Passzívházak pusztán passzióból?

Minden bizonnyal többeket megmosolyogtat az imént vázolt teória, ami, bármilyen hihetetlen is, nem kósza elképzelés. Az Európai Unió már régebben döntött arról - energiatakarékossági, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve -, hogy egy esztendő múlva az állam tulajdonában lévő, míg 2020-tól az összes új épületnél jelentősen csökkenteni kell a káros anyag, így a szén-dioxid kibocsátást. Az előírás nem csak az újonnan épített, a régebbi, renoválás előtt álló objektumokra is vonatkozik.

A Brüsszelben meghozott rendelkezésnek jóval korábbi alapjai" vannak. 1968-ban, a nemzetközi tudományos tanács, az úgynevezett Római Klub rendezvényén, melyen több (ma már uniós) állam vett részt, megfogalmazásra került a napjainkban szinte közhellyé vált tény: a lakossági szektor az egyik legnagyobb energia-felhasználó. Bár akkor még nem volt olyan hatalmas probléma a túlzott energiazabálás" miatti klímaváltozás, mint ma.

- Ennek lelassítására, megszüntetésére konkrét célkitűzései vannak az uniónak - jelezte Varga Zoltán szakközgazdász. - A klímaváltozás hatásai ellen nagyban, minél hamarabb, ugyan lényegesebben kevesebbet tudunk tenni. Viszont annál több lehetőségünk van a minket körülvevő környezet alakítására, amibe az életterünket szolgáló épületek formálása is tartozik.

Varga Zoltán szakközgazdász (balról) és Dervalits Balázs mérnök, passzívház-készítő szakember szerint a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése végett változtatni kell a jelenlegi építési kultúránkon is. Jó irányt, lehetőséget jelenthetnek a passzív- és az aktívházak Fotó: Szabó Zsófia

Kiemelte: annak ellenére, hogy ez utóbbiak esetében kedvező állami feltételek - például a CSOK, azaz a családok otthonteremtési kedvezménye - most is rendelkezésre állnak, azért az új ingatlanoknál jóval egyszerűbb energiahatékonysági szempontoknak megfelelni.

- Ha a saját lehetőségeinkkel tisztában vagyunk, melyekkel az építkezések során sáfárkodhatunk, akkor vagyunk felelősek, ha az említett elvárásokat az új építésű ingatlanokkal szemben tűzzük ki. Ami lehet az energia hatékony, passzívházak követelménye.

Mit értünk a passzív házak fogalma alatt? Leegyszerűsítve, olyan épületeket, amik nulla energiával működnek. Mindez új és felújítandó épületek esetén is kivitelezhető. Utóbbiak esetén azért a ha" szócska nem kerülhető el. A renoválásra váró házaknál korántsem könnyű ugyanis mindezt megoldani.

- Olyan otthonból nehéz passzívat csinálni, ahol az egér átfut az ajtó alatt - jegyezte meg viccesen Varga Zoltán. - A passzívház kialakítása többtényezős dolog. Egyrészt például a hőszigetelés miatt: a meglévő épületburkot olyan szigeteléssel kell ellátni, ami biztosítja, hogy a külső hőmérsékletre - hidegre, melegre - ne reagáljon az épület. Ezen felül abból, azzal kell gazdálkodunk, amit a természettől kapunk.

A képen látható budapesti óvoda úgynevezett passzívház Fotó: Varga Zoltán

Mennyire tudná ezt megfizetni egy átlagember?

A szakközgazdász szerint ez nem úri huncutság. Mivel ha építünk egy új házat, vagy ilyenné alakítjuk a meglévőt, akkor abba pont a taglalt dolgok miatt nem kell fűtési rendszert (sem) kialakítani. Így később ennek fenntartási költsége sem lesz. S ha ezt továbbgondoljuk, úgy jöhetnek képbe az aktív házak is. Amik nem csak önfenntartóak, energiaszolgáltatók is, mivel megújuló energiaforrásokból táplálkoznak, amik körülvesznek bennünket. Például a napkollektor, napelem is meglévő energiákból gazdálkodik.

Csavarjunk egy kicsit a dolgon. Ha több energiát termelünk, mint amit elhasználunk, akkor mi nyújthatjuk be a szolgáltatónak a számlát? A szélkerék, a napkollektor mindent fedez, sőt, generál is energiapluszt, mármint amit nem fogyasztunk el később. Az áramdíj jelentős hányadáért a szolgáltató fizethetne nekünk. Nem jönne gázcsekk, a kéményseprőnek sem kellene fizetnünk. Persze ahhoz, hogy ezt egyszer elérjük, először mélyen a zsebünkbe kellene nyúlni.

Prof. dr. Kistelekdi István Pécsett lévő otthona a felújítás után lett aktív ház (lentebb). Ehhez hasonló épületből egyelőre kevés található az országban

- Sokkal reálisabb, ha maradunk a passzívházaknál - így Varga Zoltán. - Nézzünk egy hétköznapi példát. Panelház-felújításánál a már meglévő alapanyagból, azaz magából a házból gazdálkodunk, emiatt annak adottságait kell figyelembe venni. Megtörténnek az alapvető munkálatok, melyeket mindegyik ház esetében ugyanúgy megtesznek. Ez is egy koncepció. Ám az is, hogy követelményeket támasztunk az energiafaló részekkel, köztük a nyílászárókkal, a falakkal szemben. Zalában több pozitív példája van a céltudatos felújításnak. A létesítmények tulajdonosai a komforton túl érzik az anyagi megtérülést is.

Lehet passzívházból aktívat kialakítani? Vagy meglévő házból passzívat varázsolni"?

Erre Dervalits Balázs mérnök, passzívház-készítő szakember válaszolt. Elöljáróban utalt arra: kezdeti lépés volt, hogy a felújítandó s az új épületeket hőszigetelték, valamint mindentől elzáró nyílászárókkal látták el.

- Bedúsult a pára az otthonokban, kellemetlen volt az ilyen házakban élni. Ki kellett nyitni az ablakokat, hogy kibírható legyen, de így a külső teret fűtöttük. Nem volt semmi megtakarítás, haszon. Ezt továbbgondolták a szakemberek: rész-szellőzők kerültek az ablakokra, ám ekkor is kifelé szökött a levegő.

A mérnök szerint előrelépés volt, amikor a házaknál meghatározásra került az a mutató, amely a működésükhöz szükséges energiát jelzi.

- Ami a felújítandó építményeket illeti, véleményem szerint lehetetlen passzívházat kialakítani belőlük. Mivel szerkezeti szintig vissza kellene bontani az épületet, egyúttal létrehozni egy teljesen légtömör, egységes burkot. A másik probléma a légáramlás-kérdése. Ezzel együtt pára is keletkezik, ami miatt elvizesedik az épület. Olyan épületet még nem találtak fel, ami így hőszigetelne. Eleve meghatározott, mit kell tudnia egy passzív épületnek: milyen legyen a fal, a nyílászáró, a tető hajlásszöge sem mindegy. Az sem, többek közt, van-e pince a ház alatt - összegezte.

Nézzük egy olyan verziót, hogy minden kritérium rendelkezésre áll a passzív épületnél, amiben, mondjuk, egy négytagú család lakik. Ők összesen, minimális mozgással, körülbelül 1600 watt energiát termelnek, amivel fel lehet fűteni egy harminc négyzetméteres helyiséget.

- Ilyen passzívházról szűkebb pátriánkban, ahol ez akár el is képzelhető, mindössze kettőről tudok. A kisebb energiaigényű otthonok elterjedtebbek - vetette közbe Varga Zoltán. Megjegyezte: jelenleg nincsenek információi olyan uniós támogatásokról, amik szorgalmaznák azt, hogy minél több passzívház épüljön hazánkban.

- A realitások talaján maradva: hiába érné meg anyagilag, hosszabb távon ilyen otthonban élni, a megépíttetés nem filléres dolog - ennek Dervalits Balázs adott hangot, kollégájának véleményével ellentétben. - Külföldön, gazdagabb országok esetén sem mindig önerőből kiviteleznek ilyet az állampolgárok. Ám aki vállalja olyan passzív- vagy aktív ház építését, ami a jogszabályi kötelezettségeknek, illetve a minősítésnek megfelel, akkor az ebből fakadó anyagi különbözetet az állam kifizeti.

- El kell ismerni - hangsúlyozták a szakemberek -, ha nem az anyagi vonzatát, a várható hasznát" nézzük a passzív házaknak, hanem az egyszerű" komfort szempontjait, sokan ragaszkodunk a kályhához, a radiátorhoz, amik meleget adnak. Ezeknek pedig semmi keresnivalójuk nem lenne a passzív épületekben. Az állandó hőmérséklet télen, nyáron a lakásban, szintén lehetne fojtó".

Az út viszont, amelyen a klímavédelem irányába haladunk a különböző lehetőségek, elképzelések révén - így a megújuló energiaforrások hasznosítása tekintetében - korántsem rossz dolog. Ennek azonban hasznát, előnyeit igazából nem is mi, hanem utódaink érzik majd meg, sok-sok esztendő múlva.