Múltja van, s talán jövője is?

Kehidakustány - Töre- dékeiben is igéző, megkapó látvány az Árpád-kori templomrom, mely a kustányi Zala-szigeten, vadregényes környezetben emelkedik a magasba. Az állapota azonban katasztrofális, ha sürgősen nem rekonstruálják, bizony félő, hogy összeomlik.

– Ha ezer esztendőt így kibírt, nem hagyhatjuk veszni Kehidakustány legrégebbi épületét, illetve annak maradványait. A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is. A megtartása kötelességünk, ezt senki nem vitathatja – mutatott az ártéri erdőben, a sok száz éves tölgyfák között megbújó toronyra Lázár István polgármester, aki az egykori templom történetét kutató Regényi Attilával szervezi a műemlék mentésével kapcsolatos sürgőssé vált teendőket.

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is


eljött az idő
Orlando Bloom végre megkérte Katy Perry kezét
Iszlám állam / 31 perce
Terrortámadást akadályoztak meg a hatóságok Észak-Macedóniában
A merényletet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet emberei készültek végrehajtani.
Gyász
Fájdalommal tudatjuk, hogy ÖZV. NAGY GYULÁNÉ szül. Föőr Julianna 1931-2019 középiskolai tanár és kollégiumi nevelő elhunyt. Temetése 2019. február 20-án, szerdán 10 óra 30 perckor lesz a zalaegerszegi új temetőben. Gyászmise aznap 8 órakor a Mária Magdolna Plébánia-templomban. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Szomorúan tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KEMES TIBOR salomvári lakos életének 58. évében elhunyt. Temetése 2019. február 18-án, hétfőn 14.30-kor lesz a salomvári temetőben. Gyászmise előtte 13.45-kor a helyi templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
"Mikor a testemet már roskadozva vittem, Váratlanul csendesen átölelt az Isten..." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FEHÉR FERENCNÉ szül. Deák Anna életének 83. évében örökre megpihent. Temetése 2019. február 18-án, hétfőn 15 órakor lesz a tornyiszentmiklósi temetőben. Gyászmise előtte 14 órakor a tornyiszentmiklósi templomban. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a letenyei Kolping Idősek Otthona Kárpáti úti részlege dolgozóinak, hogy áldozatos munkájukkal szebbé tették drága halottunk utolsó éveit. A gyászoló család
"Mikor a testemet már roskadozva vittem, Váratlanul csendesen átölelt az Isten..." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VÉGH ENDRÉNÉ szül. Verli Katalin életének 87. évében elhunyt. Temetése 2019. február 19-én, kedden 12.30-kor lesz a petrikeresztúri temetőben. Előtte 11.45-kor gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Elpihent a kéz, mely értünk dolgozott Lelkünkben élsz, míg szívünk dobog De Te számunkra nem leszel halott, Élni fogsz, mint a csillagok." Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VASS LÁSZLÓ életének 82. évében hosszú betegség után elhunyt. Temetése 2019. február 25-én 14 órakor lesz a zalaszentgróti temetőben, előtte 13 órakor gyászmise a helyi templomban. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy LENGYEL LAJOS az Alkotmány Tsz nyugdíjasa életének 78. évében elhunyt. Temetése 2019. február 19-én, kedden 13 órakor lesz a kisfakosi temetőben. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SZŐKE JÁNOS életének 80. évében elhunyt. Temetése 2019. február 22-én, pénteken 12 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
"A búcsúszó, mit nem mondtál ki, elmaradt. Elmentél, de gondolatban örökké velünk maradsz..." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TIMBÓKOVICS BÉLA életének 69. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2019. február 19-én, kedden 15 órakor lesz a söjtöri felső temetőben. Előtte 14.15-kor gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy SZARKA DEZSŐ életének 64. évében elhunyt. Temetése február 20-án, szerdán 14 órakor lesz a szentpéterúri temetőben. Előtte gyászmise. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesapám, apósom, nagypapánk GYÖRE JÁNOS életének 91. évében elhunyt. Temetése 2019. február 22-én, pénteken 13.30-kor lesz Zalaegerszegen, a Göcseji úti temetőben. Köszönetet mondunk mindenkinek, aki a temetésen részt vesz és gyászunkban osztozik. A gyászoló család
"Nélküled szomorú, üres a ház, a családból hiányzik egy fénysugár." Örökké fájó szívvel emlékezünk TAKÁCS GYULA halálának 3. évfordulóján. Édesanyja, testvére és családja
"Nem az a fájdalom, melytől könnyes a szem, Hanem amit a szívünkben hordunk mélyen, csendesen." Fájó szívvel emlékezünk NAGY FERENC halálának 3. évfordulóján. Szerető családja
"Mikor a testemet már roskadozva vittem, Váratlanul csendesen átölelt az Isten..." Fájó szívvel tudatjuk, hogy KRIZSEK ÁRPÁDNÉ szül. Gerencsér Mária életének 94. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. február 22-én, pénteken 15 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
"Míg éltél, szerettünk, Míg élünk nem feledünk." Szeretettel emlékezünk NÉMETH JÓZSEF (Lakat) halálának 3. évfordulójára. Szerető felesége és családja
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy HORVÁTH LÁSZLÓ (Kis Picu) nagykanizsai, volt gelsei lakos életének 66. évében elhunyt. Temetése 2019. február 18-án, hétfőn 14 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló családja
"Annyira akartam élni, a betegséget legyőzni, Búcsúztam volna tőletek, De erőm nem engedett, Így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TORSA ISTVÁN 2019. február 10-én, 60 éves korában elhunyt. Kedves halottunktól 2019. február 18-án 11.30 órakor veszünk végső búcsút a cserszegi temetőben. Az engesztelő gyászmisét aznap 11 órakor mutatjuk be lelki üdvéért a cserszegtomaji Rózsafüzér Királynéja templomban. Gyászoló szerettei
"Ha a könny és a bánat életre kelne, Neked még élned kellene." Szomorú szívvel emlékezünk STEFICS ANTAL halálának első évfordulójára. Szerető felesége, fia, menye és unokája
"Téged elfelejteni soha nem lehet, Sajnos meg kellett tanulni élni nélküled." Fájó szívvel emlékezünk FARKAS JÓZSEFNÉ 1928-2017. halálának 2. évfordulóján. Szerető fiai, menye, unokái és dédunokái
"Virágot viszünk egy néma sírra, De ezzel Őt már nem hozhatjuk vissza. Jóságos szíved, örökre pihen már, Betegségben türelmes voltál. Fájdalmadban is csak hallgattál, Nehéz az életet élni nélküled - felejteni téged soha nem lehet." Soha el nem múló szeretettel emlékezünk KOSARAS JÓZSEF halálának első évfordulójára. Szerető felesége: Liduska, lánya: Lidike, fia: Zoltán és imádott unokája: Rolandka Köszönet azoknak, akik szeretettel gondolnak rá!
"Ne sírjatok, mi már nem szenvedünk, A fájdalom az, hogy már nem lehetünk veletek. Búcsúztunk volna tőletek, de erőnk nem engedett, Csak a szívünk súgta halkan, Isten veletek!" Soha el nem múló fájdalommal és szeretettel emlékezünk KOVÁCS JÁNOSNÉ szül. Kovács Anna és KOVÁCS JÁNOS halálának 4. évfordulóján. Szerető családjuk
Folyóirat / 32 perce
Szépirodalom, tanulmányok, esszék a Lindua 20. számában
Gyuricza Ferenc
dráma / 1 órája
Több halottja van a Chicago melletti lövöldözésnek, meghalt az elkövető is
nehézkes bürokrácia / 1 órája
Negyedszerre kapott csak vízumot a Roma mexikói szereplője
érthetetlen / 1 órája
Több száz delfin vetődött az Atlanti-óceán francia partjaira év eleje óta
Mint a régi téli estéken / 1 órája
Égett a munka a tollfosztó asszonyok keze alatt Kanizsán
Garázdaság miatt emel vádat az ügyészség / 1 órája
Késsel fenyegetőzött a férfi a szentpéterúri bálon
Arany Gábor