2016.11.02. 15:42
Levéltárosok a katedrán - rendhagyó történelemórák a reformációról
Zalaegerszeg - Melyek a legfontosabb protestáns jelképek? Miért ítéltek gályarabságra lelkészeket? Hogyan született a vizsolyi biblia?
Egyebek közt a fenti kérdéseket is felveti az Utazás Wittenbergbe című foglalkoztató füzet, amely a reformáció jövőre esedékes 500. évfordulója alkalmából látott napvilágot a Magyar Nemzeti Levéltár gondozásában. Célja: összefoglalni az ifjúság számára a reformáció magyarországi krónikáját.
A hitújító mozgalom születésnapjára ugyanis több szálon futó, a fiatalokat is megérintő projekttel készül a szakma. - Európa történelmében óriási fordulópontot jelentett a reformáció, érthető tehát, hogy a közelgő évforduló kapcsán a Magyar Nemzeti Levéltár, s zalai intézménye is kiveszi részét az emlékező, ismeretterjesztő programokból - bocsátja előre Őriné dr. Bilkei Irén főlevéltáros, az évfordulós program zalai felelőse.
Erős Krisztina, dr. Paksy Zoltán és a gyerekek a református közösségi teremben megtartott első levéltárpedagógiai foglalkozáson Fotó: Katona Tibor
- Ennek jegyében valamennyi megyei levéltár feltárja a saját anyagában őrzött, a reformációhoz kapcsolódó dokumentumokat, s a kutatómunka nyomán országos összesítés születik. A zalai levéltárban az év elején kezdtük el a munkát, heten veszünk részt benne. Megyénkre ma nem jellemző a protestáns felekezetek nagy száma, de a 16. században, amikor Európa szerte elterjedt Luther Márton követőinek új hite, a történelmi Zala is fogékonyságot mutatott. Kanizsán, a váruradalomban például a Nádasdy Tamás köréhez tartozó köznemesek szinte kivétel nélkül áttértek az új hitre. De említhetnénk Alsólendvát is, ahol a Bánffy-család udvara élénk kapcsolatokat ápolt az új hit térítőivel. Több nemesi ifjú jutott el Wittenbergbe a protestáns egyetemre, ahonnan hazatérve terjesztette a hitet.
Az országos forrásfeltárás célja, hogy a témában nagyívű áttekintés álljon rendelkezésre a reformáció kezdetétől egészen a rendszerváltás időszakáig. A kutatásokat a forrásfeltáró bizottság fogja össze, amelynek dr. Bilkei Irén is tagja. Mindevvel párhuzamosan elindult egy levéltárpedagógiai program, amelynek első zalai rendezvényét a múlt héten tartották a református templom közösségi termében.
A foglalkozáson a zalaegerszegi református és evangélikus gyülekezet hittanosait avatták be szakemberek a reformáció helyi emlékeibe, természetesen életkoruknak megfelelő, játékos formában. - A reformáció történetét a zalai források tükrében igyekszünk bemutatni a gyerekeknek - mondja Erős Krisztina levéltáros, aki dr. Paksy Zoltán főlevéltárossal közösen vezette az összejövetelt. - További feladatunk, hogy felvegyük a kapcsolatot a megye iskoláival, s igény szerint történelemórákat tartsunk a reformációról.
Munkájukat a fentebb már citált központi foglalkoztató füzet segíti, amely az általános és középiskolák tananyagára épül. - A kiadványban található információkat azonban kiegészítettük helyi, jelesül zalai kötődésű forrásokkal, feladatokkal - halljuk még Erős Krisztinától.
- Mindemellett arra is készülünk, hogy közművelődési programok keretében mutassuk be a nevesebb zalai protestáns személyiségeket a 16. századtól egészen a 20-ig. Megtudjuk még, hogy az évfordulóra való szellemi ráhangolódást egy diákoknak, hittanos csoportoknak szóló országos verseny koronázza meg, amelynek nyertesei valóban elutazhatnak a reformáció bölcsőjébe, Wittenbergbe. A megyei forduló jövő februárban esedékes.