KultúrZóna, költöző Griff, tókerülő út - Balaicz Zoltán a megyeszékhely kulturális koncepciójáról

A terjedelmes anyag súlypontjairól Balaicz Zoltán polgármestert kérdeztük.

– Az egyik legfontosabb fejlesztési tervünk a kulturális intézményrendszer átalakításával függ össze – kezdi a polgármester. – A költségvetési biztonság érdekében 2016. január elsejétől összevonásra kerülne a Keresztury Dezső VMK, valamint a Zalaegerszegi Városrészek Művelődési Központja (utóbbi a kertvárosi, az andráshidai  és a csácsi művelődési intézményt foglalja magába). A változás érintetlenül hagyná a jól működő településrészi hagyományokat, értékeket, ám áttekinthetőbb gazdálkodást és szervezést eredményezne, kiszűrné a programok átfedését. Az átalakulás alapját az MMIK üresen álló épületének újraélesztése jelentené. A komplexum néhány hónapja a zalaegerszegi önkormányzat tulajdonába került, s mivel igen értékes belvárosi ingatlanról van szó, nem hagyhatjuk ebek harmincadjára. Mivel amúgy sem szerencsés, hogy a Városi Művelődési Központ lakótelepi környezetben kapott helyet, ezáltal mód volna e központi feladatot ellátó intézményt a belvárosba áttelepíteni. Ez természetesen nem jelentené a landorhegyi egység megszűnését, csak a karaktere alakulna át, amolyan kulturális inkubátorházzá. Tovább működne ott a könyvtár, a különböző klubok, egyesületek sora, s emellett állandó bázist kapnának a város nagy művészeti csoportjai, mint a Zalai Táncegyüttes, az Albatrosz, a Helikon, a Gála, a szimfonikus és fúvós zenekar, a vegyeskar és a Canterina Kamarakórus.

A VMK-ról szót ejtve megkerülhetetlen kérdés a hozzá vezető lépcső erősen kifogásolható állapota.

– Már évekkel ezelőtt készült rá felújítási terv, akkor 20 millió forintba került volna – válaszol Balaicz Zoltán. – Felmerült, hogy talán nem is volna szükség ilyen széles feljáratra, de a lépcsősor elbontása és zöldfelülettel pótlása még nagyobb költségekkel járna. Szerencsére az uniós TOP program jóvoltából 2020-ig 11,2 milliárd forint áll rendelkezésünkre, s ez a támogatási forma lehetőséget kínál városi terek felújítására is. Ennek égisze alatt kívánjuk rendbe tenni a landorhegyi lépcsősort, továbbá a Sportcsarnok előtti teret. Az ütemezés attól függ, milyen tempóban tudjuk lehívni a pénzt Brüsszelből.

Kanyarodjunk vissza az MMIK-hoz, ami további tervek kibontakoztatásához kínálna  terepet. Az elképzelések szerint itt lelhetne saját otthonra a Griff Bábszínház, valamint itt valósulhatna meg a városi képtár lassan negyven éve dédelgetett terve. De honnan lesz minderre pénz?

– A város jó eséllyel remélhet támogatást e célokhoz az uniós források közül a közösségvezérelt helyi fejlesztéseket felkaroló CLLD pályázati ablaktól – feleli a polgármester. – Az Art Mozi helyzete is átgondolást igényel. Jelenleg a megyeszékhelyen nincs egyetlen olyan méretű konferenciaterem sem, ami képes volna befogadni például egy 400-500 fős orvoskongresszust. Emiatt a város nem is részesülhet a konferencia turizmus áldásaiból, minden nagyobb rendezvényt Zalakaros vagy Hévíz szállodái fogadnak be. A mozi nagyterme azonban megfelelne e paramétereknek, ha sikerülne pályázati forrást találni az átalakításához.

Régi seb a belváros arcán a Zóna étterem pusztuló épülete. A koncepció ennek reparálására is kiterjed.

– Az ingatlan az önkormányzat tulajdona, sokáig igyekeztünk rá bérlőt, majd vevőt találni. Kezdetben 110 millió forintot remélt érte az önkormányzat, aztán az évek során az összeg 50 millióra csökkent, de így sem akadt  rá vevő. Az ingatlan sajnos valóban rossz állapotú, ráadásul műemlék, tehát nem alakítható szabadon. Mivel gyakorlatilag nincs rá esély, hogy magánkézbe adjuk, Böjte Sándor képviselő ötlete nyomán amolyan mini hagyományok házát alakítanánk ki benne, stílusosan KultúrZóna néven. A helyi, népi értékek bemutatása volna a profilja, kifejezetten rendezvény centrikus szellemben. Kisebb közösségeket megmozgató táncházak, koncertek, ismeretterjesztő programok helyszíne lehetne.

Ha már a restanciáknál tartunk, a Hevesi-színház nézőtéri előcsarnoka sem méltó Thália papjaihoz...

– Vannak is vele terveink. Immár hagyomány az AquaCityben megrendezendő jótékonysági főzőnap. Az idei, augusztus 9-én esedékes, és két célt szolgál. Az egyik a Zala Megyei Kórház számára egy genetikai vizsgálatokhoz használatos mikroszkóp beszerzése, a másik pedig a színház fogadóterének felújítása. Hogy a pénz biztosan elegendő legyen, az önkormányzat gondoskodott róla, hogy a szükséges összeggel ki tudjuk egészíteni a jótékonysági program bevételét. Amúgy nem filléres kiadásról van szó, csak a szőnyeg 8 millió forint. A színpadtechnika tervezett megújítása azonban csak később jöhet szóba, ugyanis a minisztérium kérésére megszülető árajánlat 300 millió feletti összegről szól.

Napirenden van viszont a Göcseji Falumúzeum élővé tételére, amire 500 millió forint uniós forrást különített el a város.

– Megkezdődött a tervezés, ami egyebek közt parkoló, fogadótér, látogatóközpont építését ígéri, s a porták sora is bővülne iskolával, kocsmával, szatócsbolttal. Új attrakciókat szintén kínálna a múzeum, a holtág élővé tételével beindulna a vízi malom, a vendégek búzát őröltethetnének, cipót süthetnének.

A tehermentesítő út folytatása révén megoldódik végre a falumúzeum nehézkes megközelítése. Sőt, 2017-től remélhetőleg már kerékpárral és gyalogszerrel is könnyen elérhetjük a Falumúzeumot, majd tovább kerekezhetünk a zöld folyosón a Gébárti tóhoz, amelyet körbejárhatóvá szeretnének tenni. Mindehhez egy új hídra is szükség volna.

A koncepció szerint további képzőművészeti alkotásokkal gazdagodna a város. A szövegben olvasható, hogy felkérést kapott Németh János, Kossuth-díjas keramikusművész egy csobogó megalkotására az Európa térre. Evvel összefüggésben Fischer György ott álló Ivókútja átkerülne a Dísz tér és az Európa tér találkozási pontjára.

– Az ötlet annak érdekében fogalmazódott meg, hogy még több vizes attrakció kerüljön a belvárosba. Az egyeztetés során azonban kitűnt, a család jobban örülne, ha Fischer György alkotása ott maradhatna, ahova azt a Munkácsy-díjas szobrász megálmodta. Ezek után úgy vélem, tiszteletben kell tartanunk ezt az álláspontot, avval együtt, hogy a szobor környezete feltétlenül rendbetételre szorul. A két tér találkozási pontjába pedig Fischer György kútja helyett egy funkcionális alkotás kerülne, amit aktívan „belakhatnak" a járókelők. Németh János felkérését mindennek fényében átgondoljuk, számos lehetőség nyílik még az iránta érzett megbecsülésünk kifejezésére. Felmerült annak lehetősége is, hogy a Göcseji Múzeum melletti állandó kiállításához egy látványműhely csatlakozzon, ahol „élőben" születhetnének a korongozott formák. Egy másik projekt révén Béres János, Farkas Ferenc és Szabolcs Péter szobrászművész kapott felkérést pályamű készítésére téma és helyszín megkötése nélkül. A nyertes alkotás 2016-ban már állhat is.