Munkáról, nyugdíjról, árakról

Először, ami minden dolgozót, foglalkoztatót érint: január elsejétől teljes egészében hatályba lépett ez új munka törvénykönyve (Mt.). Néhány az előírásokból: a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet. Az új kódex szerint a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Az alapszabadság húsz nap, a munkavállalók ezenfelül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy január elsejétől igénybevételére mindkét szülő jogosult.

A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár. Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt.-től. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.  Az új Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.  Lényeges változás, hogy megszűnik az átlagkereset; ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabadság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a munka törvénykönyve szerint.

Új a törvény a munka világában. Ez Bálint Zoltánt és Orsós Zoltánt (jobbról), a VG Kft. dolgozóit is érinti (Fotó: Katona Tibor)

Egy kormányrendelet szerint január 31. után nem foglalkoztatható tovább a közszférában, aki elérte a nyugdíjkorhatárt. Az érintetteknek elvben január 15-ig van lehetőségük arra, hogy benyújthassák kérvényüket, ha a munka mellett döntenének. Erről két héten belül kell dönteni, bár kérvényük elbírálási határideje a határozat szerint 40 nap. Azt még nem tudni, hogy mekkora jövedelem illeti őket, ha mégis maradhatnak a munkában.

Új, egységes és egyszerűbb rendszerben működik január 1-jétől a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Az átalakításnak köszönhetően hétezerrel nő a támogatott foglalkoztatottak száma, így már több mint 30 ezren dolgozhatnak az akkreditációs tanúsítványt már megszerzett 326 vállalkozásnál. Az új rendszer lényege, hogy az azonos fogyatékosságú emberek után ezentúl azonos támogatást kapnak a munkáltatók, akik közül többen arra is vállalkoztak, hogy a megváltozott munkaképességűek egy részét - például képzésekkel - néhány év alatt visszavezetik a munkaerőpiacra. Megmarad a rehabilitációs kártya, amelynek előnye, hogy a foglalkoztató cégeknek nem kell befizetniük a 27 százalékos szociális adót.
Visszakapjuk az egyéni nyugdíjszámlákat: a kormány ezek vezetésére az ONYF Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóságát jelölte ki. Az egyéni számla működése a funkciójából adódóan nem hasonlítható a bankszámlához, a nyugdíjakat továbbra is a jelenlegi szabályok szerint állapítják meg.

Az elmúlt évben komoly "eredményt" sikerült elérni a pénzromlásban: csaknem 6 százalékkal csökkent a pénzünk értéke az infláció miatt. Korábban az átlagos áremelkedés évi 3 százalék alatt maradt. A drágulás a szegényebb háztartásokat még jobban sújtotta, mint a gazdagabbakat. Tehát az előbbiek az eddigi kevésnél is kevesebbet fognak vásárolni idén.

A kormány decemberi rezsicsökkentési döntése mérsékelheti a kiadásainkat, hacsak az energiaszolgáltatók nem terhelik át a lakosságon elmaradt bevételeket a vállalatokra, s végső soron a fogyasztókra. A lakossági gáz, villany és távhő fogyasztói ára 10 százalékkal lesz olcsóbb januártól, illetve a februári számlán tapasztaljuk ezt először. A víz ára az idén nem emelkedik, de hosszabb távon jelentős változások lehetnek, mivel a víziközmű-cégeket az önkormányzat tulajdonába adják.

A háztartások szempontjából a másik fontos elem az élelmiszerár. E téren semmi jó nem várható. A 2012-es aszály miatt visszaesett termésmennyiség emelni fogja az árakat, ez a termelői árak emelkedéséből is jól látható. Összességében 13 százalékkal emeltek áraikon a gazdák, s csak az a kérdés, hogy ez mikor és mennyire jelenik meg a boltokban. Csak egy példa: a magyar konyha fontos alapanyagából, a krumpliból hamarosan már 300 forint is lehet egy kilogramm. Drágább lett a gabona és ebből következően minden pékáru ára is emelkedett már ősztől, s nem is várható áresés. A zöldségek és gyümölcsök ára minden télen magasabb, de idén az aszály miatt a szokásosnál is jobban.

Az autósoknak jó hír, hogy idén várhatóan csökken a benzin ára, bár ezt az előrejelzést emberi, természeti hatások, háborúk, tornádók átírhatják.

Emelkedő minimálbérek

Januártól 98 ezer forint a minimálbér, nőtt a szakmunkás minimumbér és a végzettséghez kötött garantált bérminimum is. Mivel több szociális juttatás a minimálbérhez kötött, ezek is emelkedtek. Például különböző terhességi juttatások, álláskeresési segélyek. A nyugdíj is több: 5,2 százalékos emelés várható, mivel a nyugdíjaknak törvény szerint követniük kell az inflációt. Már idén 50 százalékkal emelik a mintegy nyolcezer magyarországi holokauszt-túlélő rendszeres nyugdíjkiegészítését.