Hírek

2016.03.22. 09:58

Közbeszerzések: helyzetben a kkv-k - Rigó Csaba szolgáltató, ügyfélbarát hatóság kialakításán dolgozik

Budapest – Rigó Csaba alig több mint öt hónapja vezeti a Közbeszerzési Hatóságot, de máris átalakította a szervezetet és annak kommunikációját, számos önkéntes feladatot is vállalva.

Varga Lívia

A hivatalba lépése után röviddel hatályosult új közbeszerzési törvény pedig számos egyéb változás mellett átláthatóbbá teszi a közpénzek felhasználását, valamint támogatja és helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat.

Rigó Csaba közel 12 éve, uniós csatlakozásunk óta foglalkozik közbeszerzésekkel, a közpénzek jogszerű elköltésével. Akkortól ugyanis kötelező volt az önkormányzatoknál a polgármesterek munkáját segítő közbeszerzési testületeket működtetni, s a gazdasági bizottság elnökeként kézenfekvő volt, hogy a zalaegerszegit ő vezesse. Mint felidézi: a helyhatóság összes közbeszerzése átment a testületen. Eztán jött az újabb felkérés: a Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító-telep fejlesztésére létrejött társulás elnöki posztja, majd 2010-ben a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) delegáltjaként tagja lett a Közbeszerzési Hatóság Tanácsának. 2012-ben a hatóság alelnökévé, 2015 októberében pedig elnökévé választották. Előtte egy évig alelnökként helyettesítette az elnököt, ami ugyan, mint meséli, a kormánymegbízotti munka mellett megterhelő volt, ám összeférhetetlenné csak a tavaly októberi kinevezés után vált.

Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke fővárosi irodájában. "Az adófizetők forintjainak védelme és hatékony felhasználása érdekében nagyon szigorú vagyok és leszek a jövőben is” – mondja
Fotó: Horváth A. Attila

– A Közbeszerzési Hatóság közvetlenül az országgyűlés alá rendelt önálló szervezet, amelyet legmagasabb döntéshozói fórumként a jelenleg 19 tagú Közbeszerzések Tanácsa irányít. A tanács évente legalább hat alkalommal ülésezik és kétharmaddal választja az elnököt, aki egyben a hatóság vezetője is. A tanács tagjait a minisztériumok, állami szervezetek és az országos érdek-képviseleti, szakmai szervezetek delegálják – mutatja a szervezeti felépítést Rigó Csaba, kiemelve: a hatóság keretében, de attól függetlenül működik a Közbeszerzési Döntőbizottság, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal vagy vitás ügyekkel kapcsolatos jogorvoslat. Az évente másfél milliárdból gazdálkodó hatóság 100 fős szakmai stábját a döntőbizottság és néhány főosztály alkotja.

A 2015 novemberében hatályba lépett új közbeszerzési törvény – az Európai Uniós irányelveknek megfelelően és a stratégiai kormányzati célok teljesülése érdekében – számos új feladatot határoz meg a hatóságnak – tájékoztat Rigó Csaba. Ilyen egyebek mellett a közpénzek, közbeszerzések átláthatóságának garantálása, az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, továbbá, hogy a közbeszerzések világa még nyitottabbá váljon a kkv-k számára, hogy még többen tudjanak erre a piacra lépni, indulni a tendereken.

– Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy olyan új jogintézményeket vezettek be a törvénybe, mint például a nyilatkozati elv, amely minden ajánlattevőt segít – emeli ki Rigó Csaba. – A nyilatkozati elv révén egyszerűbbé válnak a dokumentációs eljárások, elegendő a közbeszerzési eljárásba bejelentkező vállalkozásnak nyilatkoznia arról, hogy a cég rendelkezik a kiírásnak megfelelő összes dokumentációval és egyéb feltételekkel, s csak ha nyer, akkor kell valamennyi szükséges, részletes dokumentumot beszereznie és bemutatnia.

Fontos változás az is, hoz egy újabb példát az elnök, hogy építés-beruházások esetén nettó 100 millió forint alatt legalább 4 ajánlatot kell kérni. Új, piacszélesítő elem, hogy a nettó 100 és 500 millió forint közötti becsült értékű beszerzéseknél a hatóság honlapján is meg kell hirdetni a tendert, amelyre bárki jelentkezhet, és meghívni még legalább három ajánlattevőt, 500 millió fölött pedig nyílt az eljárás. Az első két esetben nincs kötelező hirdetmény a közbeszerzési értesítőben, így nincs kötelező hirdetményellenőrzési díj sem, ami, főleg a kkv-knak, óriási könnyítés, jegyzi meg az elnök. Az is nagyon kedvező, teszi hozzá, hogy a törvény felére csökkentette a jogorvoslati díjakat, így az esetleges jogorvoslati viták is jóval kevesebbe kerülhetnek. Rövidültek az eljárási határidők, s fontos cél az adminisztratív terhek, a bürokrácia csökkentése is, sorolja Rigó Csaba.

Szólt arról is, hogy az új törvény előtérbe helyezi a minőségi értékelési szempontokat: az ajánlatkérő eldöntheti, fontosak-e számára például a fenntartási költségek. Ha igen, akkor ezt megjelenítheti az ajánlatkérésében, s így nemcsak az ár dönt, hanem az értékelésbe beemelhetők környezetvédelmi, szociális vagy fenntarthatósági kritériumok vagy a kedvezőbb üzemeltetés is.

Az új törvény értelmében az elnöknek bővültek a hatáskörei, így például a Közbeszerzési Döntőbizottságtól az ő hatáskörébe került a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások jogi megítélése, ami jelentősen gyorsítja a folyamatot.

Új és stratégiai feladat – szintén elnöki hatáskör – a szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzése: a hatóság jogosult helyszíni szemlével egybekötve az adott beszerzést, beruházást műszakilag, jogilag, közbeszerzés-szakmailag megvizsgálni, akár a beépített anyagok, eszközök minőségének részletes ellenőrzésével is. Ezt kérelemre, de anélkül is megindíthatja az elnök. Az eljárás jogorvoslat kezdeményezésével, polgári peres eljárással vagy akár büntető feljelentéssel is végződhet.

– E tekintetben, azaz az adófizetők forintjainak védelme és hatékony felhasználása érdekében nagyon szigorú vagyok és leszek a jövőben is – szögezi le az elnök.

A törvény továbbá kimondja, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében a hatóságnak kell majd üzemeltetnie az elektronikus közbeszerzési rendszert, amelynek fejlesztése a Miniszterelnökség feladata. Az ingyenes e-közbeszerzési rendszert 2017. április 18-ától az állami ajánlatkérőknek, 2018. október 18-ától pedig az egyéb ajánlatkérők számára is biztosítani kell.

Az elnök kiemeli: a közbeszerzések keretében évről évre jelentősebb összegeket költenek el hazánkban, tavaly például 1 930 milliárd forintot, s ebben tendenciaként megfigyelhető a kkv-szektor növekvő szerepvállalása is.

– Célom egy olyan korszerű, szolgáltató hatóság kialakítása, amely amellett, hogy megfelel az új törvényi előírásoknak, ügyfélközpontúságával élen jár a hazai közigazgatásban. Ehhez pedig hozzátartozik a hatékony együttműködés kialakítása a közbeszerzésekben érintett partnerekkel is – fogalmaz. – Szolgáltató hatóságot úgy lehet építeni, ha elvégezzük a törvény szabta, kötelezően ellátandó feladatokat, és ehhez jönnek az önként vállalt feladatok. Fontos alapfeltétel a jó kommunikáció is, hogy ne csak konkrét és negatív felhanggal terhelt ügyek kapcsán lehessen rólunk hallani. Ez persze nem nyolcórás feladat, én azonban semmiképpen nem egy elefántcsonttoronyban lévő hatóságot szeretnék vezetni – árulja el.

A Közbeszerzési Hatóság – önként vállalt feladatként – egyedi közszolgálati stratégiai megállapodásokat köt egyebek mellett a Megyei Jogú Városok Szövetségével, a Belügyminisztériummal, a Magyar Tudományos Akadémiával, az Állami Számvevőszékkel, továbbá több kormányhivatallal. Ennek lényege, hogy együttműködnek a közbeszerzés jó gyakorlatainak elterjesztésében, a jogszerű magatartások kialakításában, továbbá az oktatás, képzés, konferenciák szervezése területén, sorolja Rigó Csaba. S elindították a Közbeszerzési Akadémiát, amely teljesen ingyenes és rendkívül népszerű, főként az ajánlatkérői oldalon.

A kihívásoknak, folytatja az elnök, csak új szemlélettel, a feladatok újraosztásával, a bürokrácia és az eljárásrendek egyszerűsítésével, a személyzet és a szervezet fejlesztésével lehet megfelelni.

Komoly forgalmat bonyolít a hatóság honlapja is, tudjuk meg, hiszen felkeresi egyrészt az a mintegy húszezer ajánlatkérő, aki közpénzt költ el, s a körülbelül 50-60 ezer ajánlattevő, továbbá a folyamatot segítő közbeszerzési eljáró személyek, tanácsadók. Rigó Csaba egyébként a honlap működtetésével sem elégedett, úgy tartja: könnyebben kezelhetőbbé, átláthatóbbá, valamint logikusabbá kell tenni, hasonlóan ahhoz, ahogy például a brit közszolgálati portál működik, említ egy példát.

Rigó Csaba a munka mellett természetesen próbál minél több időt Zalában tölteni:

– Immár 26 éve élek Zalaegerszegen, ahol az ott élők bizalmából önkormányzati képviselő lehettem, s szűkebb pátriámat sosem felejtem el – fogalmaz mosolyogva. – Igyekszem mindenben segíteni, a megye és Zalaegerszeg a jövőben is számíthat rám.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!