Hírek

2017.06.06. 09:53

Szépek, de kártékonyak: özönnövények a parkokban és a lakóházak előtt

Parkokban és lakóházak előtt lépten-nyomon lehet találkozni dekoratív, ám más szempontból haszontalan fákkal: legyen szó a bálvány-, az ecet- vagy a manapság divathóbort övezte császárfáról.

Szabó Zsófia

A hozzáértők szerint a legnagyobb problémát nem az jelenti, hogy mutatósak, de értéktelenek. Hanem az, hogy puszta létezésükkel kiszorítják a honos fafajtákat. Gyakorlatilag „megeszik" előlük a tápanyagot, megfojtják őket, ellehetetlenítik a létezésüket.

Legjobban a finom, apró virágú, terebélyes levelű bálványfa jelenti tán a legnagyobb problémát. Magyarországra a 19. században hurcolták be az eredetileg Ázsiából származó fásszárút. Nem hazánkban nevelkedett, nem a természetes növénytakaró része, ennek értelmében a szaknyelv tájidegen fajnak, sőt inváziós, azaz özönnövénynek is minősíti.

- Az emberiség a technikai fejlődése révén a földrajzi akadályokat  leküzdötte, így nem ritka, ha egy új faj érkezik honi földre. Az viszont nem kívánatos, ha elszaporodik és kiszorítja azokat a növényeket, melyek őshonosak – fogalmazott Kreiner Roland, a Zalaerdő Zrt. nagykanizsai erdészetének igazgatója. – Gazdasági károkat is okozhat, különösen erdészeti szempontból, emellett, bárhol telepedik meg az idegenhonos növény, ott idővel jelentősen átalakíthatja a természetes növénytársulások összetételét. Az özönnövények, így köztük a bálványfa,  gyakran teljesen másként viselkednek, mint ami eredeti élőhelyükön jellemző – állította a szakember.

Magyar Lajos, a nagykanizsai erdészet szaporítóanyag-kezelő erdésze vegyszert fecskendez egy bálványfába. A védekezés, noha szélmalomharc, elengedhetetlen a(z özön)növény ellen
Fotó: Kreiner Roland / Zalaerdő Zrt.

A bálványfa kiválóan szaporodik magról, ráadásul apró, szárnyas magját a szél messzire hordja, így magoncai bárhol megjelenhetnek.

- Rendkívül jól sarjad gyökérről is, szinte lehetetlen visszaszorítani, a levágott növény a földben sekélyen futó gyökérzetéről újra, gyakran több helyen kihajt – folytatta az erdőmérnök. – Strapabíró, hazánk éghajlatához alkalmazkodott, a késői fagyokat leszámítva a nagy téli hideg sem árt neki, rendkívül szívós növény.  A bálványfa elleni küzdelem egy lehetséges módszere valamilyen gyomirtószer használata.  A különféle kemikáliákat azonban elsősorban a mezőgazdaság számára fejlesztik a növényvédőszer gyártó cégek. Az erdész szakmának ezekből a már meglévő, kipróbált és természetesen engedélyezett készítményekből kell kikísérletezni, hogy melyik hatóanyag, illetve hatóanyag kombináció alkalmas a kitűzött növényvédelmi cél elérésére.  Hazánkban a bálványfa elleni növényvédőszeres harc még gyerekcipőben jár, de a kezdeti eredmények bíztatóak.  Más és más technológiával, eltérő növényvédőszer használatával kell a különböző korú és fejlettségű növények ellen fellépni.  Amíg pici, magonckorú a bálványfa, addig lehet, sőt, kell is permetezni levélen keresztül felszívódó gyomirtóval, mire már közepes méretűre, néhány ujjnyi vastagságúra nőtt, a fa kérgére kell kenni a szert, ha pedig már teljesen kifejlett, akkor csak az injektálás jelent megoldást. Meg kell fúrni a fa törzsét és abba kell a kombinált vegyszer „koktélt" fecskendezni. Ezt követően a pusztuló egyedet nem szabad tőre vágni, hagyni kell teljesen elszáradni. Mechanikusan nem lehet őket kiirtani, mindössze így lehet féken tartani – összegezte Kreiner Roland, aki érdekességként hozzáfűzte: a bálványfa mellett özönnövénynek számít a pár éve hungarikumnak minősített fehér akác is, amely az ország erdőterületének közel egynegyedét foglalja el, s nem utolsó sorban jó mézelő, értékes ipari- és tűzifát adó növényről van szó. Az akácfa terjedése azonban odafigyeléssel „kontroll" alatt tartható, koordinálható. Az akác kiirtása továbbá nem lehet cél, hiszen nemzetgazdasági jelentősége vitathatatlan.

- A bálványfa viszont erdészeti szempontból gyakorlatilag értéktelen, a császárfa szintén. Lépten-nyomon találkozhatunk a császárfát vagy más néven oxyfát vagy smaragdfát népszerűsítő cikkekkel, ez utóbbi mögött csak marketing van, s jó üzlet annak, aki a szaporítóanyagot előállítja – jegyezte meg az erdészetigazgató. -  Jelenleg a császárfa még nem minősül özönnövénynek, azonban figyelembe véve e növény tulajdonságait, inváziós fajjá válása reális veszély. Már több helyen megfigyelhető a természetben magról kivadult példánya. Nem kizárt, hogy lesznek olyan honos növényfajok, amik – ha addigra nem lesz direkt az invazív növény ellen kifejlesztett vegyszer illetve technológia – teljesen eltűnhetnek, mintha sosem léteztek volna.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!