Még álom a 13. havi fizetés

A foglalkoztatók többségénél máig nem is került vissza a juttatások közé, miközben például Ausztriában nemcsak 13., hanem 14. havi pénzt is kapnak a dolgozók. Amíg volt, ez a pluszjuttatás felpörgette az adventi időszak kiskereskedelmét, lehetett miből ajándékra költeni. Vajon mi az oka annak, hogy a legtöbb munkáltató annak ellenére sem állítja vissza a 13. havi bért, hogy naponta azt hallani, a magyar gazdaság jobban teljesít?

– Mi korábban nem csak karácsonyra, hanem nyáron is adtunk a dolgozóinknak annyit, amennyi jól jött a karácsonyi ajándékvásárláshoz, vagy a nyaraláshoz – hallottuk Horváth Ferenctől, az egyik nagykanizsai cég ügyvezetőjétől.

A nagykanizsai vállalkozás 80 embernek ad munkát. Sajnos, 2007-ben mi is kénytelenek voltunk visszavenni ezt a juttatást, mert a világgazdasági válság erre kényszerített, mint ahogy másokat is – mondta el Horváth Ferenc. – Idén viszont lehet, hogy ismét tudunk adni valamennyit, de még ez sem biztos.

Az ügyvezető hozzátette: elsősorban exportra termelnek és a külföldi piacokon már látni az alagút, pontosabban a válság végét. Hogy ez valóban így van, megerősítette Molnár Gábor is, aki Ausztriában dolgozik.– Bécsben dolgozom, lakásfelújítást csinálunk a cégemmel. Itt a segéd- és szakmunkásoknak kötelezően fizetik a karácsonyi pénzt (így hívják), de kapunk félévkor szabadságpénzt is, ezt azért nevezik így, mert a nyaraláshoz járul hozzá – mondta el. – Ez is általános, bár úgy tudom, hogy nem előírás. Ehhez 38,5-39 órát kell dolgozni hetente, a túlóra nem jellemző a magas járulékok miatt. Tőlünk, vendégmunkásoktól magasabb teljesítményt várnak el egy kicsit kevesebb pénzért, mint az osztrákoktól, de sokan ugyanannyi, vagy akár több pénzt is kapnak a munkájukért. A hazai, magyarországi követelményszintet nézve ugyanis az itteni kényelmesen teljesíthető. Hogy mit jelent számomra az említett pluszjuttatás? Rendkívül felemelő, azt érzem, fontos a munkám, a személyem, számítanak rám. Természetesen, miután egy-két lyukat betömtünk, jut még karácsonyra is belőle

Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar vállalkozások nagy része ma még nincs abban a helyzetben, hogy újra visszaállíthatná a 13. havi fizetést.– Ez Zala megyére különösen igaz, ahol nagyon sok a kis- és mikrovállalkozás – szögezte le. – Ezek nagy része belföldi piacra termel, és még nem nagyon indult be a gazdaság ezért nem keletkezik akkora nyereségük, hogy megengedhetnének maguknak a 13. havihoz hasonló többletkifizetést. Már annak is örülnek, hogy megélnek és talpon tudnak maradni, egyelőre a saját helyzetük stabilizálása a legfontosabb teendőjük, ami szerencsére, már elindult. Mazzag Ferenc hozzátette: azok a cégek, melyek húzzák a magyar gazdaságot, Zalában nincsenek jelen, ezért is érzékelhetők itt kevésbé a gazdaság növekedésének kedvező hatásai.

Rózsás János nagykanizsai könyvelő szerint a munkáltatói terhek sem úgy alakultak, hogy ösztönöznék a dolgozói juttatások kiszélesítését.– A bérhez tapadó járulékok nem csökkentek, sőt – jelentette ki. – A gazdasági környezet nem kedvez annak, hogy a vállalkozások ily módon segíthessék dolgozóikat.(Azt már csak e sorok szerzője jegyzi meg: paradox helyzet, hogy kutatások szerint éppen a sokat szidott multinacionális cégek dolgozói számíthatnak leginkább a karácsonyi pénzre.)

Az egyik 150 főt foglalkoztató Zrt.-nél pedig korábban sem volt fix 13. havi, de a dolgozók válság ide, válság oda, 2008 óta is kapnak prémiumot. Mint azt Szabadics Zoltán elnök elmondta: most is fognak kapni azok, akik teljesítették az eléjük kitűzött terveket. A juttatás mértéke pedig akár magasabb is lehet, mint az egyhavi munkabér. S hogy a fentiek tükrében mire számítanak a kiskereskedelemben?

– 2008 óta kiegyenlítettebbé vált a forgalmunk, ami azt jelenti, hogy például a karácsony előtti kiugró vásárlói szám eltűnt – hallottuk a az egyik nagykanizsai sportüzlet értékesítési vezetőjétől, Szakonyi Kittitől. – Lehet, hogy ez betudható a 13. havi kifizetések megszűnésének is, a válság előtt ugyanis ebben az időszakban többet tudtak költeni az emberek az egészségvédelemhez, sporthoz köthető termékekre. Én azonban nagyobb problémának látom a devizahitelek, az árfolyam-ingadozás hatását, ha azt lehetne mérsékelni, felérne egy 13. havival. Persze, a pénzhiányt is meg lehet szokni.

Vámos Zsolt egy nagykanizsai és egy székesfehérvári pláza üzemeltetési igazgatója úgy látja: mióta kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az emberek, kicsit átformálódott a tudatuk is. – Azt látom, hogy az emberek a válság óta jobban megfontolják, hogy mire költik a pénzüket – magyarázta. – Nyilván, ez a megfontoltság hatással van a kereskedelemre is, különösen Dél-Zalában, ahol nincsenek olyan nagy munkáltatók, mint amit az Audi jelent Győrnek, vagy az óriási ipari park Székesfehérvárnak. De ez a megfontoltság nem baj, vásárolni megfontoltan kell. Azt gondolom, hogy ha nagyobb arányban kapnák vissza a 13. havi bért a munkavállalók, az nem feltétlenül jelenne meg az üzletek forgalmában. Az emberek széles hányada ugyanis rájött: az ajándék nem mindig az anyagi javakat jelenti. És a legkisebb gesztus is lehet annyira felemelő, hogy megszépíti a karácsonyt...