Nemzeti ünnep Zalaegerszegen

A városi ünnepség hagyományosan Szórádi Zsigmond és Seres János szobrászművész 15 éve felállított Szent István-szobránál kezdődött. Bevezetésképpen Besenczi Árpád színművész Szent István király Imre herceghez intézett intelmeiből idézett. Szavait a csácsbozsoki Évgyűrűk Nyugdíjas Klub dalkörének műsora követte.

Őket követte dr. Gulyás Gergely, aki a háromszáz fős ünneplő közönség előtt kiemelte, az ezer évnél régebbi államiság joggal ad okot büszkeségre minden magyar számára. Elődeink már több mint ezer esztendővel ezelőtt működőképes, szervezett állami rendszert hoztak létre, saját közigazgatást építettek fel, mindenkire kötelező jogszabályokat alkottak, önigazgatásra voltak képesek. A Szent István-i államalapítás számunkra mindennek a kezdetét jelenti, s művének nagyságát legékesebben az alkotás maradandósága mutatja, szögezte le dr. Gulyás Gergely. A modern nemzetek létrejötte és a nemzeti önrendelkezés elvének meghatározóvá válása, a 19. század első fele óta Európa egészének és az európai nemzetek fennmaradásának biztos záloga volt, hogy csak azokat fogadták be, akiket integrálni voltak képesek, és akik új hazát választva, maguk is az újonnan választott állam törvényeit és kultúráját elfogadó, ahhoz alkalmazkodó polgárok kívántak lenni, jelentette ki.

Több mint ezer év elmúltával ma a magyar állam a soha nem látott gyorsasággal változó világban, a még mindig fontos, de a világpolitikában már csökkenő jelentőségű Európában kell, hogy helyes válaszokat találjon a nap mint nap felmerülő nehézségekre, hívta fel rá a figyelmet a politikus.

Az új kenyerek felszelése megáldás után. A képen balról-jobbra:dr. Veres András, Vigh László országgyűlési képviselő, Balaicz Zoltán polgármester, dr. Márfi Gyula, dr. Gulyás Gergely, Herkliné Ebedli Gyöngyi önkormányzati képviselő Fotó: Pezzetta Umberto

Szavait követően dr. Veres András megyéspüspök és dr. Márfi Gyula érsek mondott áldást, majd szentelte meg az új kenyereket, amelyeket felszeletelés után megosztottak az egybegyűltekkel.

Csütörtökön délelőtt az olai templombál folytatódtak az ünnepi rendezvények. Itt Tombi Lajos, a város volt alpolgármester mondott beszédet, melynek kezdetén a Kárpátok karéjozta Nagy-Magyarország és a mindennapi kenyerünk alakjának hasonlóságára hívta fel a figyelmet.

Az ünnep a hagyományokhoz illően kenyérfesztivállal folytatódott, amelyet a 47 évvel ezelőtt az országban elsőként megnyílt szabadtéri falumúzeumban rendeztek meg. Ahogy az agrárkamara megyei elnöke, Süle Katalin itt elmondta, csatlakozva magyarok kenyere mozgalomhoz idén 40 gazdálkodó 8,7 tonna gabonát adományozott e célra a zalaiaknak. Ezt a tüskeszentpéteri malomban őrölték meg, és a falumúzeum napjára, a kenyérfesztiválra az egerszegi Korona pékség sütötte meg, mégpedig kovásszal, parajdi sóval ízesítve, ahogy ezt Buzsáky Ferenc, a pékség vezetője elárulta.