Múltja van, s talán jövője is?

Kehidakustány - Töre- dékeiben is igéző, megkapó látvány az Árpád-kori templomrom, mely a kustányi Zala-szigeten, vadregényes környezetben emelkedik a magasba. Az állapota azonban katasztrofális, ha sürgősen nem rekonstruálják, bizony félő, hogy összeomlik.

– Ha ezer esztendőt így kibírt, nem hagyhatjuk veszni Kehidakustány legrégebbi épületét, illetve annak maradványait. A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is. A megtartása kötelességünk, ezt senki nem vitathatja – mutatott az ártéri erdőben, a sok száz éves tölgyfák között megbújó toronyra Lázár István polgármester, aki az egykori templom történetét kutató Regényi Attilával szervezi a műemlék mentésével kapcsolatos sürgőssé vált teendőket.

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is


Besenyőiek Somogyországban Fincza Zsuzsa
A kaszói erdőrezervátum csodáit fedezték fel az egerszegi baráti társaság tagjai
Kezdődik a tánc / 3 perce
Őszödről üzent Gyurcsánynak a Momentum elnöke
A közösségi médiában folytatódik a vezetője szerepért küzdő baloldali pártok háborúja.
Gyász
"Köszönjük, hogy éltél és minket szerettél, nem haltál meg csak álmondni mentél." Emlékezünk NAGY KÁROLYNÉ halálának 10. évfordulójára. Szerető családja
"A fájdalmat leírni nem lehet, Csak letörölni a fájó könnyeket..." Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KATONA JÁNOS 80 éves korában örökre megpihent. Szeretett halottunkat, 2020. augusztus 10-én hétfőn, 12.30-kor kezdődő gyászmisét követően 13 órakor helyezzük örök nyugalomra a Zalaapáti temetőben. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkisérik, és gyászunkban osztoznak. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Szerető családja
"Váratlanul ért a halál, Búcsú nélkül mentél el. Aludd békés, örök álmod, Soha nem felejtünk el." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZUJKER ERZSÉBET váratlanul itt hagyott bennünket. Utolsó útjára 2020. augusztus 10-én, hétfőn a 15 óra 15 perckor kezdődő gyászmisét követően 16 órakor kísérjük a babosdöbrétei temetőben. A személyes részvétnyilvánítást mellőzni szíveskedjenek. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban együttérzéssel osztoznak. A gyászoló család
"Mit lelkem eddig félve sejtett, Előttem áll a nagy titok, Hogy csak az halt meg, ami nem lett, S az él örökké, ami volt." Vajda János Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SUHAI ZSOLT a Palini Inkey Boldizsár Általános Iskola igazgatója életének 53. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Szeretett halottunktól 2020. augusztus 11-én, kedden10 órakor veszünk búcsút a nagykanizsai felső templomban. Kérjük mindazokat, akik ismerték, szerették és tisztelték, kegyeletüket a templomi gyászmisén róják le. Hamvait szűk családi körben helyezzük örök nyugalomra. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik gyászunkban együttérzéssel osztoznak. Gyászoló család
"Ha emlegettek, köztetek leszek, De fáj, ha látom könnyetek. Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, Mert én már Istennél vagyok..." Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk BŐDÖR ZOLTÁNNÉ szül. Tóth Margit halálának 3. évfordulóján. Lelki üdvéért engesztelő szentmise 2020. augusztus 9-én, vasárnap 10 órakor a zalakarosi Isteni Irgalmasság Római Katolikus-templomban. Szerető családja
"S lehetsz nagyon távol, akármilyen messze, Csak bezárom szemem, si itt maradsz örökre." Szeretettel emlékezünk SENKÓ JÓZSEF halálának 3. évfordulóján. Szerető családja
Drága Családom és Barátaim! Ezúton szeretnék még egyszer, utoljára hozzátok szólni. Elérkezett a búcsúzás ideje... 2020. augusztus 1-jén örökre lehunytam szemem igazi megnyugvással szívemben és fáradt testemben. Kérlek benneteket, hogy úgy őrizzetek meg engem a szívetekben, ahogy ezen a fotón tekintek rátok. Utolsó földi utamra 2020. augusztus 12-én, 10.30-kor indulok a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben. Köszönöm, hogy elkísérsz, ha csak gondolsz rám aznap. Családom emlékeiben még élénken élnek az események, kérlek benneteket, hogy részvétetek kinyilvánítása nélkül tegyétek számukra könnyebbé az elválást. NÉMETH GUSZTÁVNÉ ÉVA a Zalaterv volt dolgozója (1939-2020)
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NAGY ÁRPÁD életének 78. évében békésen megpihent. Temetése 2020. augusztus 11-én, kedden 9 órakor lesz a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben. A gyászoló család
"Emlékezzetek, csak ennyit kérek tőletek, Milyen voltam és milyen lehettem volna veletek. Emékezzetek és kérlek ne felejtsetek, S a végen túl is szeressetek." Emlékezünk drága szerettünk PRÓFUSZ RUDOLFNÉ szül. Györkös Teréz halálának 5. évfordulóján. Szerettei
"Ha egy könnycsepp gördül végig az arcunkon, Az azért van, mert szeretünk és hiányzol nagyon. Bennünk él egy arc, s egy végtelen szeretet, Amit tőlünk soha senki el nem vehet." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TATÁR LAJOS életének 80. évében türelemmel viselt, hosszantartó súlyos betegség után elhunyt. Kérésének megfelelően búcsúztatása szűk családi körben a zalaegerszegi Új temetőben volt. Gyászoló család
"Ha egy könnycsepp gördül végig az arcunkon, Az azért van, mert szeretünk és hiányzol nagyon. Bennünk él egy arc, s egy végtelen szeretet, Amit tőlünk soha senki el nem vehet." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TATÁR LAJOS életének 80. évében türelemmel viselt, hosszantartó súlyos betegség után elhunyt. Kérésének megfelelően búcsúztatása szűk családi körben a zalaegerszegi Új temetőben volt. Gyászoló család
"Búcsúztam volna tőletek, De erőm nem engedett, Így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GASPARICS ELEMÉRNÉ szül. Szi Edit 60 éves korában türelemmel viselt betegségében elhunyt. Temetése 2020. augusztus 7-én, pénteken 15.30-kor kezdődő gyászmisét követően lesz a Rezi temetőben. Gyászoló család
"Elmentél tőlünk, de szívünkben itt maradsz, El soha nem feledünk, örökké velünk maradsz!" Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy SZABÓ FERENCNÉ Irma néni 94 éves korában elhunyt. Temetése 2020. augusztus 7-én, pénteken 14 órakor lesz a lenti temetőben. Előtte 13 órakor gyászmise a lenti templomban. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük! Gyászoló család
"A csend beszél tovább, helyettem ő mondja el, A csend beszél tovább, helyettem ő énekel. Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet, Elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat..." (Bódi László) Mély megrendüléssel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett fiam, édesapánk, nagyapánk, testvérünk SZEGLET JÁNOS a Zalahús egykori dolgozója életének 64. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 2020. augusztus 10-én, hétfőn 14 órakor lesz a vöcköndi temetőben. Gyászmise előtte 13.30-kor a vöcköndi templomban. A gyászoló család
"Örök az arcod, nem száll el szavad, Minden mosolyod szívünkben marad. Nem az a fájdalom, melytől könnyes a szem, Hanem amit szívünkben hordozunk némán, csendesen." Fájó szívvel tudatjuk, hogy GAZDAG VILMOSNÉ szül. Csondor Mária életének 77. évében hosszú betegség után eltávozott. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. augusztus 11-én, kedden 14 órakor lesz a lenti temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, mély gyászunkban osztoznak. Búcsúznak tőle: szerető férje, gyermekei és unokái
"Megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad." (Wass Albert) Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HORVÁTH KÁROLY 2020. július 29-én, életének 67. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Lelki üdvösségéért tartandó gyászmise 2020. augusztus 7-én, pénteken 15 órakor lesz a mihályfai templomban, majd utolsó útjára 15.30-kor kísérjük a mihályfai temetőben. Kérjük a család nevében a részvétnyilvánítás mellőzését. Drága emléke örökké szívünkben él!
"Szemét örökre lezárta, a szív megszűnt dobogni..." Fájó szívvel búcsúzunk öcsémtől ŐRI ZOLTÁN (1964-2020) volt andráshidai lakostól. Gyászoló nővére és családja
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ÖZV. HOMOR GYULÁNÉ szül. Bányai Györgyi életének 88. évében elhunyt. Temetése 2020. augusztus 7-én, pénteken 15 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. A gyászoló család és Feri
Mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy KOVÁCS JÁNOSNÉ szül. Fullár Ilona életének 89. évében elhunyt. Szeretett halottunktól 2020. augusztus 11-én, kedden 14 órakor veszünk végső búcsút a nemesszeri temetőben. Előtte 13 órakor szentmisét tartunk a szentpéterúri templomban. Tisztelettel kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló család
Megrendülten tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FORRAI SÁMUELNÉ (Zsuzsi) életének 63. évében csendben visszaadta lelkét Teremtőjének. Hamvait 2020. augusztus 7-én, pénteken a fűzvölgyi templomban 10 órakor kezdődő gyászmisét követően helyezzük örök nyugalomra a helyi temetőben. Gyászolják: szerettei
muraszemenyei Hódvár túraközpont / 55 perce
Az Alpoktól a Pannon-síkságig tart az 1200 kilométeren kijelölt útvonal
Arany Gábor
klasszikus / 1 órája
Jennifer Grey is szerepel az új Dirty Dancing-filmben
friss adatok / 1 órája
Az utóbbi öt évben mérték a három legforróbb júliust a világban
jár a taps / 1 órája
Két teknőst mentettek meg a halál torkából, majd engedtek vissza a tengerbe
Szponzorált tartalom / 1 órája
Van már hitelem, ebben az esetben vehetek fel másik hitelt?
Szponzorált tartalom / 1 órája
Miként válasszunk megfelelő személyi kölcsönt?