Újudvar ahol szeretek élni

Aktuális fejlesztési terveink egyike a faluközpont átépítése ami a turizmus érdekében is történik.  A községháza, a faluház, és  a templom közötti telkeken a régi épületeket részben lebontjuk, illetve felújítjuk. Itt lesz a termelői piac, egy 300 négyzetméteres pavilonnal, parkolóval, térbútorokkal. Felújítjuk a kerekes kutat, és ide kerül az országzászlók egyike, amelyekből még ötöt állítunk fel a már meglévő kettő mellé a falu különböző pontjaira.

A hozzánk érkező vendégek, így már messziről láthatják, hogy hol találnak látnivalókat és pihenőhelyeket. Az új központi teret, mely kapcsolódik a  faluház előtti Szent Orbán térhez, Szent Viktor pápáról szándékozunk elnevezni - mondja Jakab Sándor polgármester, miközben turisztikai sorozatunk házigazdájaként körbe vezet  a területen. Mindehhez hozzáteszi, hogy a zászlók mellé, ahol nincs, kereszteket is állítanak, mert szeretnék erősíteni az egyházi turizmust is, a sors úgy hozta, hogy ereklyékre leltek.

A Szent Viktor és a Szent Orbán tér elnevezés alapjai ugyanis azok az ereklyék, amelyeket a legutóbbi templom felújításakor véletlenül találtak. A már használaton kívüli mellékoltárt bontották el, s egy márványlappal lezárt kazettát találtak, amiben két csontszilánk volt kis papírba becsomagolva. A papíron lévő írásból derült ki, hogy Szent Viktor és Szent Orbán vértanú pápák csontereklyéit őrizte a kazetta, amit 1906-ban a felszentelésekor helyzetek el az oltárban. Az akkori templomban ez volt a főoltár. Újudvar Havas Boldogasszony temploma 1933-ban épült, viszont előtte a falunak volt egy kicsi kápolnája, aminek egy részét meghagyták, ez lett a mai templom szentélye. Szent Viktor 189-től volt pápa, az ő idején vált élesen ketté a nyugati és a keleti egyház, s ő tette a latint az egyház hivatalos nyelvévé. Orbán pápát 223-ban hosszú kínzások után lefejezték. Az ereklyecsontokat gyönyörű tartóban, a régi oltáron láthatják a hívek, illetve a látogatók.

A falu első okleveles, írásos említése is vallási kötődésű, 1193-ban III. Béla oklevelében szerepel a település, amelyben a fehérvári keresztesek birtokait írták össze. 1236-ban johannita lovagok érkeztek a faluba, s rendházat alapítottak. 1256-ban Nova Curia néven írnak a  településről, ezt a nevet vette fel Újudvar legjelentősebb civil egyesülete, amelyik rendezvények szervezésével segíti az önkormányzat munkáját. A johanniták emlékét egy kis emlékmű őrzi, amelynek ősi kövét eke szántotta ki a földből.

Jakab Sándor elmondja, hogy a falunak kálvária útja is van, ami a dalosi hegytetőre vezet fel. A szőlőhegyre kanyarodó keresztút stációinak domborműveit Majzik Mária keramikus művész készítette.

- A Dalosi hegy  a környék legmagasabb pontja, innen látni, hogy milyen szép vidéken élünk - mondja  a polgármester. - Ezen a hegyen két pincét is megvásárolt az önkormányzat, melyeket turista pihenővé fogunk átalakítani. A szőlőhegyeinken mindig jó bort termeltek a gazdák, még a törökök is szívesen fogyasztották az itteni bort.

A dombtetőn az országzászló és a kereszt magasodik. Valóban érdemes volt ide feljönni, hiszen a lábunk alatt teljes pompájában terül el a Principális völgye. A falu, mint egy mesterien kidolgozott makett húzódik a domb alján. A principális ezernyi bokorral, csalitossal tűzdelt  rétjein túl,  a zalaszentbalázsi templom integet, még távolabb a homokkomáromi kegytemplom  magasodik. A másik irányban megcsillan a kanizsai Csónakázó-tó víztükre, előbukkannak a párából a város házai. Ellenkező irányban a falu másik szőlősdombja zárja a kilátást, fehérfalu pincék világítnak a gyümölcsösök fái között.

- Csodálatos rétek voltak hajdanán erre. Az irodám falán  őrzök egy díszes oklevelet, ami azt tanúsítja, hogy 1938-ban az Újudvari Legeltetési Társulat legelője országosan is első lett – mondja a polgármester, majd arról beszél, hogy a környezet megóvása most is fontos számukra, ezért is újítják meg, illetve fejlesztik a látnivalóik környezetét. Nem csak esőbeállókat építenek,  hanem a legforgalmasabb helyekre szociális létesítményeket is elhelyeznek a mindig szívesen látott turisták számára, akik érkezhetnek autóval, kerékpárral, gyalog, vagy akár lóháton is.

Újudvaron, illetve a környék dombjain egy sor turista útvonal is átvezet. Így a kék kereszt és a kék sáv-, a piros sáv-, a zöld kereszt és zöld sáv útvonalak, amelyek a többi között érintik a nagybakónaki szikla szurdokot, Homokkomáromot, Nagykanizsát, a somogyi Boronka-melléki tájvédelmi körzetet, a termál településeket, s természetesen Újudvar leglátványosabb, s legismertebb létesítményét a tévétornyot, ahova mi is megérkezünk.

A Tukora-tetőn magasodó, 206 méteres adótornyot 1972-ben építettek, s igen messziről, a Balaton-felvidék hegyeiről, s a Mecsekről is jól azonosítható pont.

-A torony közelében, ezen az erdőkkel körülvett réten, a természetvédelmi terület közepén, erős egyházi és önkormányzati összefogással rendezzük meg 1994 óta a Szent Ritáról elnevezett, katolikus egyházi ifjúsági tábort –  mutatja Jakab Sándor a rétet, ahol július második felében sátrak sokasága borítja majd füvet. – Addigra víz és áramcsatlakozást létesítünk, zuhanyzókat építünk, mobil vécéket helyezünk el, gondoskodunk az ország minden részéből érkező gyermekek ellátásáról. Jó érzés látni, hogy ilyenkor szinte mindenki összefog a jó cél érdekében. Idén az ide vezető utat is szélesítik, felújítják - fűzi hozzá a polgármester, akivel leérünk a kútvölgyi horgásztóhoz, ahol pecásokkal is találkozunk.

- Ma még nem volt szerencsém. A túloldalon a barátom már fogott egy szép halat – újságolja a helybéli Tóth Zoltán, majd elárulja, hogy azért az elmúlt években az ő horgára is akadtak nagy halak, a legnagyobb egy 23 kilós busa volt.

- Három tó is van a területünkön és ez a legkisebb, de ez az egy hektáros kis tó a legnépszerűbb a helyiek és a kirándulók körében is. Viszont a tó kis területe miatt, itt csak a helyi egyesület tagjai horgászhatnak, a kirándulókat viszont szívesen látjuk.  Ezért itt is kialakítunk egy pihenőhelyet esőbeállóval, szalonnasütővel, térbútorokkal, parkolóval. A sportpályánál jelenleg is folynak munkálatok, külső, fedett teret építünk a sportöltözőhöz és később egy rendezvénypavilont is felállítunk oda.

Következő állomásunk a Magyar Történelmi Emlékpark, ahol Jakab Sándor egy Nagy-Magyarország alakú sziklatömbre mutat.

- Ezt az uzsai kőbányában ebben a formájában találtam. Semmilyen változtatást nem kellett végezni rajta – újságolja, majd a következőkkel folytatja:

– Az emlékpark az óvoda és a temető szomszédságában helyezkedik el, s innen is rálátni a falu egy részére. Ide is építünk pihenőt, s parkolót alakítunk ki. A falu ezen részén, a szőlőhegy felé vezető út mentén tervezzük az újabb telkek kialakítását. A Kanizsa felőli falurészben lévő lakóövezetben már felépültek az új házak, amelyek zömében nem helybéliek leltek új otthonra, Újudvar befogadó falu.  Alapvető célunk, hagyományainkat és értékeinket megőrizve, egymással összefogva, a civilekre támaszkodva tegyük otthonossá településünket az itt élők számára, s szeretnénk, ha ezáltal a hozzánk látogató vendégek is elégedettek lennének - mondja Jakab Sándor.

Képek: