Múltja van, s talán jövője is?

- Ha ezer esztendőt így kibírt, nem hagyhatjuk veszni Kehidakustány legrégebbi épületét, illetve annak maradványait. A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is. A megtartása kötelességünk, ezt senki nem vitathatja - mutatott az ártéri erdőben, a sok száz éves tölgyfák között megbújó toronyra Lázár István polgármester, aki az egykori templom történetét kutató Regényi Attilával szervezi a műemlék mentésével kapcsolatos sürgőssé vált teendőket.

- Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt - adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

- Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom - melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet - sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott - így Regényi Attila.

Az épület - a búcsújárásoknak is köszönhetően - évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

- Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal - így Regényi Attila. - Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt - adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

- Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom - melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet - sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott - így Regényi Attila.

Az épület - a búcsújárásoknak is köszönhetően - évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

- Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal - így Regényi Attila. - Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt - adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

- Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom - melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet - sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott - így Regényi Attila.

Az épület - a búcsújárásoknak is köszönhetően - évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

- Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal - így Regényi Attila. - Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom - melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet - sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott - így Regényi Attila.

Az épület - a búcsújárásoknak is köszönhetően - évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

- Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal - így Regényi Attila. - Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom - melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet - sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott - így Regényi Attila.

Az épület - a búcsújárásoknak is köszönhetően - évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

- Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal - így Regényi Attila. - Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Az épület - a búcsújárásoknak is köszönhetően - évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

- Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal - így Regényi Attila. - Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Az épület - a búcsújárásoknak is köszönhetően - évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

- Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal - így Regényi Attila. - Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal - így Regényi Attila. - Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal - így Regényi Attila. - Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink - fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek - mondta. - A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

- Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg - tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is