálkodók jelenlegi gyakorlata szerint felveszik a kapcsolatot az érintett területek önkormányzataival, az útkezelőkkel és figyelmeztető táblákat helyeznek ki a közeli útszakaszokon a balesetek elkerülésére"

Ilyen kártérítési ügyekről tájékozódva úgy találtuk, hogy a jelenlegi bírói gyakorlat esetében csak akkor lehet némi esélye az autósnak kártérítésre, ha a vadbaleset autópályán, autóúton, illetve vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül, esetleg lakott területen belül történt.

Tanácsok a balesetek elkerülésére:

Lassítsunk, a megengedett legnagyobb sebesség nem azt jelenti, hogy annyival is kell haladni. Ahol lehet, a távolsági fényszórót használjuk, de ne növeljük a tempót. Fontos, a szembejövő forgalomnál nehezebb észrevenni a vadállatokat is. Folyamatosan figyeljük az út két oldalát. Ha vadat látunk, lassítsunk, mert a vadállatok kiszámíthatatlanul viselkednek. Ha egy őz vagy szarvas bukkan fel, számítsunk többre is, mert rendszerint csoportokba verődnek. Használjuk a dudát, ha vadállat bukkan fel az úttesten vagy közelében. A fényszóróba nézve nem biztos, hogy látja az autót, a hangjelzés segíthet észlelnie, merről jön a veszély. Vigyázat, ha az állat nem az úton áll, előfordulhat, hogy a hangtól megriadva pont a kocsi elé ugrik. Lakott területen belül is találkozhatunk őzekkel vagy más vadállatokkal. Ha nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezzünk, dudáljunk, de ne rántsuk el a kormányt, még ha ütközünk is az állattal. Út menti fának, szemből érkező járműnek csapódva rosszabbul járhatunk.