Hírek

2013.04.12. 18:37

Nyugdíjazások, áthelyezések

Három lehetőséget kínálnak a tavaly "kényszernyugdíjazott" bírák számára. Erről is beszélt dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt követően, hogy hétfőn részt vett az egerszegi törvényszéken tartott összbírói értekezleten.

Arany Gábor

Mint ismeretes, a korhatár leszállítása miatti nyugdíjazás tavaly országosan 231 bírót érintett. Miután az Alkotmánybíróság ezt az intézkedést megsemmisítette, az érintetteknek három lehetőséget kínáltak fel, ezeket dr. Handó Tünde ismertette kérdésünkre. - Aki nem érte el a 70 éves korhatárt, visszatérhet a szervezetbe, eddig ötvenen választották ezt azon 164 bíró közül, akik pert indítottak a nyugdíjazás miatt. 

A Zalaegerszegi Törvényszéken is kineveztek már újra négy bírót - ismertette az elnök. - Ezt a lehetőséget azok is megkapják, akik ennek érdekében nem indítottak pert. Ezen kívül választható a rendelkezési állomány, ahol ítélkezés, bírósági közvetítés, igazgatási feladatban való közreműködés lehet a munka. Végezetül dönthetnek úgy: nem térnek vissza, ekkor anyagi kompenzációt, egy évi bruttó keresetet kapnak - közölte. Nagyszámú bírót érintett a korhatárral kapcsolatos döntés. Az elnök arról is beszélt, hogy ez milyen hatással volt az ügymenetre, okozott-e bármiféle fennakadást. 

- Átcsoportosításokkal, szervezéssel sikerült megoldani a helyzetet, ebben az is segített, hogy több bíró a felmentési idejét végigdolgozta. Ily módon ez nem okozott érzékelhető visszaesést az ügyforgalomban - mondta Lapunk is foglalkozott már azzal, hogy a szabálysértési törvény változása rendkívüli módon megnövelte a bíróságok terhelését. Sok tárgyalást kell tartani a pénzbírságok elzárásra átváltoztatása miatt. Lesz-e változás ebben, erről is kérdeztük az elnököt.

Dr. Handó Tünde: - Sikerült megoldani a helyzetet, ebben az is segített, hogy több bíró a felmentési idejét végigdolgozta (Fotó: Pezzetta Umberto)

- Országosan 75 százalékkal nőtt az ilyen ügyek száma, sok helyen már több a büntetőügyeknél. Emiatt jogszabály módosítását kezdeményeztük. Például a törvényszék elnöke kijelölhet járásbíróságot az ilyen ügyek intézésére. Létrejönne a szabálysértési bíróság, központosíthatók a tennivalók. Ennek elsősorban a fővárosban lenne jelentősége. A másik változás, hogy a tárgyalási, meghallgatási kötelezettség megszűnne, csak az ügyfél kérésére kerülne rá sor. Jelenleg az idézettek alig tíz százaléka jelenik meg, mert mire idejut az ügyük, befizetik a bírságot, gyakran a legutolsó pillanatban - magyarázta. 

Mint ismeretes, bírósági ügyek áthelyezésére 2011 óta van lehetőség. Erről az OBH elnöke dönt az illetékes törvényszék előterjesztése alapján. Az első évben 13, tavaly pedig 42 kiemelt ügyet helyeztek át az országban. Utóbbiak közül ötöt tárgyaltak Zalaegerszegen, három polgári ügy már lezárult, egy polgári és egy büntetőügy folyamatban van.  

Az egyik, Kecskemétre áthelyezett büntetőügy érintettjei az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak, mert az OBH elnöke jogorvoslati lehetőség biztosítása nélkül döntött. Panaszukkal kapcsolatban az Ab levélben megkereste az OBH elnökét, aki válaszában kérte, hogy személyesen is tisztázhasson félreértéseket.

Ezt a ZH kérdésére így indokolta:  - Egyebek mellett azt is tisztázni szeretném, hogy ezek minden esetben újonnan induló ügyek, s nem olyanok, amelyekben már tárgyalásokat is tartottak. Tehát senkitől nem vonják el törvényes bíráját. Ráadásul az áthelyezést mindig az érintett törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke kezdeményezheti, erre az OBH elnökének semmiféle ráhatása nem lehet. Tehát nincs beavatkozás felülről. Ráadásul minden esetben bíróság és nem bíró kijelöléséről van szó. Magyarországon minden bíró független, és minden szinten ugyanolyan felkészültségűnek kell lenniük, az ügyfélnek ugyanazon a szinten, ugyanabban az ügyszakban, ugyanazt az alaposságot és odafigyelést kell tapasztalnia - válaszolta Handó Tünde. Utalt arra is, hogy a már lezárt több százmilliós gazdasági perekben az érintettek megelégedéssel fogadták az ügy gyorsítását eredményező áthelyezést.

Hozzátette: - Büntetőügyekben nyomatékos enyhítő körülmény az eljárás elhúzódása. Az igazságszolgáltatás szempontjából tehát meghatározó, hogy az eljárás menyi idő alatt fejeződik be. Minél tovább tart, annál inkább térhet el a majdani büntetés a bűncselekmény súlyától. Mindenkinek érdeke, hogy lehető leghamarabb szülessen ítélet. Az áthelyezés kivételes és végső eszköz, a legjobb az lenne, ha ott lenne elegendő bíró, ahol ez szükséges. Ennek azonban jelenleg objektív akadályai is vannak. Példaként említhetem a Fővárosi Törvényszéket, ahol kevés a tárgyalóterem, így további bírók kirendelése sem hozna megoldást - indokolta. Elmondta: a jövőben megteremtik a lehetőségét a bővítésnek. Ez érinti a létszámot is, hiszen tavaly 380 bírósági titkár és ügyintéző állt munkába, sokan közülük a fővárosban. Ezzel csökkenthető a bírók terhelése, gyorsabbá válhat az ítélkezés. Végezetül a bírósági tárgyalások nyilvánossága került szóba, szabályozást vár e téren szinte minden érintett. Jelenleg nincs technikai akadálya annak sem, hogy a média folyamatosan közvetítse az eseményeket, ami alkalmas lehet az érintettek befolyásolására.  

- Kezdeményeztük a bírósági tájékoztatási törvény megalkotását, amit szakmai csoport készít elő - fogalmazott erről Handó Tünde. - Nagyon széles terület vár szabályozásra. Több ponton nagyobb nyilvánosságra lenne szükség, emellett a bírósági eljárás nagyobb tiszteletét várnám el. Én a folyamatban lévő ügyekben az érintettek nyilatkozati jogát is korlátoznám, például nem engedném meg a bloggolást. E jogok szűkítése nem példa nélküli. Angolszász országokban is léteznek korlátok, ott még fotókat sem lehet készíteni, az eljárás mégis nyilvános, megjelennek az érintettek nevei és más információk. Ez mutatja, hogy egyes területeken túl nyitottak vagyunk, máshol szigorúak - fogalmazta meg véleményét dr. Handó Tünde.


Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!