Megidézett hősök - Zalaiak is őrzik a Zrínyiek emlékét

Ez az egybehangzó véleménye Kocsis Editnek, Kovács Bálintnak és Németh Zoltánnak, akik Zalából egyedüliként –  a megyét és Nagykanizsát is képviselve – vettek részt nemrég a kitörés 450. évfordulója alkalmából Szigetváron rendezett, 6 napon át tartó Zrínyi Napokon.

A férfiak végvári vitéznek öltöztek, korhű viseletet öltve magukra, míg Kocsis Edit a konferanszié szerepét töltötte be. – I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet a horvát és a magyar nép közös fia, Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinski) várkapitány mintegy 2500 emberrel védett – frissítette fel történelmi ismereteinket Kocsis Edit, aki kulturális szervező és a Zrínyi-hagyomány egyik elkötelezett őrzője.

– Augusztus 9-én kezdődött az ostrom, s az időközben 600 főre olvadt védősereg a belső várba szorult. Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér Zrínyi Miklós dédnagyapja) hiába várt felmentést, 1566. szeptember 7-én Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból. Annak tudatában, hogy itt a vég, a törökök sorfalának rohant, akik lelőtték. Halála után lefejezték, fejét pedig elküldték a császári seregeknek. Bátor, katonához méltó viselkedése miatt Magyarországon és Horvátországban is hősként tisztelik.

Ezt az utolsó, hősies momentumot elevenítettük fel dr. Hóvári János, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékbizottság elnöke felkérésére, s dr. Négyesi Lajos hadtörténész hajszálpontos forgatókönyve alapján. Hozzátartozik a történethez, hogy egy véletlen folytán kerültünk Szigetvárra: a költő-hadvezér Zrínyi Miklós által épített őrtilosi Zrínyi-Újvár több éve tartó ásatási munkálataiban részt vesz Dr. Négyesi Lajos, akivel az érdeklődésem révén én is kapcsolatban állok.

Kovács Bálint, Kocsis Edit és Németh Zoltán az 1566-os kitörést ábrázoló, a Zrínyi-emlékév keretében átadott szoborcsoport előtt

Ő vetette fel, hogy szerepelhetnék ebben a monumentális történelmi játékban. Németh Zoltánt és Kovács Bálintot pedig már én vittem magammal, velük Lendván, egy rendezvényen találkoztam. Beszélgettünk, eközben megemlítettem, hova megyek majd, mire ők azt mondták, boldogok lennének, ha ők is jelen lehetnének...Mint azt Kocsis Edit hozzátette: a bemutatóhoz (melyet a Zrínyi Napok ideje alatt két alkalommal is megtekinthetett a közönség) felépítették az egykori belső vár rekonstruált mását is.

A történelmi játékban szereplő hagyományőrzők korhű felszereléseket, fegyverzetet használtak, az ütközet közben még ágyúk is elsültek. A történelmi játék célja az ismeretterjesztésen túl a kegyelet és tisztelet volt Zrínyi Miklós és vitéztársai hősiessége előtt. Ennek jegyében a bemutató záróakkordjaként a szózat hangjainál Kátai Zoltán énekmondó (aki a történelmi játék narrátora volt), két hölgy, felesége és Edit kíséretében égő gyertyát helyezett el az ágyúnál, ahol percekkel korábban Zrínyit lefejezték. Eközben a szigetvári galambtenyésztőknek köszönhetően 450 postagalamb szállt a kék ég felé a vár udvarából...

– Erre a pár órára visszarepülhettünk az időben, mindenki maximálisan, úgy is mondhatnám, „véresen” komolyan vette a feladatát, csattogtak a kardok, dörögtek az ágyúk és csak úgy röpködtek a levegőben a csatakiáltások – mondta Kovács Bálint, aki a nagykanizsai Thury Vitézlő Oskola tagja, s a pécsi egyetemen tanul anglisztikát.

– A történelmi hőstett megidézése mellett a rendezvény hozadéka volt az is, hogy a többek közt Pécsről, Esztergomból, Nógrádról, Tatáról érkezett hagyományőrző csapatok megismerhették egymást.– Csak azt sajnálom, hogy az én életemben már nem lesz még egy ehhez hasonló kerek, 50-re végződő jubileum. Pedig nagyon szívesen részt vennék egy ilyen ünnepi eseményen ismét. Amúgy ilyenforma történelmi játékot lehetne összeállítani Nagykanizsán is, hiszen Thury György várkapitányra, akit korában a Dunántúl oroszlánjának hívtak, sokkal büszkébbnek kéne lennünk – jelentette ki Németh Zoltán, aki a Thury Toportyánok (a vitézlő oskola lovasai) csapatának a tagja, s amúgy egy 35 éve vízkezeléssel foglalkozó céget épített fel.

– Volt ilyen kezdeményezés régebben, a Thury Napokra gondolok, de aztán valamiért elhalt a dolog. Pedig Thury egy lapon említhető Nádasdy Ferenccel, akit a törökök fekete bégnek hívtak páratlan bátorsága miatt, illetve a szigetvári várvédő Zrínyi Miklóssal – egy időben éltek, tehát jó kapcsolat is volt közöttük. Sárváron nagy kultusza van Nádasdynak, Szigetváron pedig Zrínyinek – azt gondolom, Nagykanizsa a mostaninál többre is képes lenne Thury kapcsán.

Szoborcsoport

Szigetvár 1566-os védőinek tiszteletére szoborcsoport is emeltek a Zrínyi-emlékévben. A Zrínyi Miklóst és katonáit ábrázoló kompozíció Szabó Tamás szobrászművész alkotása. A szoborcsoport – természetesen – a várból való kitörés pillanatát örökíti meg.