2017.01.21. 17:46
Mindent behálóznak - Már „alakul’ az információs szupersztráda
Nagykanizsa - Szinte naponta hallani arról, hogy jövő év végére az ország összes településén – a legkisebb falvakban és a tanyákon is –elérhetővé válik a másodpercenkénti harminc megabit sebességű internet szolgáltatás.
A kormányzat Digitális Jólét programjának egyik célkitűzése, hogy mindenhová, mindenkihez eljuttassák a kellően gyors – mint írják, „szupergyors” – letöltési sebességű netet.
A fejlesztés – ami korántsem kis feladat – az unió digitális egységes piaci stratégiájának eredményeként jön létre.
A magyar állam azonban megelőzi a Brüsszel által kitűzött 2020-as határidőt azzal, hogy hazánkban e projekt 2018-ra megvalósul. Addigra nem csak a szükséges vezetékrendszert építik ki. Az internet áfakulcsának csökkentése vagy a márciustól elérhető Digitális Jólét alapcsomag, ami kedvezményes díjú net-szolgáltatás azok számára, akiknek nem volt korábban internet előfizetésük, is az említett cél elérését segíti.
Valkonyán sokszor nincs térerő a hordozható telefonokon. Nehézkes a hívásindítás/fogadás. A mobilnet sem működik. Ám a lakók, köztük Hatala Gábor (balról), Szakony Lászlóné, Szigligeti Ágnes a mikrohullámú net jóvoltából tudják használni a világhálót Fotó: Szakony Attila
Magyarország jelenleg sem áll rosszul a vezetékes internetlefedettség tekintetében. Ugyanis az Európai Bizottság friss felmérése szerint a háztartások 95 százalékát „lefedi” a vezetékes hálózat, vidéken ez 85 százalék. A harminc megabites sebesség az otthonok 78 százalékában elérhető. E mutatók lesznek hamarosan a „maximumra”, 100 százalékra „feltornászva”.
– Nem csak az emberek tájékozódását, az információkhoz való gyors hozzáférését szeretnék ezáltal támogatni. Gazdasági szempontokat, köztük a munkahelyteremtést is szem előtt tartja az unió és az állam is a program révén – vélekedett dr. Jaskó Szilárd egyetemi docens.
Hangsúlyozta: a megfelelő internetszolgáltatás az említett előnyökön túl egyszerűbbé teszi az elektronikus ügyintézést, az oktatást is. Bármit, mivel a 21. században mindenhez szükséges a világháló.
– Elvileg el lehet érni a teljes lefedettséget a jövő év végére – fűzte hozzá. – Azonban az más kérdés, hogy vannak olyan területek, ahol nehézségekbe ütközik vagy felesleges lesz, anyagilag pedig drága a „szupergyors” vezetékes net kiépítése.
A tervezési, néhol a kivitelezési munkálatok is javában zajlanak országszerte. A hálózatépítést ötszázezer otthon esetében olyan cégek végzik, amelyek pályázaton nyerték el a jogosultságot. Zalában a hat járáshoz tartó majd’ kétszázhatvan településen három szolgáltató dolgozik.
Ginter Patrícia (balról), Kollár Patrik, Kománovics Kíra és a nagykanizsai Thúry-tagintézmény többi diákja számára biztosított a kellően gyors letöltési sebességű internet. Így a fiatalok a középiskolában zavartalanul szörfölhetnek a világhálón. Ám otthon, különösen azoknál a tanulóknál, akik kisebb falvakban élnek, már okoz(hat) olykor némi bosszúságot a (gyakran) csigalassú net
Azonban még mielőtt a kivitelezők nekiláttak volna a hálózati infrastruktúra kiépítésének, készült egy úgynevezett „SZIP-mapping”, ami leegyszerűsítve az ország szélessávú net ellátottságáról ad képet. Olyan részletes az elemzés – ami egyébként nem nyilvános – hogy háztartásonként is lehet tudni, kinél, milyen internet van.
Ez a „lista” tartalmazza a „fehér foltokat” is, ahol abszolút nincs net vagy nagyon lassú a letöltési sebesség.
A megyében több olyan helység van – a határmenti községektől belső Zalán át számos helyen – ahol az otthonokban nem elérhető még a másodpercenkénti tíz megabit sebességű, alapnak számító internet sem. Annak ellenére, hogy az ott élők rendelkeznek net-előfizetéssel.
Az alig hetvenlelkes zalai falu, Valkonya unikumnak számít. Igaz ugyan, hogy a mobiltelefonokon sokszor nincs térerő, így mobilnet sincs, mikrohullámú internet viszont immár nyolc éve van a kisközségben.
– A torony, ami az egyik hegytetőről sugározza az antennával fogható netet, napelemmel működik, mivel nincs elektromos áram a hegyen – így Hatala Gábor polgármester. – A világháló kellően gyors sebességgel működik, akkor szakadozik csak, amikor tél van és kevés napfény éri a tornyot.
Filmet, zenét is könnyen tudnak nézni weben Valkonyán. Nagyobb városokban mindez természetesnek számít.
– Az információs portáloktól a közösségi oldalakig és más, videós tartalmakig minden oldal szupergyors a suliban– mesélték a kanizsai Thúry-tagintézmény tizenkettedik évfolyamos diákjai.
– A gond csak akkor van, ha hazamegyünk – mondta az egyik fiatal, Kollár Patrik. – Ugyanis sokan faluban élünk, ahol vihar esetén abszolút nincs net, máskor is lassú. Nem azért, mert mindenki azon lóg – jegyezték meg nevetve többen az osztályból.
– Gyakran kapunk interneten megoldandó házi feladatot, ami nehezen megy a lassú vagy a „behalt” net miatt, otthonról – árulták el a diákok. – Ezért ilyenkor fogjuk az okostelefont, elmegyünk a közeli vendéglátó egységbe, és wifi segítségével próbáljuk megoldani. Vagy a teleházakban, illetve az e- Magyarország pontokon. Persze, mobillal, bár az asztali gép azért kényelmesebb. A telefont viszont bárhova magunkkal vihetjük – összegezték.
A „lassú a net, nincs net” probléma kiküszöbölését szolgálja az ismertetett szupergyors internet (SZIP) program.
Felkerestük a cégeket, amelyek Zalában végzik a hálózat építést.
A letenyei, a kanizsai és a zalaszentgróti járásért felelős Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága közölte: „az elnyert területeken jelenleg is folyik az előkészítő tevékenység”. Vannak olyan helyek, ahol pedig a közeljövőben indul a tervezés. A fejlesztés a zalaszentgróti járásban tart a legelőrehaladottabb fázisban.
A keszthelyi járásban az MVM Net Távközlési Szolgáltató Zrt. dolgozik. Gerőcs Vendel vezető kommunikációs szakértő jelezte: a nyertes vállalkozó megkezdte a tervezési munkát. Amint végez vele, az MVM hozzáfoghat a kivitelezéshez.
A lenti és a zalaegerszegi járáshoz tartozó falvakban, városokban a Telekommal közös konzorciumban a Tarr Kft. végzi a hálózatépítést. Tarr János ügyvezető és Kele András, a cég „SZIP”-projektjét vezető munkatársa azt mondta: a fejlesztéseknek tavaly nekiláttak. Az egyes településeket összekötő gerincszakaszok tervezési és engedélyezési folyamatai lezárultak, a beruházás jelenleg a kivitelezésnél tart. Év végére tervezik a belső hálózatok előkészítési, tervezési folyamatainak lezárását, a kivitelezést azután kezdik el.