Második életesély - Szervátültetettek egyesületének tanácskozása Zalaegerszegen

Két éve alakult a szervezetünk, lassan növekszik a taglétszám, szeretnénk, ha minél többen csatlakoznának hozzánk, hogy együtt jobb életminőséget tudjunk biztosítani a szervátültetésen átesetteknek _ mondta Merth Attila a Szervátültettek Nyugat-magyarországi Sport-rehabilitációs Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülete elnöke, akit a zalaiak a röplabda élsportolójaként ismerhetnek.

- Rajtunk kívül 22 regionális szervezet tömörül a hazai országos szövetségbe, de a nyugati megyék eddig kimaradtak ebből.

Merth Attila hozzátette, nehéz megtalálni a transzplantált gyógyultakat, értelemszerűen óvatosak. A zalaegerszegi tanácskozás azonban azt mutatta, hogy felszabadult társaság gyűlt össze. A közösség kulturális és sportrendezvényeken, utazásokon, kirándulásokon vesz részt, a szövetség képviseli az érdekeiket. Az anyagi hátteret különböző támogatások biztosítják, a nyugat-magyarországi egyesület nemzetközi kapcsolatokat is szeretne építeni.

- A teljes élet megteremtésében támogatjuk a tagokat, hiszen, noha egész életünkben elkísér bennünket a szervátültetést követően a kilökődés elleni óvintézkedések sora, mégsem kell betegségtudattal telniük a napjainknak.

Merth Attila tíz évvel esett át tüdőtranszplantáción, Bécsben végezte el a szombati konferencián is részt vevő dr. Lang György professzor.

Az élsportoló 33 éves korában egyik pillanatról a másikra vesztette el a tüdő funkciók nagy részét,  fibrózissal élt 10 évig, mire felkerült a transzplantációs listára.

Épp egy röplabda világbajnoksági meccset nézett otthon este, a gyógytornász akkor látogatta meg, amikor megcsörrent a telefon. Bécsi számot írt ki a készülék, Lang professzor hangját hallotta.

- Nem tudom ki a donorom, de minden nap megköszönöm. A szervátültetettek évente koszorúzással is emlékeznek az ismeretlen donorokra.

A tanácskozáson elhangzott, a közhiedelemmel ellentétben nem a balesetek áldozatai közül kerül ki a legtöbb szervdonor, hanem az agyhalált szenvedettek adják a legtöbb szervet világszerte.

Természetesen vannak élő donorok is, például a lapunkból is ismert, s a tanácskozáson jelen lévő  Büki József, aki ritka vércsoportjának köszönhetően adhatta egyik veséját Bogár Barnabásnak, akivel nincs rokonsági kapcsolatban.

Az előadásokból, melyeket Balaicz Zoltán polgármester köszöntője vezetett fel, megtudhattuk, Magyarországon 2015-ben 178 szervdonáció valósult meg, ezzel az európao középmezőnyben vagyunk. Hazánk 2013-ban csatlakozott a nemzetközi szervdonációs szervezethez, amely arra ad lehetőséget, hogy 135 millió populációból nagyobb merítéssel kaphassanak a magyar betegek szervet.

Amely bonyolult és nagyon körültekintő előzetes, általában 100-120 szakember összehangolt munkája révén érhet célba, méghozzá tüdő esetében például maximum 6-8 óra leforgása alatt. Ennyi idő telhet el a szervkivételtől, a vérellátás megszüntetésétől addig, amíg a beültetés után újra rákapcsolják a recipiens (így nevezik a szervet kapó beteget) véráramára. Magyországon négy transzplantációs központ működik: Budapest mellett Debrecen, Szeged és Pécs klinikái fogadnak betegeket, Zala az utóbbihoz tartozik.

Bogár Barnabás a mellette álló Büki Józseftől tavaly kapott vesét. Fitos Erika hat, Zsuppán László nyolc éve él új vesével. A műtéteket Pécsett végezték Fotó: Katona Tibor Katona Tibor

Az első sikeres tüdőtranszplantációt 2015-ben végezték Budapesten prof. dr. Langy György vezetésével. Aki Zalaegerszegen előadása elején  felidézte Szent Damján és Szent Kozma alakját. Ők végzeték el ugyanis a III. században Szíriában azt a lábátültetést, amelyet a transzplantáció első lépésének tekinthetünk.

A szombati találkozón a résztvevők az országos intézmények szakemberei révén megismerkedhettek a szervriadó időtervével, a hazai szervdonációs programmal, az utógondozással, valamint a sebész és az aneszteziológus szemszögével is találkozhattak. Ezen kívül többek között filmvetítéssel idézték fel a szervátültetésen átesett gyerekek életminőségét.