Mindszenty élete, pályája - Hamarosan elkezdik építeni az emlék- és zarándokközpontot is

Ehhez az alkalomhoz, valamint a város írásos említése 770. évfordulóját ünneplő megyeszékhelyi eseménysorozathoz illeszkedett a tegnapi tudományos konferencia, amelyen az egyházfői életmű neves történész-kutatóinak előadásait hallgathatták meg az érdeklődők.

Az emlékülést Balaicz Zoltán polgármester nyitotta meg, aki néhány szót szólt Mindszenty József egerszegi éveiről, megemlítve az egyházközséget megújító, templomot, iskolát, szegényotthont építő papi és közéleti tevékenység fő momentumait, s vázolta a készülő Mindszenty Zarándok- és Emlékközpont jelentőségét.

Néhányan a konferencia előadói, szónokai közül a rendezvény előtti percekben: Bank Barbara, Vörös Géza, Latorcai Csaba, Balogh Margit, Szabó Csaba, Stróber László, Balaicz Zoltán, Bakó Balázs és Soós Viktor Attila   Fotó: Pezzetta Umberto

A Mindszenty József munkásságának állandó múzeumaként is készülő központ történeti értékei mellett a spirituális turizmus segítője is lehet, jelezte felszólalásában Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. A több elemet tartalmazó, 5,6 milliárdos beruházás részeként megvalósuló múzeum alapkövét idén ősszel teszik le.

Dr. Latorcai Csaba, a kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta, a főpapi életmű bizonyítja, az egyházi szolgálat, a hit összefügg a nemzeti közösség iránti elkötelezettséggel, s jelzi, az szorosan kapcsolódik a XX. századi magyar köztörténethez.

Mindszenty József személyében ugyanis élénk közéleti, politikai szerepvállalót ismerhetett meg a kortárs társadalom és az utókor. Ezzel együtt a kutatóknak a tényekhez kell ragaszkodni, nem az általuk keltett érzelmekhez, figyelmeztett a helyettes államtitkár. Mindszenty életútja a történelmi emlékezet része, középiskolai tananyag, s a kultuszát a majdani minőségi állandó kiállítás is szolgálja, megmutatva, minden totalitárius hatalom üldözte nézeteiért, hitvallásáért, az elvei melletti kiállásáért.

A főpapra ható példaképeket Bakó Balázs (ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ) idézte fel, majd a levezető elnöki teendőket is ellátó Balogh Margit professzor (MTA BTK Történettudományi Intézet) tekintette át hadifoglyok, kitelepítettek, háborús bűnökkel vádoltak érdekében kifejtett tevékenységét. Mindszenty az emberi jogok védelméért kiterjedt levelezést folytatott. Bank Barbara (Nemzeti Emlékezet Bizottsága: NEB) az 1948-as letartóztatás idején született hangulatjelentésekről, Vörös Géza (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) Mindszenty családtagjainak, ismerőseinek a megfigyeléséről tartott tájékoztatót.

Pánczél Hegedűs János történész az 1956-os szabadságharc alatti időszakról szólt, Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója előadása pedig a hercegprímás életének utolsó, 1971-75 közti szakaszába engedett bepillantást. Soós Viktor Attila (NEB) az 1963-75 közti magyar-vatikáni tárgyalások kapcsán megfogalmazódott Mindszenty-kérdést taglalta. Kovács Gergely (Mindszenty Alapítvány) a szentté avatási eljárás régóta húzódó procedúrájáról beszélt.