Pelsina rejtélyes nyughelye - Egy gyermekcsontváz is előkerült Fenékpuszta határában

Az itt dolgozó régészek életében bizonyára nem ritka a hasonló intermezzo, hiszen a kerékpárút mindkét oldalán zajlik a feltárás, számos érdeklődőt szállítva le a nyeregből. A kerekező turista elképedése ugyancsak megérthető, hiszen nem könnyű elképzelni, hogy a szelíd tájban egykor grandiózus katonai erődítmény állt. A 4. században a római birodalom határán emelt castellum több mint 140 ezer négyzetmétert uralt, s másfél kilométer hosszúságú, tíz méter magas, két méter széles kőfal övezte, amelyet 44 kerek, lakótoronyként is használatos bástya tagolt.

A vélhetőleg főként logisztikai funkciókat ellátó erődváros régészeti feltárása már az 1800-as évek végén megkezdődött, az eltelt idő alatt közel harminc épület – erődkapuk, villák, paloták, gabonatárolók és egy fürdő – alapjait sikerült feltárni. Ám mindmáig csak a terület néhány százalékáról állnak rendelkezésre megbízhatóan igazolt tudományos kutatási adatok. Az arány javítása érdekében 2009 óta immár ötödik alkalommal fáradozik itt egy nemzetközi kutatócsapat a zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Straub Péter régészeti osztályvezető irányításával), a lipcsei Közép-Kelet-Európa Kutatóintézet és a heidelbergi egyetem együttműködésével, az NKA támogatásával.

Heinrich-Tamáska Orsolya a római fürdő hideg vízes medencéjének maradványainál, mellette letakarva a gyermekcsontváz (Fotó: Pezzetta Umberto)

– Idén augusztus elején kezdtük meg a munkát német és magyar egyetemisták közreműködésével – fog a friss eredmények ismertetésébe a lipcsei színeket képviselő dr. Heinrich-Tamáska Orsolya. – A feladatunk a korábbról ránk maradt alaprajzok, valamint a néhány éve lezajlott geofizikai vizsgálatok eredményeinek összevetése, az épületek, falak valós szerkezetének tisztázása. Egy belső udvarokkal tagolt, 3 ezer négyzetméteres villapalota, valamint egy 600 négyzetméteres fürdő, s a mellette álló testgyakorló csarnok alaprajzát finomítjuk, elkülönítve az egyes építési fázisokat.

Abban reménykednek, hogy az augusztus végéig tartó munka eredményeként összeállhat egy átfogó kép és publikáció a kutatott épületek alaprajzairól. Azért is törekszenek valamiféle lezárásra, mert a fentebb említett nemzetközi kooperáció idén tud utoljára fedezetet biztosítani a munkához.

Az elmúlt napok feltárásainak érdekes színfoltja, hogy a római fürdő frigidáriuma (hideg vizes medencéje) mellett egy 4-8 év közötti gyermek csontvázára bukkantak. A maradványok vizsgálata ezután zajlik, addig csak annyi biztos, hogy a tetem nem egyidős a fürdővel, jóval később kerülhetett a földbe. A Balaton római nevéből (Pelso) származtatva Pelsinának nevezték el.

Melanie Rentsch régészhallgató és Tamáska Péter a hatalmas villapalota kibontott részletét kutatja (Fotó: Pezzetta Umberto)

– Nem számít ritkaságnak, hogy temetőn kívül bukkan elő csontváz, az erőd más pontjain is volt rá példa, egyebek közt a gabonatároló melletti kemencékben is több testet találtak még a hetvenes években – avat be az előzményekbe a szakember.

Az erődvárost a római birodalom bukásáig aktívan használták, ám bizonyos részein még a 6-7. században is zajlott az élet. Bizonyosan nem tartozott ezek közé a tüzelőteremből, fűtőcsatornákból és három egységből – hideg, langyos és meleg medence – álló, padlófűtéses fürdő. Az itt később megtelepedő romanizált népesség ugyanis már nem tudta fenntartani, működtetni azt a fejlett technológiájú vízgazdálkodást, amit a birodalmi háttér megteremtett.

Idén viszonylag kevés lelet került elő, érmék, bronz veretek azért akadnak, s a kis számú kerámia is szolgált érdekességgel.

– A fürdő tüzelőegységében találtunk egy olyan téglát, amibe vadászjelenetet karcolt egy néhai építő. Szarvast, vaddisznót, s egy hátulról ráugró kutyát ábrázol az egyszerű kép – halljuk Heinrich-Tamáska Orsolyától. A lelet nem egyedi, a korábbi feltárások során egy baglyot ábrázoló tégla is előkerült már. Ezen túl egy relief delfint ábrázoló töredékét is előadta a föld a villapalotánál, talán egy timpanonhoz tartozhatott.

Újabb kutatás novemberben várható a területen, ugyanis ismét mód nyílik a föld mélyébe pillantó geomagnetikai mérésekre. Ekkor az erőd melletti, mintegy 5 ezer sírosra becsült temető 20 hektáros környékét vizsgálják át, abban a reményben, hogy temetőépületek, bazilikák nyomaira bukkanhatnak.