Hírek

2017.06.16. 14:20

Kutas Kálmán lelkész életpályája

Az idei év, a reformáció kezdetének 500. évfordulója a legjobb alkalom arra, hogy megemlékezzünk egy elfeledett zalaegerszegi evangélikus lelkészről.

Kutas Kálmán 1888. november 21-én született Győrben. A gimnáziumot Budapesten, a teológia három évfolyamát Sopronban, a negyediket Jénában végezte. Ezután Debrecenben, majd a Budapesti Fasori Evangélikus Gyülekezetben töltötte segédlelkészi idejét. 1911-ben avatták lelkésszé. 1915-ben került Zalaegerszegre, ahol 1928-ig volt az evangélikus gyülekezet lelkésze. Az ő időszakában csatolták a Lenti térségében, szórványban élő evangélikusokat Zalaegerszeghez, és így a zalaegerszegi evangélikus közösség az ország egyik legnagyobb szórványává vált. Nagyon jó viszonyban volt a zalaegerszegi reformátusokkal, hiszen azok, saját templom híján 1940-ig az evangélikusban tartották istentiszteleteiket, s 1926-ig, az első zalaegerszegi református lelkész beiktatásáig a hívekkel is ő foglalkozott. Szemléletét mindig a többi keresztény felekezet felé való nyitottság jellemezte.

Zalaegerszegi szolgálata idején jelent meg első verseskötete, amelyet a zalai időszakában még kettő követett. 1916-ban adták ki Budapesten a Beszéljetek ti évek! című vallásos versek és egyházi beszédek gyűjteményét, melynek minden bevételét a háborúban megvakult katonák számára ajánlotta fel. 1926-ban jelent meg Zalaegerszegen a Versek és 1928-ban a Látások szigetén című, költeményeket, beszédeket és emlékezéseket tartalmazó kötet.

Az Evangélikus Gyülekezeti Ház alapkövét Kutas Kálmán idejében, 1927. augusztus 14-én rakták le, s a következő évben el is készült a ma is látható épület. A költségek egy részét a helyi kis létszámú gyülekezet vállalta, másik részét német és svéd adományok biztosították Fotó: Archív, Katona Tibor

Élénken részt vett Zalaegerszeg éledező kulturális életében, előadásokat tartott, irodalmi és zenei esteket rendezett, sőt színdarabokat is. Ekkor épült fel a zalaegerszegi gyülekezet parókiája is. 1924-ben a gyülekezet a várostól kapott telket, hogy azon építse fel a lelkészlakást és a közösségi termet. Az Evangélikus Gyülekezeti Ház alapkövét 1927. augusztus 14-én rakták le, s a következő évben el is készült a ma is látható épület. A költségek egy részét a helyi kis létszámú gyülekezet vállalta komoly áldozattal, s törlesztette sok éven át, másik részét német és svéd adományok adták.

Zalaegerszeget 1928-ban hagyta el Kutas Kálmán. Rákényszerült erre, mert ellentétbe került az erős akaratú katolikus plébánossal, Pehm Józseffel, s a felekezeti ellentétek már a város közösségének mindennapi életére is hatással voltak. A viszálykodást nehezen viselte, belefáradt és a távozás mellett döntött.

Kutas Kálmán ezután a szegedi lelkészi állást fogadta el, ahová fölényes szavazati többséggel választották meg. Szegeden ott folytatta, ahol Zalaegerszegen abbahagyta, nemcsak a hívek lelki gondozását végezte, de aktív tagja lett a város kulturális életének is. Irodalmi tevékenységének elismeréseként a szegedi Dugonics Társaság rendes tagjává választották Móra Ferenc és Juhász Gyula mellé.

Azonban nem sokáig maradt Szegeden, mert a szombathelyi gyülekezet 1931 augusztusában egyhangúlag hívta meg lelkészének, s ettől kezdve nyugdíjba vonulásáig ott dolgozott. Itt adták ki 1935-ben Az édesanya című kis könyvecskéjét, s újabb verseskötetei jelentek meg.

Kutas Kálmánt hatvanadik életévének betöltésekor, 1952. október 18-ával kényszernyugdíjazták. Nyugalomba vonulása után evangélikus és református lelkészekből munkaközösséget szervezett, s külföldi egyházi műveket, írásmagyarázatokat fordítottak és sokszorosítottak. 1963 januárjában kapta a jóakaratú figyelmeztetést, hogy vigyázzon, mert felfigyelt rá az elhárítás. Nem sokkal később bizonyosodott meg róla, hogy figyelik, sőt észrevette, hogy a lakásába lehallgató készüléket helyeztek el. Az állambiztonság ekkor egy protestánsok által szervezett államellenes összeesküvés koncepciós eljárását készítette elő, amelynek Kutas is áldozata lett.

1963. június 10-én közel hatórás házkutatást tartottak nála, mely során iratainak nagy részét, könyveivel és írógépével együtt lefoglalták. A rendőrkapitányságon a kihallgatások július 4-ig naponta átlag hat óra hosszat tartottak. A kérdések arra irányultak, kik vettek részt a fordításban, hány példány készült, kik gépelték le, miért nem szerepelt a fordításon a fordító neve. Végül azonban szerencséje volt, a súlyosabb retorzió vele szemben elmaradt, „az izgatás bűntettének gyanúja" miatt indított eljárást megszüntették.

Kutas Kálmánt családi életében is sok megpróbáltatás érte. Két feleségét gyógyíthatatlan betegség vitte el, a harmadikat, a középsőt, tragikus balesetben veszítette el, amely az egész családot válságos helyzetbe taszította.

1983-ban, 95 éves korában jelent meg utolsó kötete, a Naplemente - Jónás című, amelynek ajánlója Keresztury Dezső volt. Utolsó éveiben leányánál, Miskolcon élt, s 96 éves korában halt meg. Ökumenikus nyitottságára jellemző, hogy temetésén egy evangélikus és egy református lelkész és egy katolikus pap szolgált.

PAKSY ZOLTÁN

Zala Megyei Levéltár

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!