Milyen a tipikus Nagykanizsa?

Minderről Deák Varga Dénest, a dél-zalai város hamarosan nyugalomba vonuló főépítészét kérdeztük.

– Az elmúlt időszakban a magyar építésügy egészét új alapokra helyező folyamat indult el – bocsátotta előre a főépítész. – Ennek egyik fontos eleme az a jogszabály, amely kimondja, hogy mindegyik településnek el kell készítenie arculati kézikönyvét és településképi rendeletét.

– A jogalkotó szándéka, hogy egyszerűsítse az építésügyi igazgatási eljárásokat, s ennek első lépéseként kivették a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű lakóépületeket az építéshatósági kontroll alól – folytatta Deák Varga Dénes. –  Ez azt jelenti, hogy most az építtető, a tervező és a kivitelező felelős a szakmai szabályok betartásáért és betartatásáért.

Deák Varga Dénes-Fotó: Szakony Gergely

Itt jön képbe a településképi rendelet, amiben elő lehet írni, hogy az építendő épület milyen anyagokból készülhet, milyen színezéssel, hogy nézzen ki a tetőszerkezet, meg lehet határozni például a tetőidom formáját, stb. Tehát ennek a rendeletnek kellene majd garantálni az építészeti minőséget. Hogy pontosan minek kell  szerepelnie benne, arra pedig az  arculati kézikönyv tesz javaslatot.

Nagykanizsa esetében például meg kell őrizni a helyi sajátosságnak számító háromszög alakú tereket, a köztéri kőkereszteket, a zöld város jelleget, a belvárosra jellemző eklektikus építészeti stílust, stb. Az új építésű ingatlanokkal kapcsolatban pedig nem szabad eltérni az utcaképre jellemző építészeti stílustól.

– Ellenkező esetben az építésfelügyelet felszólíthatná a tulajdonost a kifogásolt állapot korrigálására, vagy akár annak teljes felszámolására is – tette hozzá Deák Varga Dénes.

A felújítás egy szép példája a Sugár és a Rozgonyi utcák sarkán álló Blumenschein-palota-Fotó: Szakony Gergely