Megyei stratégia készül a klímakatasztrófa elkerülésére Zalában

A rendezvényre önkormányzatok, cégek, kórházak, felsőoktatási intézmények, valamint a katasztrófavédelem képviselői kaptak meghívást.

Dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, felelősségteljes feladatra kaptak megbízást, hiszen a népességrobbanás és a vízhiány mellett a klímakatasztrófa elkerülése a 21. század harmadik legnagyobb kihívása. Sokan úgy vélik - mondotta az elnök -, a klímaváltozás nem érinti a mindennapjainkat, a problémát majd megoldják a tudósok. Ez a hozzáállás azonban téves, minden fórumon tenni kell a megelőzésért, erre figyelmeztetnek a számok is. Az I. világháború idején 2 milliárd ember élt a Földön, ma a 7,4 milliárdot közelíti a szám, 2050-ig pedig további 900 milliós növekedés várható. További intő jel, hogy ma az emberiség 52 százaléka él nagyvárosokban, 2050-re pedig már 72 százalékra kúszik fel ez az adat. Ennek fokozott energiafelhasználás, hulladékképződés és koncentrálódó szennyezés lesz a várható következménye. Mi szerencsés helyen élünk - emelte ki dr. Pál Attila -, ám Nigériában például 15 év múlva gyakorlatilag már alig lesz ivóvíz. A fenti jelenségek is okai, hogy emberek tömegei vándorolnak Európa felé. Magyarország nem nézi tétlenül e folyamatokat, azon 21 ország közé tartozunk, ahol sikerült csökkenteni az energiafelhasználást és az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását.

Dr. Pál Attila (jobbról), dr. Konstantin Kata és Musits Róbert a  klímakonferencia előtt a Megyeháza Deák-termében

A Zala Megyei Önkormányzat a megelőzés és a szemléletformálás érdekében jövő februárig tartó, 30 millió forintos uniós támogatást élvező projektbe kezdett. Ennek részleteiről Musits Róbert, a Fenntartható Jövőért Egyesület elnöke szólt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium színeit képviselő dr. Konstantin Kata pedig a témához kapcsolódó egyéb uniós pályázati lehetőségeket (Life program) ismertette. A megyei klímastratégia tervezésének módszertani kereteit a Klímabarát Települések Szövetsége képviseletében dr. Czira Tamás klímavédelmi és fenntarthatósági szakértő részletezte a konferencián.

Mindeközben 15 szervezet (egyetemek, kamarák, környezet- és természetvédelmi egyesületek, Klímabarát Települések Szövetsége) képviselőiből megalakult a megyei éghajlat-változási platform is. Célja a döntéshozók és a közvélemény klímaváltozással kapcsolatos ismereteinek bővítése, a tudásmegosztás, a zalai programok koordinálása.