Májusi pillanatok labdarózsával

A téli ruháját vedlő gyík a hűvös szélben feladta az átöltözést, várja a testét felmelegítő napsugarakat, de a tüzes korong előtt nehéz fellegek nyargalnak az égen. Nehezen tisztulnak a virágzás után a cseresznye-, a meggy- és a barack fák, az almákról és a körtékről nem is beszélve. Kicsit melegebb kellene ahhoz, hogy az elfagyott terméskezdemények gyorsan lehulljanak a fákról. A birsek viszont most bontottak virágot, nekik talán már nem kell félni attól, hogy megfáznak...

A besodródó almafalevelek jelzik, a tetvek a hidegtől függetlenül megjelentek. Felfedezem őket a labdarózsákon is, amelyek a hideg miatt a szokottnál jóval kisebb viráglabdákat hoztak, s szirmaik inkább sárgába hajlanak, ritkák a szinte kicsattanó hófehér virágok. Így is szépen virítanak a már bezöldült tájban...

Az erdő szélén virágzik a medvehagyma, könnyed kis virágaik üdén virítanak a sötétzöld levelek fölött. Amúgy az erdő sem olyan még mint, amilyen ilyenkor lenni szokott, átlátszók a lomkoronák, több fény szökik be a fák közé, mint amikor teljessé válik a lombozat. Az is lehet, hogy az idén is minden olyan mint tavaly ilyenkor volt, csak az ember türelmetlenebb a szebb napok hiánya miatt. Nem kell félni, előbb utóbb eljönnek a meleg napok is...

Ruháját levető gyík

Labdarózsák

Virágzó medvehagyma

A birs gyönyörű virága

Fényjáték az erdőn

Erdős dombok – a változatos zalai táj