Szécsisziget kastélya, vízimalma, kilátója és a bivalyok (fotókkal)

A középkortól kezdve országos szerepekkel bíró nagyurak laktak itt, építési emlékeiket máig őrzi, s megpróbálja hasznosítani Szécsisziget.

- Nagy árvizek fordulnak elő mifelénk, s olyankor ez a széles rét tengerré változik – mondja Nagy István polgármester, amint leérünk a szigeti szőlőhegyről a domb alján vezető műútra. A hegyen azért voltunk, hogy megnézzük a kilátót és a domboldalba épült mároki kápolnát. Sajnos az idő nem kedvezett nekünk, mert sűrű köd volt, s az eső is szitált, így nem láthattuk azt csodálatos panorámát, amit a szécsiszigeti kilátó nyújt a toronyba felkapaszkodók számára. Ráadásul a hegyoldalban a mároki kápolna is ázottan, vizes falakkal fogadott a fenyők alatt. A román stílusú kápolna körül ódon sírkövek jelezték, hogy egykoron temető is volt itt, mint megtudjuk egészen 1945-ig temetkezek ide. A kápolna valamikor a 13-ik században épült, az azóta rég elpusztult Petróc falu templomaként. Maga a kápolna egyébként az iklódbördőcei hegyen áll, az út azonban erre vezet tovább a szécsiszigeti hegyre, ahol meg a kilátó magasodik. A kápolnánál minden évben kétszer is van búcsú, amit viszont mind a két falu lakói megtartanak, azért is, mert a kápolnát 1794-ben a Szapáry család, 1964-ben pedig Szécsisziget és Iklódbördőce lakossága közösen renováltatta. Összeköti a vidéket a hivatalos kék túra útvonala is, továbbá a Hód tanösvény, aminek tábláit mi is láthattuk. Sőt, a kilátó „A vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” projekt keretében jött létre, hogy a bakancsos turizmust szolgálja a térégben. Van tehát mit látni ezen a vidéken, jó ok arra, hogy visszajöjjünk, s napsütéses időben megnézzük milyen is a táj barátságosabb arca.

- Szécsisziget most már azért látogatott hely – folytatja a polgármester – de nem annyira, hogy olyan hasznot hozzon, amiből fenn lehet tartani a történelmi látnivalóinkat. A falu legértékesebb építménye a Szapáry kastély, s a szintén ők építette templom, de van a faluban szépen felújított vízimalom is, s nézze, éppen ott jönnek a bivalyok, amelyek a látványosságon túl, a kastélypark és az ártér fenntartásánál nyújtanak értékes segítséget – mutatja a fák takarásából előbukkanó csordát Nagy István.

A hatalmas állatok egykor is hozzátartoztak Szécsisziget urai gazdaságához, s az ódon fák alatti lomha vonulásuk elénk idézi az akkori világot. Az egykor lápos vidéket, amely jó búvóhelyül szolgálhatott a történelmi megpróbáltatások elől. A Kerka folyóba a közelben torkollik a Cserta patak, s a távolról érkező vizek itt törik át a Zalai dombvidék délnyugati, meredek nyúlványait, s kötik össze a Lenti-síkságot a Muraközzel. Szécsisziget a Kerka egyik kis szigetére épült, pontosabban inkább csak Sziget, mert ekkor még a Széchyeknek hírük sem volt ezen a vidéken. (A falu neve tehát a Szigetiek és a Széchyek családnevéből tevődik össze.) A krónika szerint a falu tulajdonosa ugyanis a 14. században a Szigeti család volt. A település első okleveles említése 1403-ból való, s ez éppen arról szólt, hogy Szigeti Pétertől ekkor vette el Zsigmond király Szigetet, mert a falu urai hűtlenek lettek hozzá, s egy sor településsel együtt - Tormafölde, Petróc, Pánfalva, Goszthola - Széchy Miklósnak, a veszprémi püspökség kormányzójának adományozta a király. Ők aztán gyorsan jelentős építkezésbe kezdtek,  1437-re elkészült a főúri kastély, illetve a vár is. Az évszázadok során a Széchy család férfi ága kihalt, a birtokot az akkori tulajdonosai  1690-ben eladták Szapáry Péternek és nejének Egresdy Zsófiának. Első Szapáry Péter a török elleni harcokban hősiesen részt vett, többször is kitüntették bátor cselekedeteiért, majd Moson megye alispánja, később alországbíró lett, sőt 1690-ben megkapta a Mura Szombat örökös ura címet is. Útóda, II. Szapáry Péter és felesége építette a jelenlegi szécsiszigeti templomot 1750-60 között. A Szapáryak mindvégig jelentős címeket viseltek az országban, s reformtörekvéseik is figyelemre méltók voltak. IV. Szapáry Péter például csatlakozott a haza felvirágzásáért indított mozgalomhoz, 1809-ben a Nemzeti Múzeumnak adományozta a negyven-ezer forint értékű ásvány gyűjteményét. 1820 körül Szapáry Etelt gróf Andrássy Károly vette felségül, így került az Andrássy család kezére az uradalom, akik 1945-ig birtokolták a területeket.

- A kastélyban jelenleg 38 főt tudunk elszállásolni, értékes helytörténeti és húsvéti tojás kiállításunk is látható a falai között. Most nagy reményünk a Lentiben épülő szálloda. Azzal, hogy abban mindig nagyobb számú vendégsereg fog lakni, az ő turisztikai programjainkba mi is nagy reménnyel bekapcsolódhatunk – mondja a polgármester, s hiszi, hogy a mostani szezonális vendégjárás állandóra bővíthető. Igaz, a mostani rendezvényeiknek is híre van a környéken, az augusztusi Szapáry napokat például sokan látogatják. Ilyenkor levágnak két bivalyt, s ezek húsából rendeznek főzőversenyt.

- A Szapáry napokra levágott bivalyok fejét meg lehetne venni? – kérdezi egy férfi, aki velem együtt hallgatja a polgármestert, amikor a bivalyokat mutatja a Kerka hídjáról. – Pestiek vagyunk, Nemesnépen üdülünk, s eljöttünk megnézni Szécsiszigetet, mert itt azért vannak látnivalók. Trófeákat gyűjtök, de bivaly fejem még nincs, s nagyon szeretnék legalább egyet – kéri a polgármestert.

Az üzletből lehet valami, hallom, miközben címet cserélnek a vendégek Nagy Istvánnal. A kastélyszálló kihasználtsága egyébként jelenleg ötven százalékos, de jönnek már az ország másik feléből is Szécsiszigetre, az idén például Békéscsabáról is voltak vendégeik. A lehetőségek érdekesek, a vendégek megszállhat például a malomban is, sőt, aki akarja, akár a molnár vetett ágyába is belefekhet.