Hírek

2016.01.07. 11:47

Orvosok újabb vészjelzései - "A külföldre távozók bére nem került felosztásra a maradók között, hanem eltűnt"

Zalaegerszeg - Közel 800 orvos - köztük több zalai - adta támogatását egy Facebookon szerveződő csoport fellépéséhez, aminek keretében szót emeltek a hálapénz ellen, valamint az egészségügyi bérek és munkafeltételek javítása érdekében.

Magyar Hajnalka

Az „1001 orvos hálapénz nélkül" csoport kemény magja még az ünnepek előtt alakult, s azóta mozgalom szerveződött köré. Felvetéseiket eljuttatták dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárnak, állásfoglalását kérve a hálapénz „kikopásának" határidejéről, az elvándorlást mérséklő konkrét intézkedésekről, valamint egy komplex egészségügyi kerekasztal összehívásáról.

Az 1001... csoport az állampolgárok számára is összefoglalta, mi aggasztja leginkább. Első helyen a hálapénzt említik, ami meglátásuk szerint közös korrupció. A hálához már régen semmi köze, mindenki a saját, vagy hozzátartozója biztonságáért aggódva fizeti. A hálapénzzel azonban nem lehet megváltani az összeomló rendszert, abból nem lehet ápolót foglalkoztatni, vagy modern gyógyszert venni. A gyógyító munka feltételeiről szólva kiemelik, a rosszindulatú daganatos betegségek halálozási aránya az OECD tagállamok közül nálunk a legrosszabb. Ennek egy okát abban látják, hogy a modern onkoterápia alapját adó CT és MR készülékekből Magyarországon feleannyi jut 100 ezer lakosra, mint Szlovákiában vagy Csehországban. Ennél is kritikusabb a munkaerőhiány - fejti ki az összefoglaló. Az egészségügy nem tud csökkentett kapacitással működni, minden egyes távozóval a maradóknak kell még többet dolgozniuk.

A vidéki kórházak, miként a képen szereplő Zala Megyei Kórház is,  infrastrukturális szempontból kedvezőbb helyzetben vannak. Fotónk a megyei kórház újonnan emelt  blokkját ábrázolja. Fotó: Pezzetta Umberto

A jelzett gondokról kikértük a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnöke, dr. Selmeczi Kamill, valamint a Magyar Orvosi Kamara Zala Megyei Területi Szervezete elnöke, dr. Kiss Ferenc véleményét is.

- A csoport vészjelzései, következtetései elsősorban a kórházakban kialakult helyzetről szólnak - mondja elöljáróban dr. Selmeczi Kamill. - Az orvos- és nővérhiány, valamint az ebből fakadó túlterheltség már a betegbiztonságot veszélyezteti, s szembeötlő az össze nem illés a munka mennyisége és az amúgy megemelt bérek között. Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy a külföldre távozó orvosok, nővérek bére nem került felosztásra az itthon maradók között, hanem eltűnt. Pedig ez a kompenzáció megoldást jelenthetett volna. Mindemellett a kórházi adósságállomány is újratermelődött, hiába történt meg a konszolidáció. Az erre fordított milliárdok eltűntek a fekete lyukban...

Mi is történt az egészségügyben az unióba való belépésünk óta eltelt 12 év alatt? Dr. Selmeczi Kamill meglátása szerint egyetlen politikus sem mondta ki, hogy az egészségügy nagy élőmunka kapacitását nem képes megfelelő szinten finanszírozni az ország. Ehelyett hagyták, hogy a létszám, s evvel párhuzamosan persze a kifizetendő bér is csökkenjen.

Dr. Selmeczi Kamill

- A végeredmény úgy fest, mintha tömeges létszámleépítés zajlott volna - mutat rá. - S azt sem tudjuk, hova lett az a pénz, ami e módon az államkasszában megmaradt. Vélhetőleg másutt hasznosult, nem az egészségügybe forgatták vissza.

Szól arról is, hogy vidéken, az uniós pályázatoknak köszönhetően a kórházi infrastruktúra elég jól feljavult, ám lassan oda jutunk, hogy nincs aki működtesse a korszerű berendezéseket.

- Szép dolog a fejlesztés, a betonba öntött pénz és az eszközfejlesztés, de az egészségügy olyan terület, ahol minden üzemképtelen, ha nincs hozzá kiművelt fő. Ha egy kórház nem képes vonzani a szakképzett munkaerőt, hiába áll ott a 21. századi eszköz. A jó szakemberek megtartásának pedig egyetlen módja van, meg kell őket fizetni.

A jogszabályban rögzített minimumfeltételek csökkentésében szintén kockázatot lát.

- A kórházi osztályok a létszámra, eszközökre, stb. vonatkozó minimumok teljesítése esetén kaphatnak működési engedélyt. A feltételek kezdetben közel ideális állapotot rögzítettek, ám mivel ezeknek a kórházak elsősorban a létszámgondok miatt nem tudtak megfelelni, lazítottak rajtuk, s a rendelet hozzásimult a hiányállapothoz. Mára ez olyan mértéket öltött, ami betegbiztonsági kockázatot is jelenthet. Gondoljunk csak bele, egy 80 ágyas osztályon hogyan volna elég 2 nővér a 12 órás műszakban?

A spórolás további veszélyeire is rámutatott a csoport - veti fel dr. Selmeczi Kamill.

- Megnézték, hogy a honi kórházak mennyit költöttek fertőtlenítő szerre, s ezt összevetették az európai adatokkal. Az derült ki, hogy Magyarországon, Semmelweis hazájában fordítják a legkevesebb pénzt a fertőzéseket kivédő szerekre. Ez pedig növeli annak kockázatát, hogy a beteg a kórházban fog megfertőződni. A változáshoz jelentősen javulnia kellene a kórházi higiénének. Nem véletlen, hogy míg nálunk spórolásból általában kiszervezik a kórháztakarítást, addig Finnországban ez külön egészségügyi szakma.

Dr. Selmeczi Kamill hangsúlyozza, a fentiek elsősorban a fővárost és a környező régiót jellemzik. Ott találhatók nagy számban olyan, 19. századi kórházépületek, ahol a meglévő elmaradás romló irányt vett. A vidéki kórházak, éppen az uniós infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően e tekintetben jobb helyzetben vannak.

Dr. Kiss Ferenc

Dr. Kiss Ferenc, az orvosi kamara zalai elnöke leszögezi, a MOK tavaly novemberi országos küldöttgyűlése megfogalmazta az ágazatra vonatkozó követeléseket, amelyek teljes mértékben összecsengenek az új csoport megállapításaival.

- Nem látunk újdonságot a nyilatkozataikban, ugyanazt mondják, mint a kamara. A csoport támogatói is kamarai tagok, de ha ők úgy érzik, hogy külön is meg kell jeleníteniük a követeléseiket, abba nekünk nincs beleszólásunk. Amíg ezek megegyeznek a kamara törekvéseivel, csak üdvözölni tudjuk a fellépésüket.

Tudakoljuk, a kamara milyen stratégiát tartanak üdvözítőnek az elvándorlás megállítására.

- Ez is szerepelt a novemberi nyilatkozatunkban. Az a véleményünk, hogy az egészségügyi költségvetés 50 százalékos emelésével lehetne olyan viszonyokat teremteni, amelyek itthon tartanák az orvosokat, szakdolgozókat, továbbá megállítanák a kórházak eladósodását. Ez a pénz évek óta hiányzik a rendszerből, tehát nem valamiféle plusz támogatásról volna szó. Ennek a komoly és szükséges lépésnek azonban egyelőre nem látjuk nyomát az idei költségvetésben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!