Mi is a tiszta és mi nem?

Ebben a kollégiumban az összes városi középiskola vidéki leánytanulói közül laknak jó páran, összesen 190-en. Mint Lang Jánosné tagintézményvezetőtől megtudtuk, hajtós társaságról van szó, tanulmányi gondok úgyszólván nincsenek, az átlag 4,2. De hát nem is ez a baj. A hozzánk elektronikus és postai úton is eljuttatott panasz szerint negyven emberre jut szintenként egy mosdóhelyiség, ahol eldugul a lefolyó, penészes a fal és a zuhanyfüggöny, törött a zuhanyfej csöve. Az ott lakók úgy vélik, emiatt fordulhat elő fertőzéses megbetegedés köztük.

- Tessék körülnézni, mindent végig lehet járni - invitált az első szóra készségesen a tagintézményvezető. Csak tag, mert Zalaegerszeg kollégiumai 2003 óta integrált igazgatás alatt működnek, a Kaffka megszüntetése pedig napirenden van.

Az, hogy az 1912-ben épült házban működő kollégium napjai meg vannak számlálva, új megvilágításba helyezi a krónikás és az olvasó számára az eseményeket. Nem kell keresni feltétlen az összefüggéseket, de mégis elgondolkoztató a levél azon zárómondata, miszerint nem az a cél, hogy bezárják a kollégiumot.

Akkurátusan végigjárjuk a házat a kollégium diákönkormányzatának tagjaival és az igazgatónővel. Szabó Eszter, Peszleg Anett és Nyárondi Szandra hallott ugyan már arról, hogy páran elégedetlenek, de betegségről, fertőzésről nem. Szerintük nincsen alapvetően gond, bár az épület valóban nem fiatal.

- Mi jeleztük a tanárainknak, amikor ezekről hallottunk - mondják a lányok, akik Tornyiszentmiklósról, Keszthelyről érkeztek, hogy tudással vérteződjenek fel Zalaegerszeg hírnevesen jó iskoláiban. Eszter például orvosnak készül.

- Nem mondhatom, hogy mindenki egyforma személyi higiéniás gyakorlattal érkezik, de a mi nevelési programunk éppen arra való, hogy ezen segítsen - mondja Lang Jánosné, amikor megpendítem, talán néhány családnál otthon nincsenek ilyen körülmények.

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

- Tessék körülnézni, mindent végig lehet járni - invitált az első szóra készségesen a tagintézményvezető. Csak tag, mert Zalaegerszeg kollégiumai 2003 óta integrált igazgatás alatt működnek, a Kaffka megszüntetése pedig napirenden van.

Az, hogy az 1912-ben épült házban működő kollégium napjai meg vannak számlálva, új megvilágításba helyezi a krónikás és az olvasó számára az eseményeket. Nem kell keresni feltétlen az összefüggéseket, de mégis elgondolkoztató a levél azon zárómondata, miszerint nem az a cél, hogy bezárják a kollégiumot.

Akkurátusan végigjárjuk a házat a kollégium diákönkormányzatának tagjaival és az igazgatónővel. Szabó Eszter, Peszleg Anett és Nyárondi Szandra hallott ugyan már arról, hogy páran elégedetlenek, de betegségről, fertőzésről nem. Szerintük nincsen alapvetően gond, bár az épület valóban nem fiatal.

- Mi jeleztük a tanárainknak, amikor ezekről hallottunk - mondják a lányok, akik Tornyiszentmiklósról, Keszthelyről érkeztek, hogy tudással vérteződjenek fel Zalaegerszeg hírnevesen jó iskoláiban. Eszter például orvosnak készül.

- Nem mondhatom, hogy mindenki egyforma személyi higiéniás gyakorlattal érkezik, de a mi nevelési programunk éppen arra való, hogy ezen segítsen - mondja Lang Jánosné, amikor megpendítem, talán néhány családnál otthon nincsenek ilyen körülmények.

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

- Tessék körülnézni, mindent végig lehet járni - invitált az első szóra készségesen a tagintézményvezető. Csak tag, mert Zalaegerszeg kollégiumai 2003 óta integrált igazgatás alatt működnek, a Kaffka megszüntetése pedig napirenden van.

Az, hogy az 1912-ben épült házban működő kollégium napjai meg vannak számlálva, új megvilágításba helyezi a krónikás és az olvasó számára az eseményeket. Nem kell keresni feltétlen az összefüggéseket, de mégis elgondolkoztató a levél azon zárómondata, miszerint nem az a cél, hogy bezárják a kollégiumot.

Akkurátusan végigjárjuk a házat a kollégium diákönkormányzatának tagjaival és az igazgatónővel. Szabó Eszter, Peszleg Anett és Nyárondi Szandra hallott ugyan már arról, hogy páran elégedetlenek, de betegségről, fertőzésről nem. Szerintük nincsen alapvetően gond, bár az épület valóban nem fiatal.

- Mi jeleztük a tanárainknak, amikor ezekről hallottunk - mondják a lányok, akik Tornyiszentmiklósról, Keszthelyről érkeztek, hogy tudással vérteződjenek fel Zalaegerszeg hírnevesen jó iskoláiban. Eszter például orvosnak készül.

- Nem mondhatom, hogy mindenki egyforma személyi higiéniás gyakorlattal érkezik, de a mi nevelési programunk éppen arra való, hogy ezen segítsen - mondja Lang Jánosné, amikor megpendítem, talán néhány családnál otthon nincsenek ilyen körülmények.

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

Az, hogy az 1912-ben épült házban működő kollégium napjai meg vannak számlálva, új megvilágításba helyezi a krónikás és az olvasó számára az eseményeket. Nem kell keresni feltétlen az összefüggéseket, de mégis elgondolkoztató a levél azon zárómondata, miszerint nem az a cél, hogy bezárják a kollégiumot.

Akkurátusan végigjárjuk a házat a kollégium diákönkormányzatának tagjaival és az igazgatónővel. Szabó Eszter, Peszleg Anett és Nyárondi Szandra hallott ugyan már arról, hogy páran elégedetlenek, de betegségről, fertőzésről nem. Szerintük nincsen alapvetően gond, bár az épület valóban nem fiatal.

- Mi jeleztük a tanárainknak, amikor ezekről hallottunk - mondják a lányok, akik Tornyiszentmiklósról, Keszthelyről érkeztek, hogy tudással vérteződjenek fel Zalaegerszeg hírnevesen jó iskoláiban. Eszter például orvosnak készül.

- Nem mondhatom, hogy mindenki egyforma személyi higiéniás gyakorlattal érkezik, de a mi nevelési programunk éppen arra való, hogy ezen segítsen - mondja Lang Jánosné, amikor megpendítem, talán néhány családnál otthon nincsenek ilyen körülmények.

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

Az, hogy az 1912-ben épült házban működő kollégium napjai meg vannak számlálva, új megvilágításba helyezi a krónikás és az olvasó számára az eseményeket. Nem kell keresni feltétlen az összefüggéseket, de mégis elgondolkoztató a levél azon zárómondata, miszerint nem az a cél, hogy bezárják a kollégiumot.

Akkurátusan végigjárjuk a házat a kollégium diákönkormányzatának tagjaival és az igazgatónővel. Szabó Eszter, Peszleg Anett és Nyárondi Szandra hallott ugyan már arról, hogy páran elégedetlenek, de betegségről, fertőzésről nem. Szerintük nincsen alapvetően gond, bár az épület valóban nem fiatal.

- Mi jeleztük a tanárainknak, amikor ezekről hallottunk - mondják a lányok, akik Tornyiszentmiklósról, Keszthelyről érkeztek, hogy tudással vérteződjenek fel Zalaegerszeg hírnevesen jó iskoláiban. Eszter például orvosnak készül.

- Nem mondhatom, hogy mindenki egyforma személyi higiéniás gyakorlattal érkezik, de a mi nevelési programunk éppen arra való, hogy ezen segítsen - mondja Lang Jánosné, amikor megpendítem, talán néhány családnál otthon nincsenek ilyen körülmények.

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

Akkurátusan végigjárjuk a házat a kollégium diákönkormányzatának tagjaival és az igazgatónővel. Szabó Eszter, Peszleg Anett és Nyárondi Szandra hallott ugyan már arról, hogy páran elégedetlenek, de betegségről, fertőzésről nem. Szerintük nincsen alapvetően gond, bár az épület valóban nem fiatal.

- Mi jeleztük a tanárainknak, amikor ezekről hallottunk - mondják a lányok, akik Tornyiszentmiklósról, Keszthelyről érkeztek, hogy tudással vérteződjenek fel Zalaegerszeg hírnevesen jó iskoláiban. Eszter például orvosnak készül.

- Nem mondhatom, hogy mindenki egyforma személyi higiéniás gyakorlattal érkezik, de a mi nevelési programunk éppen arra való, hogy ezen segítsen - mondja Lang Jánosné, amikor megpendítem, talán néhány családnál otthon nincsenek ilyen körülmények.

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

Akkurátusan végigjárjuk a házat a kollégium diákönkormányzatának tagjaival és az igazgatónővel. Szabó Eszter, Peszleg Anett és Nyárondi Szandra hallott ugyan már arról, hogy páran elégedetlenek, de betegségről, fertőzésről nem. Szerintük nincsen alapvetően gond, bár az épület valóban nem fiatal.

- Mi jeleztük a tanárainknak, amikor ezekről hallottunk - mondják a lányok, akik Tornyiszentmiklósról, Keszthelyről érkeztek, hogy tudással vérteződjenek fel Zalaegerszeg hírnevesen jó iskoláiban. Eszter például orvosnak készül.

- Nem mondhatom, hogy mindenki egyforma személyi higiéniás gyakorlattal érkezik, de a mi nevelési programunk éppen arra való, hogy ezen segítsen - mondja Lang Jánosné, amikor megpendítem, talán néhány családnál otthon nincsenek ilyen körülmények.

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

- Mi jeleztük a tanárainknak, amikor ezekről hallottunk - mondják a lányok, akik Tornyiszentmiklósról, Keszthelyről érkeztek, hogy tudással vérteződjenek fel Zalaegerszeg hírnevesen jó iskoláiban. Eszter például orvosnak készül.

- Nem mondhatom, hogy mindenki egyforma személyi higiéniás gyakorlattal érkezik, de a mi nevelési programunk éppen arra való, hogy ezen segítsen - mondja Lang Jánosné, amikor megpendítem, talán néhány családnál otthon nincsenek ilyen körülmények.

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

- Mi jeleztük a tanárainknak, amikor ezekről hallottunk - mondják a lányok, akik Tornyiszentmiklósról, Keszthelyről érkeztek, hogy tudással vérteződjenek fel Zalaegerszeg hírnevesen jó iskoláiban. Eszter például orvosnak készül.

- Nem mondhatom, hogy mindenki egyforma személyi higiéniás gyakorlattal érkezik, de a mi nevelési programunk éppen arra való, hogy ezen segítsen - mondja Lang Jánosné, amikor megpendítem, talán néhány családnál otthon nincsenek ilyen körülmények.

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

- Nem mondhatom, hogy mindenki egyforma személyi higiéniás gyakorlattal érkezik, de a mi nevelési programunk éppen arra való, hogy ezen segítsen - mondja Lang Jánosné, amikor megpendítem, talán néhány családnál otthon nincsenek ilyen körülmények.

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

- Nem mondhatom, hogy mindenki egyforma személyi higiéniás gyakorlattal érkezik, de a mi nevelési programunk éppen arra való, hogy ezen segítsen - mondja Lang Jánosné, amikor megpendítem, talán néhány családnál otthon nincsenek ilyen körülmények.

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

Mert őszintén szólva a látvány nemigen igazolja az ominózus levél tartalmát. Kopottságában is tiszta a fürdő, a járólap, a csempe egészen biztosan rendszeresen lát tisztítószert. Az ajtókeret a párától rozsdásodik, a fal szintén emiatt lehet penészes a mennyezet alatt. Pedig évente újrafestenek és szellőző ventilátort építettek az ablakba.

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

- Csak ki kéne nyitni este a nagyüzem után - mondja a vezető. Bizony, ahol negyven lány fürdik, netán mos délután négy és este tíz között, ott azért akadhat káosz.

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatíva az utóbbi időben jelentősen csökkent, jelenleg 318 ezer forint egy főre évente. A város működteti az intézményeket, települési önkormányzati hozzájárulás nem szerepel a költségvetésben - tájékoztat Velkey Péter, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala művelődési és sportosztályának vezetője. - Most vizsgáljuk, hogy a gyereklétszám lehetővé teszi-e azt, hogy a többi épületben helyezzük el a városunkban tanuló középiskolásokat, úgy, hogy szakmai szempontból se szenvedjenek hátrányt.

- Mi lesz az épület sorsa?

- Erről még nincs döntés - mondja az osztályvezető.

A Kaffka Margit - korábban Martos Flóra - Középiskolai Lánykollégium, pontosabban a Mártírok úti ház állapotáról, az itt lakók jövőjéről készült szakértői jelentés, ezt ismeri meg holnap az oktatási bizottság. A gyerekek valóban mind kevesebben vannak, az épület pedig elég jó helyen van ahhoz, hogy eladják. És akkor mindjárt tiszta lesz a kép...

- A hátsó épületben 18 éven felüli lányok laknak, ők az üzleti iskolában tanulnak, felnőttek, úgy érzik, nekik nagyobb szabadság jár, s mi ezt tiszteletben is tartjuk - meséli a 37 éve a pályán lévő pedagógus, hozzátéve, a nevelőtanári jelenlét a személyes problémák, szerelmi bánatok, családi gondok megosztására is szolgál. Az életmód-foglalkozások, négyszemközti beszélgetések adnak módot arra, hogy ahhoz is tanácsot kapjon a szülői háztól messze élő tizenéves, amit kortársaival nehezen osztana meg. Itt a kimenőt a tanulmányi eredmény és a hálószobák önálló takarításának eredményessége szabja meg. A lakhatáson túl klubfoglalkozások, kulturális és sportprogramok, színházbérletek színesítik az életet, de a leckében sem akadhat el senki, elvégre kéznél a tanári segítség. A szülők legalább egyszer meg kell, hogy forduljanak a kollégiumban, az itteni nevelők adnak arra, hogy apa, anya lássa, hol, hogyan él a lányuk.

- Nagyobb a szabadságvágy, mint korábban, a gyerekek öntörvényűbbek, mint régebben, mégis csekély azoknak a száma, akik elhagyják a kollégiumot. Nagyon sok volt kollégista visszajár hozzánk, beszámol az előmeneteléről, ragaszkodik hozzánk - teszi hozzá rezignált szomorúsággal az igazgatónő.

E percben persze ez mind magyarázkodásnak tűnhet. Csakhogy az, aki lakott kollégiumban, márpedig e sorok írója igen, tudja, mekkora érték mindez. Az, amikor a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből húzza ki egy jól időzített beszélgetés, egy kellő percben kapott fejmosás az embert. Mi ehhez képest egy leesett függönycsipesz, amit például akár az ifjú kezek is visszaakaszthatnak, nemde?!

- A négy intézmény 347 millió forintból gazdálkodik évente, ebből sajnos nagyon kevés jut felújításra - hallom Újváriné Kovács Magdolnától, a zalaegerszegi integrált kollégiumok vezetőjétől. - A Kaffka a jobbak közé tartozik, ha másik koleszból érkezne a jelzés, még megérteném. A szervezettől egyébként ebben a tanévben 26 millió forintot vontak el.

És, mint most már tudjuk, akár hamarosan ki is űríthetik.

- A kollégisták után juttatott állami normatí