Múltja van, s talán jövője is?

– Ha ezer esztendőt így kibírt, nem hagyhatjuk veszni Kehidakustány legrégebbi épületét, illetve annak maradványait. A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is. A megtartása kötelességünk, ezt senki nem vitathatja – mutatott az ártéri erdőben, a sok száz éves tölgyfák között megbújó toronyra Lázár István polgármester, aki az egykori templom történetét kutató Regényi Attilával szervezi a műemlék mentésével kapcsolatos sürgőssé vált teendőket.

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az eredetileg román stílusú téglatemplomot ugyan 1256-ban említi először ismert forrás, ám építésének időpontja sokkal korábbi is lehet. A kutatások során számos új információ került elő, köztük Kustány 1019-es adózási emléke. Arról nem is beszélve, hogy a történelmi levelezések többször említik az Alsó-Kustányi búcsút, ami szintén kötődhetett az épülethez. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a templom már ez idő tájt állt – adott betekintést kutatásaiba a keszthelyi Regényi Attila.

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Egy forrás például azt írja: Szent István király idejéből származik ennek a regényes fekvésű tájnak a remetesége. Sőt, még a szent király maga is járt volna erre. Az egyhajós, későbbi felújítása miatt barokk jegyeket viselő kis templom – melynek megjelenése a szakemberek szerint a szentgyörgyvári templomra emlékeztet – sorsa a későbbi évszázadok során megpecsételődött. Rómer Flóris kutató 1863-ban már csak az elhordott alapfalak gödreit találta meg, az pedig ma is kérdéses, hogy a templomhoz tartozott-e kolostor épület. Annyi bizonyos, hogy a védelmét a mocsár szolgálta és a kutató által még látott bástya, így joggal feltételezhető, hogy egyfajta erődként is szolgálhatott – így Regényi Attila.

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Az épület – a búcsújárásoknak is köszönhetően – évszázadokon át élte fénykorát, majd következett a méltatlan hanyatlás. A leírások szerint a végső döfést a múlt században kapta a templom. Történt ugyanis 1962 márciusában, hogy a torony maradékát szélvihar hasította ketté, de a pusztulásához hozzájárult az is, hogy templom alapját, korábban elhordták árvízi töltésnek.

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Ezért maradt ránk csak szinte a csúcsfal – így Regényi Attila. – Márton Endre írta 1963-ban: Úgy húsz évvel ezelőtt a tornya még kiemelkedett a Remete erdő fái közül, de az egyik szigorú télnek a viharai tornyát valósággal kettétörték.

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Azt már a polgármestertől tudtuk meg, hogy a 60-as évek végén beindult ugyan egy akció a romok megmentésére, ám ezek csak földmunkák voltak, s jelentéktelenek. Aztán 2003-ig nem történt semmi, bár eredménynek nevezhetjük, hogy az épület nem omlott össze, s hogy a településre látogatók közül egyre többen fedezték fel a templomromot.

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kitábláztuk a templom megközelíthetőségét, a turisták nagy számban keresik fel a helyet. Amellett, hogy történelmünk egyik gyöngyszeméről van szó, a településünknek szüksége van a turisztikai látnivalókra. Tudjuk, az állagmegóvással nem lehet várni, a rekonstrukcióhoz azonban széles körű segítségre, összefogásra lenne szükség. Pályázati pénzek bevonásával sikerülhetnek a terveink – fogalmazott Lázár István.

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

Regényi Attila azt tette hozzá, hogy siker esetén a templom és környezete újra kedvelt búcsújáró- és zarándokhellyé válhatna.

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Az érintett hatóságoknak is be kell látniuk, hogy a felújítás tekintetében az utolsó percek ketyegnek – mondta. – A statikai megerősítés, az alapok feltöltése, valamint a csúcsfal védelme egyaránt fontos feladat. S úgy vélem, lényeges lenne a munka mielőbbi megkezdése azért is, mert az előrejelzések alapján várható nagy nyári esőzések, viharok sokat ronthatnak az épület állapotán.

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A romtoronnyal kapcsolatos felújítási munkálatokról, annak jövőjéről hétfőn 14 órától nyilvános tanácskozást tartanak a keszthelyi Festetics kastélyban.

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

– Kérünk majd mindenkit, köztük a hatóságokat, segítsenek, hogy a kis templom megmaradjon, ne váljon az enyészet martalékává, legalább jelenlegi formájában maradjon meg – tette hozzá Regényi Attila.

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is

A történelmi értéke felbecsülhetetlen, nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is


szponzorált tartalom
Február 28-ig lehet jelentkezni az Adj Egy Ötöst! iskolai szemléletformáló programra
Évforduló
Ady Endre-szobrot avattak Zilahon (fotók)
Szerencsejáték / 46 perce
Kihúzták a hatos lottó negyedik heti nyerőszámait
Telitalálatos szelvény nem volt.
Gyász
"Elmentél tőlünk, de szívünkben itt maradsz, El soha nem feledünk, örökké velünk maradsz." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KOVÁCS JÓZSEFNÉ szül. Németh Ilona életének 80. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2020. január 28-án, kedden 14 órakor lesz a teskándi temetőben. A gyászoló család
Legyen e pár sor köszönet a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik ÖZV. ÁCS LAJOSNÉ szül. Tóth Mária temetésén részt vettek. Külön köszönet a zalaszentgróti Kolping Otthon összes dolgozójának áldozatos munkájukért. Gyászoló fia: Laci
Soha el nem múló szeretettel emlékezünk SOÓS CSONGOR ISTVÁNRA halálának 1. évfordulóján. Szerető családja
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VECSERI BÁLINT életének 63. évében, türelemmel viselt, súlyos betegség után örökre lehunyta szemeit. Temetése 2020. január 28-án, kedden 12 órakor lesz a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben. A gyászoló család
"Búcsúztam volna tőletek, De erőm nem engedett, Így búcsú nélkül, Szívetekben tovább élhetek..." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HORVÁTH ISTVÁN az Alkotmány MgTsz volt szerelője életének 71. évében súlyos betegségben elhunyt. Temetése 2020. január 28-án, kedden 13 órakor lesz a kiskanizsai temetőben. Gyászmise aznap 8 órakor a kiskanizsai Sarlós Boldogasszony-templomban. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban együttérzéssel osztoznak. A gyászoló család
Szeretettel emlékezünk SZUMMER TIBOR halálának 27. SZUMMER TIBORNÉ halálának 10. és unokájuk FAZEKASNÉ SZUMMER ÉVA halálának 5. évfordulóján. Szerető családjuk
"Megállt a szív, mely élni vágyott, Pihen a kéz, mely dolgozni imádott. Egy csoda volt, hogy éltél és minket szerettél, Nem haltál meg, csak álmodni mentél." Megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, nagymamánk, dédnagymamánk BANGÓ JÓZSEFNÉ szül. Kovács Mária 85 éves korában váratlanul elment. Temetése 2020. január 28-án, kedden 15.00 órakor lesz a gutorföldei temetőben. Előtte gyászmise. Lánya, fia és családjaik
HORVÁTH RÓBERT aranyokleveles bányamérnök, bányaipari gazdasági mérnök, a Budafai, a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat főmérnöke, főtechnológusa, a nagykanizsai KÖGÁZ műszaki igazgatóhelyettese, az OKGT OGIL nagykanizsai vezetője, a MTESZ városi és megyei elnökségének tagja, a Veszprémi MTA Akadémiai Bizottságának elnöke, az OMBKE tagja 93 éves korában, 2020. január 7-én elhunyt. Hamvasztás utáni búsúztatása január 28-án, kedden 11 órakor Sopronban, a Szent György-templomban lesz. Jószerencsét! Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagykanizsai csoportja
"Elmentem tőletek, nem tudtam búcsúzni, Nem volt időm arra, el kellett indulni. Szívetekben hagyom emlékem örökre, Ha látni akartok, nézzetek az égre..." Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BÜKI SÁNDOR életének 66. évében szerető szíve örökre megpihent. Utolsó útjára január 28-án, kedden a 14 óra 30 perckor kezdődő gyászmisét követően 15 órakor kísérjük az ozmánbüki temetőben. Ezúton köszönjük meg mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, mély gyászunkban együttérzéssel osztoznak. A gyászoló család
"Elmentél tőlünk, de szívünkben itt maradsz, Soha nem feledünk, örökké velünk maradsz." Szomorú szívvel tudatjuk, hogy TROVENCSÁK JÓZSEFNÉ szül. Cziráki Magdolna elhunyt. Temetése 2020. január 28-án, kedden 13.30-kor lesz a zalaegerszegi Göcseji úti köztemetőben. Előtte 7.45-kor gyászmise a Jézus Szíve templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban bármely módon osztoznak. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Külön köszönet a Gondviselő Háza Idősek Otthonának, dolgozóinak áldozatos munkájukért. Gyászoló család
"Már ott van, ahol nincs fájdalom, Sírjára szálljon áldás és nyugalom." Emlékezünk ERDEI IMRE 1939-2018 halálának 2. évfordulóján. Szerető családja
"Égő könnycsepp mond meg neki, hogy szeretünk, Soha el nem feledünk." "Ha már nem vagyok, válassz egy csillagot, mely átölel, ha kell enyhíti bánatod! Ha fénye rád ragyog, érzed, hogy én vagyok. Távolból figyellek, mint te, a kis csillagot ha az éj eljön én mindig itt vagyok!" Soha el nem múló szeretettel emlékezünk VERCZ ISTVÁN halálának 4. évfordulóján. Szerető családja
"Elment örökre Alakját a homály befödte Vissza se nézett... Mégis itt maradt valami szomorú igézet, valami rejtett szomorú bánat..." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VIZSY LÁSZLÓ életének 87. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2020. január 28-án, kedden 14 órakor lesz a baki temetőben. Előtte 13 órakor gyászmise. Kérjük, kegyeletüket egy-egy szál virággal szíveskedjenek kifejezni. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
"Nap, Hold és csillagok! Édesanyámra féltve őrzőn - nagyon vigyázzatok!" Fájó szívvel tudatjuk, hogy VEIT NÁNDORNÉ szül. Novák Mária Magdolna életének 86. évében örökre megpihent. Temetése 2020. január 28-án,. kedden 13 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Gyászmise előtte 12 órakor a kórház kápolnában. Köszönetet mondunk a nagykanizsai kórház Gerontológiai Osztály főorvosának és összes dolgozójának a gondos ápolásért. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. Gyászoló szterettei
FÓRIZS KÁROLY sormási lakos életének 68. évében, hosszú betegség után, 2020. január 18-án elhunyt. Temetése január 31-én, pénteken 13 órakor lesz a sormási temetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
"Álmodj hintát, homokozót, Álmodj rétet, kispatakot. Aludj el, kisember, aludj el!" Megtört szívvel tudatjuk, hogy CSÖNGETŐ MÁTYÁS 6 hetes korában pici szíve örökre megállt. Temetése 2020. január 28-án, kedden 15 órakor lesz a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
"Telnek a napok, hetek, hónapok, hiányzik valaki, aki örökre itt hagyott. Az élet csendesen megy tovább, de fájó emléked elkísér egy életen át." Soha el nem múló szeretettel és tengermély tisztelettel emlékezünk IFJ. TUBOLY ZOLTÁNRA halálának 5. évfordulóján. Szerető családja és barátai
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ÖZV. NÉMETH JÓZSEFNÉ szül. Tóth Anna életének 87. évében szerető szíve örökre megpihent. Temetése 2020. január 28-án, kedden 14 órakor lesz a zalalövő-mindszenti temetőben. Előtte 13 órakor gyászmise a zalalövői templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
"Csendesen mentél el pihenni, Akkor fogunk feledni, ha szívünk mgszűnt dobogni." Fájó szívvel emlékezünk szeretett halottunk LUKÁCS ZOLTÁN halálának 1. évfordulóján. Szerető családja
"Nélküled már semmi sem olyan, mint régen." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy VÉGH REZSŐ erdész életének 85. évében örökre megpihent. Temetése 2020. január 28-án 14 órakor lesz a jánosházai temetőben, előtte gyászmise 13 órakor. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
Ragyogó finálé / 1 órája
Kövesse velünk élőben a Tündérszépek-gálát!
Páratlan alkotások / 2 órája
Picasso papír alapú munkáiból nyílt kiállítás Londonban
Ökoanyu meg a „zöldülő” otthon / 2 órája
Tippek, miként csökkenthetjük a vegyszerek és egyéb káros anyagok használatát
Magyar Hajnalka
Ókori horror / 2 órája
Üveggé olvasztotta az áldozat agyát a Vezúv kitörésével járó óriási hő
Pihennie kell / 2 órája
Madonna újabb koncertjét fújta le
figyeljen rá! / 3 órája
Így előzhető meg, hogy tüdőgyulladás legyen a megfázásból