Kedves doktor úr, mosson kezet!

A sajtót bejáró megállapítás, miszerint nálunk többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben, valóban aggasztóan hangzik. A zalai kórházi viszonyokról tájékozódtunk dr. Ribiczey Pál infektológus főorvostól, aki a Zala Megyei Kórházban évtizedekkel ezelőtt meghonosította az infekciókontrollt, a nemzetközi és hazai trendekről pedig 22 éve rendszeresen megtartott szakmai konferencián tájékozódik a kollégáival együtt. Két hete zajlott le az idei megyebeli tanácskozás, ahonnan Barcelonába indult a főorvos, ahol szintén e témában rendezett kongresszuson vett részt.

– Legutóbb 175 érdeklődő vett részt a tanácskozásunkon, szerte az országból – mondta a beszámoló elején dr. Ribiczey Pál. – Tudjuk, hogy újabban nagy érdeklődés kíséri a kórházi fertőzések témakörét, s a politikai támadások sem jelentéktelenek. Amit én alapvetően nem bánok, hiszen hozzájárulhat a jobb feltételek biztosításához.

Naponta ellenőrzik az osztályokat, értékelik az adatokat. Dr. Ribiczey Pál főorvos és munkatársa, Hajas Bernadett Fotó: Katona Tibor

Ezzel együtt valójában imponáló hazai, s benne zalai statisztikáról számol be a főorvos.

– Az osztályokra és minden betegre kiterjedő fertőzési kontrollt mi 22 éve végezzük, a lázlapokat naponta vizsgáljuk, sőt, évente visszamenőleg átnézzük a kórlapokat. Az észlelt cseppfertőzések, sebfertőzések kezelésére ezért időben fel tudjuk hívni a figyelmet, A szakember elmondta, az USA-ban ugyanolyan nagy gond a minden óvintézkedés ellenére jelentkező kórházi fertőzések visszaszorítása, mint bárhol a világon.

– Ezerötszáz ágyas kórház infektológusa öt évig harcolt azért, hogy meg tudja állítani az intenzív osztályaikon terjedő járványos bakteriológiai fertőzést.

A kézmosásra való figyelmeztetés banálisnak tűnik Semmelweis országában, mégis alapvető ok még ma is.

– Vannak olyan országok, ahol a betegek figyelmét tábla hívja fel: kérje orvosát, mosson kezet, ha új beteghez lép. Magyarországon még mindig gyakori az öt-hatágyas kórterem, ahol nincs fürdő és WC, ami a kézmosás elmaradásával együtt fertőző veszélyforrás. A sebészeti és intenzív osztályok a legalaposabb figyelem mellett is jellemzően veszélyeztetettek.

– A kórház ebből a szempontból veszélyes üzem – szögezte le a főorvos. – Az úgynevezett nem tiszta sebészeti beavatkozások, a vastagbél, vakbélműtét esetén még nagyobb az esélye a fertőzésnek. De a tiszta műtét (ortopédiai, szívsebészeti) sincs biztonságban teljes mértékben. Azt is tudni kell, hogy egyes baktériumok ellenállóvá válnak a hagyományos antibiotikumos kezelésre, ezért nem tanácsos kisebb, felső légúti vírusos megbetegedésekre nyakló nélkül antibiotikumot rendelni. A hatékony kezelés más hatóanyagot igényel, ami természetesen drágább lehet.

Jellemzően súlyos kórházi fertőzést okoz az úgynevezett methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktérium. Nevében jelzi, hogy már nem reagál, azaz rezisztens a staphylococcus fertőzés esetén alkalmazott antibiotikumra.

– A Zala Megyei Kórház mindezzel együtt nincs rossz helyzetben, nemzetközi összehasonlításban sem – magyarázta Ribiczey Pál. – Tavalyi adatunk: a megyei kórházban 39 614 beteget gyógyítottak, közülük 818 fő esetében lépett fel kórházban szerzett, vagy ott kialakult fertőzés, ami 2,06 százalékot jelent. Az európai átlag eközben 6,1-10,7 százalék volt 2015-ben. Hollandia 7,2 százalékos eredményt produkált. Tájékozódásképpen teszem hozzá, Dániában 2007-ben a császármetszések esetében 10,4 százalékos volt az arány, ebből 7 százalék sebfertőzés, 3 pedig húgyúti. Svájcból is nézzünk adatot: 2014-ben a vakbélműtétek esetében 6,4 százalékos arányú volt a kórházi fertőzés, de a vastagbéldaganat operációja már 18 százalékot hozott. Belgiumban 2007-ben 63 kórház intenzív osztályos adataiból 31 százalékos fertőzési arányt regisztráltak az intenzív osztályokon.

Minden orvosi beavatkozás, ami sérti a test integritását (protézis, szúrás, stb.) vihet be baktériumokat, amelyek eddig ismeretlen okból nagyon szeretik a műanyagot, ezért előszeretettel tapadnak meg protézisek műanyag felületein.

A műtétek előtt úgynevezett góckutatás zajlik, amivel kiszűrik a gyulladásokat, amelyek növelik a fertőzés esélyét. Ki gondolna rá, hogy például a bőr műtét előtti borotválása által keletkezett mikrosérülések is indukálhatnak fertőzést.

– Ha a gyógyító osztályok együttműködnek az infekciókontroll szakembereivel, hatékonyan tudják leszorítani a fertőzéseket, nekünk jók a tapasztalataink. Tartósan négy százalék feletti arány mellett nemzetközi előírások alapján már mindenképpen vizsgálni kell az okokat. Mikrobiológiai labor nélkül nem lehet elfogadható infekciókontrollra számítani, márpedig ilyen labor és hozzá szakember nincs minden hazai kórházban.

Összegezve: a zalai betegek kissé nagyobb biztonságban vannak, mint európai társaik, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene folyamatosan fejleszteni a megelőzési feltételeket. De addig is: mossunk kezet! Betegek, orvosok, látogatók egyaránt.

Az aggódó orvosok öt pontja

Az „1001 orvos hálapénz nélkül” szerveződés öt pontban fogalmazta meg a megoldási javaslatait:

– Bocsássanak azonnali segítséget (pénzügyi forrást fertőtlenítő szerekre, gyógyszerekre és egészségügyi szakszemélyzetet) a kórházi osztályok bakteriális fertőzésének megállításához.

– Osztályokra lebontva készüljön nyilvános értékelés a WHO szempontjai szerint. Ez alapján készüljön higiénés cselekvési terv.

– A kormány biztosítsa az ÁNTSZ függetlenségét, ne tagolja a minisztériumi bürokrácia alá.

– Hozzák teljes nyilvánosságra a fertőzéssel kapcsolatos adatokat. A szakmai szervezetek részletes, teljes körű tájékoztatása mellett a nem szakértő társadalmat is érthetően informálják.

– Az ÁNTSZ tegyen eleget törvényben meghatározott kötelezettségének és hozza nyilvánosságra, hogy mely egészségügyi intézmények teljesítik az érvényben lévő minimumfeltételeket!