Korlátozni akarják az ideiglenes befogadó helyen tartott kutyák számát

Az adót sávosan vetik ki. Két kutyáig nem kell fizetni. Efölött 3-4 után 1000 forint/eb/év a tarifa, 10 kutyáig már 10 ezer, ennél több esetén 100 ezer forint az adó.

– Szerintünk ezt a rendeletet ránk írták, hogy lehetetlenné tegyék a működésünket –  fogalmazott Rápolthy Andrea, aki több civil állatvédővel együtt a Jókai utca 100-ban ideiglenes befogadóhelyet alakított ki. Az új rendelet alapján ők lehetnek a legnagyobb befizetők, jelenleg ugyanis negyven kutya él a családi házas ingatlan domboldalra felfutó udvarán. Kennelekben, átlátható, tiszta körülmények között.

Rápolthy Andrea a kenneleknél, Fanni és Flori örül neki.

Nem volt ez mindig így, mert az öreg családi ház előző, szintén megszállott állatvédő tulajdonosa a melléképületben tartotta a hozzákerült kutyákat, több tucatnyit. A körülmények finoman szólva is rendezetlenek voltak, de még a közüzemi számlák is. Ezeket az osztrák Tierhilfe für Ungarn nevű állatvédő egyesület fizette ki, amelyik most a Jókai utcai befogadó hely működését lehetővé teszi. Az itt élő négylábúak is az egyesület tulajdonába kerülnek az örökbe adásig.

Nem lenne erre szüksége, ha a környéken működne megfelelő gyepmesteri szolgálat és állatmenhely, de nincs, pedig az önkormányzatoknak törvényi kötelezettségük az ebrendészeti feladatokat ellátni. Nem teszik, ahogy Zalaapátinak sincs erről szóló megállapodása senkivel és semmilyen szervezettel.

A menhely alkalmazottja, Druzsin Barbara, Rufusz kutya és Szabó-Pap Erik, az egyik aktivista kisfia társaságában. Fotó: Arany Gábor

Vincze Tibor polgármester erről úgy fogalmazott, esetenként az egerszegi vagy kanizsai állatmenhely segítségét szokták kérni. Úgy gondolja viszont, hogy az ebadóból befolyó pénzből majd finanszírozzák ezt a feladatot, már máshonnan amúgy sem tudják előteremteni fedezetét.

Tegyük hozzá, ha lesz belőle pénz, de ne szaladjunk előre.

A hévízen élő Rápolthy Andrea és többi civil aktivista tevékenysége évek óta ismert a környéken, ezért boldog-boldogtalan, magánszemélyek és önkormányzatok őket keresik, ha kidobott kutyát találnak Keszthely környékén.

Joop.

– Mi akkor kapcsolódtunk be az állatvédelembe, amikor azzal szembesültünk, hogy a környék egyetlen gyepmesteri telepén, Cserszegtomajon két hét után elaltatják a kutyákat – utalt a kezdetekre Pap Dorottya. – Barátok, ismerősök, öten összefogtunk és megszerveztük az állatok ideiglenes elhelyezését. Zalaapátiba pedig úgy kerültünk, hogy megtudtuk, itt éheznek a kutyák, hoztunk tápot és ekkor láttuk meg, hogy a körülmények nem megfelelőek. Pénz híján nemcsak az ellátásukat, de az ivartalanításukat se tudta megoldani az előző tulajdonos, így elkezdődött a belső szaporodás is. A helyzet tavaly áprilisban változott meg, amikor ezt átvettük, köszönhetően az osztrák egyesület támogatásának. Kényelmes kennelek épültek, kifutókkal, most negyven kutyát tudunk elhelyezni, de többre lenne igény, mert szinte naponta keresnek minket. Mi a kutyákat oltatjuk, chipeltetjük, és csak annyit kérünk az örökbefogadóktól, hogy ennek a költségét az állatorvosnak, a nála vezetett számla alapján fizessék ki – magyarázta Pap Dorottya. – Azt furcsálljuk, hogy amíg itt rossz körülmények voltak, az senkit nem zavart, most hogy rendbe hoztuk, adót kellene fizetnünk – mondta végezetül Pap Dorottya.

Nina (bal) és Frodo a kennelben.

A tartás körülményeit nem is kifogásolja Vincze Tibor polgármester, nem így a kutyák sokaságát.

– Az önkormányzatnak nincs lehetősége a tartott állatok számát korlátozni, csak a körülményeket ellenőrizhetjük, de azzal általánosságban nincs probléma – ismerte el. – Ennek ellenére úgy gondolom, nem való az állatmenhely belterületre, 40-50 kutyával. Körben családi házak vannak, a domboldalról messze hallatszik az ugatás. Jelenleg nincs más eszköz az önkormányzat kezében a belterületi állattartás korlátozására, mint az ebadó – ismerte el a döntés indítékát. Egyben azt is megvizsgálandónak nevezte, hogy az ebadó miként vonatkozik majd a Jókai utca 100-ban élő kutyákra. – Nem zalaapáti lakos a kutyák tulajdonosa, hanem a gráci egyesület, akkor miért itt tartják ezeket – tette fel ez ügyben még egy kérdést.

A rendeletük szerint ennek nincs jelentősége, mert az adót az az ebtulajdonos fizeti, aki Zalaapáti Község közigazgatási területén ebet tart...

A polgármester emellett úgy fogalmazott, az ebadó bevezetésével szigorúbban ellenőrzik a tartásra vonatkozó előírásokat, chipelést, oltást is, ehhez a nyilvántartásba vétel január elsejétől kezdődött. Először önkéntes bevallással, utána pedig ellenőrzéssel, szögezte le.

Pontos adatok híján még nem lehet megmondani, mennyi pénz folyhat be az adóból. Előrebocsátjuk, jelen ismereteink szerint nem sok. A helyi adókról szóló törvény ugyanis mentesíti az egyesületeket ennek megfizetése alól. Ha ez sem lenne elegendő érv, akkor emlékezzünk rá, hogy a helyi rendeletnél magasabb szintű, az állatok védelméről szól törvény szintén megengedi, hogy az ebrendészeti feladatok költségeinek fedezésére hozzájárulást szedjen az önkormányzat. Ez váltotta fel anno az ebadót, de a kettő funkciója ugyanaz. Kérdés, hogy a kettő nem ütközik-e? Ha igen, akkor a törvény az irányadó, aszerint viszont a hozzájárulás mértéke – nem veszélyes ebekre – 6000 forintnál nem lehet több évente. Ráadásul nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás az ivartalanított, az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott eb után. Egyébként az erről szóló törvényi paragrafust a zalaapáti rendelet is hivatkozza, csak annál szűkebb körben határozza meg a mentességet. Még a nemzeti kincsként nyilvántartott fajtájú, valamint a szolgálati ebekre is adót róna. Kérdés, teheti-e, ha nem, akkor mi értelme volt a rendeletnek, mert nehéz elképzelni, hogy számottevő bevétel származzon belőle.

A Jókai utcai  probléma megoldását amúgy sem ez hozza el.

Vincze Tibor ugyanis elismeréssel szólt az állatvédők munkájáról, és közölte: számítanak rájuk a jövőben is. Ehhez felajánlotta, a befogadóhely számára településen kívül területet biztosítanak. A fejlemény hallatán Rápolthy Andrea közölte, amennyiben megfelelő az ingatlan, tárgyalnak az önkormányzattal a költözésről és ebben is várják segítségüket.

Azon most ne morfondírozzunk, ha véletlenül mégis érvényes a rendelet, és nem mentesül alóla az osztrák egyesület, akkor  vajon a külterületi befogadóhely kutyái után is szednék-e az adót?