Múltja van, s talán jövője is?

– Ha ezer esztendőt így kibírt, nem hagyhatjuk veszni Kehidakustány legrégebbi épületét, illetve annak maradványait. A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is. A megtartása kötelességünk, ezt senki nem vitathatja – mutatott az ártéri erdőben, a sok száz éves tölgyfák között megbújó toronyra Lázár István polgármester, aki az egykori templom történetét kutató Regényi Attilával szervezi a műemlék mentésével kapcsolatos sürgőssé vált teendőket.

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is


Meseszép kilátás zaol.hu
Látogatás egy őszi reggelen a Batsányi-kilátónál
Elsőként emelték fel a hangjukat / 9 perce
A Kolhoz Kör fiataljai a forradalom előkészítésében játszottak fontos szerepet
Katalizátorszerepet töltött be az 1956-os forradalom előkészítésében a paraszti családból származó egyetemisták alkotta Kolhoz Kör, eddig mégis csak kevés információ látott róluk napvilágot. Tevékenységüket dr. Zsebők Csaba történész foglalta össze a Tiszta szívvel 56-ban című könyvében, melynek a minap tartotta bemutatóját Lendván.
Gyász
"Küzdöttél, de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet." Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HORVÁTH LÁSZLÓNÉ szül. Rigó Anna életének 98. évében örökre megpihent. Temetése 2019. október 25-én, pénteken 12.30 órakor lesz a kozmadombjai temetőben. Előtte 11.30 órakor gyászmise a kálócfai templomban. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. Külön köszönet a csesztregi Kolping Otthon dolgozóinak áldozatos munkájukért. A gyászoló család
"Olyan csend van így nélküled, hogy szinte hallani, amit utoljára akartál mondani..." Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TÖRÖK GYULÁNÉ Pupák Mária (Csöpi) életének 72. évében csendben elhunyt. Utolsó útjára 2019. október 25-én 12 órakor kísérjük a zalaegerszegi Új temetőben. Egy szál virággal búcsúzzunk. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
"Elfeledni téged nem lehet, csak megtanulni élni nélküled." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FARKAS RÓBERT (Dani) 47 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése október 25-én, pénteken 15 órakor lesz a bördőcei temetőben. Előtte 14 órakor gyászmise az iklódbördőcei imaházban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Nem volt időm búcsúzni tőletek, Őrizzétek meg emlékemet..." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HORVÁTH ISTVÁNNÉ szül. Szukics Margit életének 88. évében elhunyt. Temetése 2019. október 24-én, csütörtökön 14 órakor lesz a miklósfai temetőben. Előtte 13.15-kor gyászmise a miklósfai templomban. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HÁRY JÓZSEF életének 71. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2019. október 26-án, szombaton 11 órakor lesz a nagylengyeli temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Elpihent a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SALAMON PÁL életének 79. évében elhunyt. 2019. október 25-én, pénteken a nagyrécsei templomban 14 órakor gyászmise lesz érte. Majd ezt követően végső búcsút veszünk tőle a nagyrécsei temetőben. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NAGY OTTÓ 87 éves korában örökre megpihent. Temetése 2019. október 24-én, csütörtökön 13 órakor lesz a lenti temetőben. Előtte gyászmise 12 órakor. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, aki ismerték és szerették, hogy drága édesanyánk, nagymamánk, dédink NEUMAYER SÁNDORNÉ szül. Lóránt Aranka életének 82. évében örökre megpihent. Temetése 2019. október 25-én, pénteken 14 órakor lesz a kiskanizsai temetőben. Gyászmise aznap 7.30-kor a kiskanizsai templomban. Egyúttal köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
"Mikor a testemet már roskadozva vittem, Váratlanul csendesen átölelt az Isten..." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ID. KISS TIBOR életének 81. évében elhunyt. Temetése 2019. október 25-én, pénteken 14 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Gyászmise aznap 8 órakor a felső templomban. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban együttérzéssel osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy nagymamánk ÖZV. VIRÁG ERNŐNÉ (Erzsi néni) életének 96. évében örökre megpihent. Temetése 2019. október 25-én, pénteken 13 órakor lesz a vasboldogasszonyi temetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
"Nem foghatjuk dolgos két kezed, nem simogathatjuk őszülő fejed, nem tekint ránk aggódó szemed, marad a csend, mindent köszönünk neked." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága jó édesanyám, anyósunk, testvérem, nagymamánk és dédikénk ÖZV. MARKOVICS LAJOSNÉ szül. Bakos Mária életének 88. évében váratlanul elhunyt. Temetése 2019. október 25-én, pénteken 9 órakor lesz az andráshidai temetőben. Lelki üdvéért gyászmisét a temetés napján 7.45-kor tartunk az olai templomban. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy SÜMEGHY EDE életének 83. évében elhunyt. Temetése október 24-én, csütörtökön 10 óra 30 perckor lesz a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Búcsúzik tőle szerető családja
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy POLÁK JÓZSEF életének 68. évében elhunyt. Temetése 2019. október 25-én, pénteken 10.30-kor lesz a zalaegerszegi Új temetőben. A gyászoló család
Szeretettel emlékezünk haláluk évfordulóján KÁMÁN MARGIT és fia, KÁMÁN LÁSZLÓ volt csatári lakosokra. Szerető családjuk.
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KISS TIVADARNÉ szül. Elmont Katalin életének 55 évében elhunyt. Temetése 2019. október 24-én, csütörtökön 14 órakor lesz az alsónemesapáti temetőben. Előtte gyászmise. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
"Bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet, amit tőlünk soha senki el nem vehet. Telhetnek hónapok, múlhatnak évek, szívből szeretünk, s nem feledünk Téged." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MAJOR SÁNDORNÉ szül. Bogár Mária 81 éves korában örökre megpihent. Temetése 2019. október 25-én, pénteken 10.30-kor lesz a bagodi temetőben. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban együttérzéssel osztoznak. Gyászoló család
"Nem volt időm búcsúzni tőletek, Őrizzétek meg emlékemet." Mély fájdalom mal tudatjuk, hogy MESTER ISTVÁN 53. évét betöltve elköltözött. 2019. október 24-én a Mária Magdolna templomban gyászmise 8 órakor lesz érte. Délután 13.30-kor veszünt tőle végső búcsút a ságodi temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Szerettei
"Bennünk él egy arc, egy meleg tekintet. Egy simogató kéz, egy sóhaj, egy lehelet. Bennünk él a múlt, egy végtelen szeretet. Amit Tőlünk senki, soha el nem vehet." Fájó szívvel emlékezünk MEZŐFI JÓZSEF halálának 5. évfordulóján. Szerető családja
"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy PULGER RAFAEL 72 éves korában elhunyt. Temetése 2019. október 22-én, kedden a 16 órakor kezdődő gyászmise után lesz a gelsei temetőben. Gyászoló család
"Köszönjük, hogy éltél és minket szerettél, nem haltál meg, csak álmodni mentél. Szívünkben itt él emléked örökre, ha látni akarunk, felnézünk az égre. A csillagok között utazol tovább, ott várj ránk, ha időnk lejárt." Fájó szívvel tudatjuk, hogy drága feleségem, édesanyánk és nagymamánk BÖRÖCZ LÁSZLÓNÉ szül. Szabó Mária Gizella szerető szíve 68 éves korában, 2019.10.17-én örökre megszűnt dobogni. Temetése 2019. október 21-én, hétfőn 10.30-kor lesz a ligetfalvai temetőben. Előtte 10 órakor gyászmise. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Búcsúzik tőle szerető családja
A legcukibb mosolyt keressük! / 9 perce
Elstartolt az idei Gyermekmosoly fotópályázat
zaol.hu
Praktikák / 7 órája
Öt dolog, amit nem tudtál a sütőtökről
jó tudni / 8 órája
Már most jelentkezzen be téligumi-cserére
gyűjtemény / 8 órája
Kiállításon láthatóak a forradalom amatőr fotói
nemes lelkű / 11 órája
Állateledelt kér festményeiért cserébe az ifjú tehetség
e.on / 11 órája
Magyar művész nyerte a Berlini Fényfesztivál közönségdíját