Sokkolhatja az érettségizőket

A fiatalság körében óriási felháborodás és tiltakozás övezi a kormány felsőoktatási keretszámokra vonatkozó csökkentési tervét. Döntés szerdán várható.

Diákok a kanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban. A fiatalokat lesújtotta a kormány felsőoktatásikeretlétszám-csökkentési elképzelése, amelyet Balogh László, az intézmény igazgatója (középen) is túl gyorsnak, hirtelennek tart. A kormány 10 ezerben maximálná jövőre az államilag támogatott férőhelyek számát, a terv ellen pedig országszerte tiltakozik a diákság. Zalában egyelőre nincs nyoma „villongásnak", még kivárnak a fiatalok. Fotó: Szakony Attila

Több megyében is tiltakozó akciókat váltott ki a napokban a felsőoktatási keretszámok csökkentésére vonatkozó kormányzati tervezet, a hallgatók jó pár helyen és formában hangot adtak felháborodásuknak. Zala megyében egyelőre nem került sor „villongásra”, a zalai egyetemisták egyébként is amondók: feleslegesek a lokális akciók, eredményt csak együtt, szervezetten lehet elérni.

– Ha lesz országos tüntetés a keretszámok csökkentése miatt, akkor azon a Pannon Egyetem hallgatói is részt vesznek, ám a lokális ellenállásnak nem vagyunk hívei – hangsúlyozta Kölkedi Krisztián, a kanizsai kampusz hallgatói önkormányzatának elnöke. – Azzal akár még egyet is tudunk érteni, hogy a megszerzett tudásért fizetni kelljen, de miért nem lehet ezt a tanulmányi eredmények alapján arányosítani? Azzal sem értünk egyet, hogy az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatókat röghöz kötik, ugyanis nem papírral kellene maradásra bírnia a kormánynak a fiatalokat, hanem munkalehetőséggel.

A kanizsai kampuszon több olyan elsőéves hallgatóval találkoztunk, aki tavaly hasonló helyzetbe került. Mint emlékezetes, a kormány akkor is az utolsó pillanatban csökkentette a keretszámokat.

– A gimnázium alatt végig gazdasági pályára készültem, aztán tavaly a jelentkezés előtt kellett szembesülnöm azzal a ténnyel, hogy a kanizsai kampuszon csak költségtérítéses formában indul a turizmus és vendéglátás szak – mondta Fatér Kitti, aki elárulta: mivel nem szeretett volna lemondani álmairól, ezért most félévente 150 ezer forintot kell fizetnie a képzéséret.

– A legnagyobb problémát abban látom, hogy nem tudnak tervezni a fiatalok, tavaly engem is váratlanul ért a keretszámcsökkentés, a most érettségizőket szintén sokkolhatja a kormány elképzelése – vette át a szót Simon Viktória, aki szintúgy költségtérítéses képzésen tanul.

Mint kiderült: a fent megszólaló hallgatók egyike sem vette igénybe a diákhitelt, azt mondták: nem akarják úgy kezdeni a nagybetűs életet, hogy már tele vannak adóssággal.

Hogy mit szólnak a tervezett keretszámcsökkentéshez és hogy terveznek-e tüntetést, arról a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi gazdálkodási karának HÖK-elnökét, Kosár Lajost is megkérdeztük.

Mint mondta: az nyilvánvaló, hogy ez a lépés nem jó, ám az intézmény hallgatói önkormányzata még nem alakította ki egységes álláspontját, addig pedig nem szívesen nyilatkozna. Annyi viszont bizonyos, hogy az egyik közösségi oldalon szerda 15 órára várják az egyetemistákat a fővárosba.

A kormányzati terv ellen tüntető diákok Budapesten: a zalaiak szerint csak együtt lehet eredményt elérni. Fotó: Szakony Attila

A Fidesz-kormány keretszám-csökkentési tervei persze nem is annyira az egyetemistákat, sokkal inkább az idén érettségiző középiskolásokat érinti. A fiataloknak a Batthyány Lajos Gimnáziumban is markáns véleménye volt, ám inkább tűntek hitehagyottnak és reményvesztettnek, mint dühösnek.

– A keretszámcsökkentés komoly problémát okoz sok fiatalnak, hiszen a kevesebb felsőoktatási hely miatt még a költségtérítéses szakokra is nehéz lesz bekerülni – fogalmazott Fecske Bettina, aki kommunikációt tanulna, jóllehet ezt a képzést csak költségtérítéssel lehet igénybe venni. – Általában 200–300 ezer forintba kerül egy félév, de persze vannak sokkal „durvább” szakok is, ahol 500–700 ezer forintba is kerülhet egy szemeszter.

– Sokan kiszorulnak majd a felsőoktatásból, persze nem a pénz miatt, arra ott van a diákhitel, hanem azért, mert a költségtérítéses szakokon is megugranak a ponthatárok – vette át a szót Geiszl Dorottya, aki szerint ha fizetni kell a képzésért, akkor az lenne az igazságos, ha bárki igénybe vehetné.

– Lesújtott a hír, hogy a gazdasági szakokon nem lesz államilag finanszírozott képzés – mondta Nagy Kristóf, aki a diákhiteltől is ódzkodik. Mint mondta: mire eljut odáig, hogy törleszthetne, addigra vélhetően már lakáshitele és kocsikölcsöne is lesz, így a törlesztés felemésztené a teljes fizetését.

Ha nem is ennyire élesen, de a gimnázium igazgatója, Balogh László is kritikát fogalmazott meg. Mint mondta: a felsőoktatási rendszerhez hozzá kell nyúlni, hiszen egyrészt a gyereklétszám folyamatosan csökken, másrészt sok a súlytalan képzés.

– Mindezek ellenére úgy vélem, nem egyszerre, hanem ütemesen kellene csökkenteni a felsőoktatási keretszámokat, hiszen ez a hirtelenség sok végzős diák jövőre vonatkozó terveit, számítását húzta keresztbe – magyarázta Balogh László, aki hozzátette: aki egy jó színvonalú középiskolában, jól tanul, annak nem lesz lehetetlen bekerülnie az államilag támogatott helyekre sem.

A Pannon Egyetem álláspontja

A Pannon Egyetem nem csupán oktató, hanem oktató- kutató-innovációs intézmény. Ezért az egyetem működéséből nem lehet kiragadni külön a felvételi keretszám kérdését. Kutatási és innovációs tevékenységeink adják bevételeink több mint 60 százalékát, ezért a Pannon Egyetem a továbbiakban is biztosítani tudja felvett hallgatói szakmai karrierjének megalapozását. Fontosnak tartjuk a hátrányos helyzetű, jó képességű diákok továbbtanulását, ehhez mi saját forrásainkat is mozgósítjuk.