Januártól tilos lesz kutyát tartósan láncon tartani

Nemesrádón járunk. Itt is, mint minden településen, lehet jó és nagyon rossz példát találni a kutyatartásra – akár néhány házra egymástól is...

Tóth Bettináéknak két kutyájuk van – egyiküket kint, másikukat bent, de mindkettejüket a törvényi előírásoknak megfelelően tartják. Roni a benti kutya, igazi öleb, most is szorosan gazdájához bújva pislog ránk. Ő, mondja Bettina, különösebben nem is szeret az udvaron lenni. Johnny, a német juhász viszont kinti kutya, és, mint halljuk, ha lehetősége van rá, előszeretettel szökik. Ezért a lánc.

– Egy ideig szabadon tartottuk, de valahogy mindig kiásta magát a kerítés alatt, ezért kénytelenek voltunk megkötni – meséli Bettina.

Arra, hogy hallottak-e a januárban életbe lépő szigorításról, nemmel felel, ám, mint mondja: jövőre egyébként is tervben van a kerítésjavítás, Johnny pedig kap egy elkerített területet, így nem okoz majd gondot, hogy a láncot el kell felejteni...

Tóth Bettina ölében Ronival, mögöttük pedig a futóláncon levő Johnny. Szabályos a tartásuk

– Az állattartás szabályozásában bekövetkező egyik legfontosabb változást nem egyik pillanatról a másikra kívánta bevezeti a jogalkotó – bocsátja előre Igaz Klaudia, a Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálat vezetője -, hiszen már jelenleg is tilos kistestű, azaz 20 kiló alatti ebet 4, közepes méretűt, vagyis 20-40 kiló közöttit 6, nagytestűt pedig 8 méternél rövidebb lánccal tartósan kikötni, továbbá 10, 15, illetve 20 négyzetméternél kisebb területen huzamosabb ideig tartani.

Így ezt a kutyát, mutat az állatvédő Johnnyra, jelenleg szabályosan tartják, mivel futóláncon van, így pedig jó nagy területet be tud járni.

2016. január 2-ától azonban tilos lesz patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani, hívja fel a figyelmet Igaz Klaudia. Ez pedig sokaknak gondot okozhat majd.

Johnny, a szökevény – idén még hosszú láncon, jövőre pedig már egy elkerített területen él majd. Gazdái a kerítést is megerősítik. Fotó: Katona Tibor

– Magyarországon bevett szokás, szinte divat, hogy a lánc végén kutyát „kell" tartani – mondja. – Sok esetben azonban annyira rövid az a lánc, hogy a kutya rendesen lefeküdni sem tud. Több bírósági ítéletünk született már nyakba nőtt vagy túlságosan rövid lánc és éheztetés miatt. Az elkövetőket, bár általában felfüggesztettel megúszták, jellemzően az igen magas bűnügyi költség megtérítésére kötelezik, aminek kifizetése komoly gondot jelent számukra. Mi pedig a bírósági tárgyaláson minden esetben indítványozzuk az állattartástól való eltiltást.

Az elmúlt évben többször is előfordult, hogy az egyébként jó fizikumú, de kikötött és fedél nélkül tartott eb gazdájának haladékot adtak az állatvédők a kutyaház beszerzésére, idézi fel Igaz Klaudia. Erre válaszul többen jobb megoldásnak találták, ha kihívják az állatorvost, és elaltattatják az ebet. S volt egy ilyen hullám a chip kötelezővé tétele után is.

– Előre szólunk, hogy minden ilyen esetben feljelentjük az állatorvost a kamaránál, s a tulajdonos ellen is megtesszük a megfelelő jogi lépéseket, hiszen egészséges állatot indokolatlanul elaltatni továbbra sem lehet. A lustaság pedig nem indok – szögezi le az állatvédő. – Mivel az idő sürget, kérjük a gazdákat, mielőbb készüljenek fel a változásokra. Ne dobják ki kutyájukat vagy oltsák ki életét azért, mert nem tarthatják többé láncon, ez ugyanis bűncselekmény.

Íme egy elrettentő példa. Ludmillát olyan rövid láncon tartották, hogy csak a farakáson tudott egyensúlyozni. Az állatvédők elkobozták gazdájától, s ma már a boldog, gazdis kutyák életét éli.

Fotó: Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálat

Klaudia a Büntető Törvénykönyv 2013 júliusa óta hatályos szövegét idézve leszögezi: aki gerinces állatot indokolatlanul oly' módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

– A szabadon tartás elsősorban azoknál lesz probléma, akiknél nincs, vagy alacsony a kerítés, és ezen nem is kívánnak változtatni. S mielőtt bárki elkezdene olyan kifogásokat gyártani, hogy nincs pénze kerítést építeni, szögezzük le: továbbra sem kötelező senkinek kutyát tartani csengő helyett. Sokszor tapasztaljuk, hogy a gazdák szerint a kutya „funkciója" a ház őrzése, továbbra sem bírjuk azonban megérteni, hogyan lenne képes egy láncon lévő eb ezt a feladatot ellátni. Közben pedig látjuk, hogy mennyi idős embert véd meg saját, szabadon tartott kutyája a betörőktől...

Aki úgy érzi, nem képes az új szabályok betartására, mindenképpen vegye fel a kapcsolatot a helyi állatvédő szervezetekkel, amelyek segíthetnek új és megfelelő helyet keresni az ebnek. Ez azonban, hívja fel a figyelmet Igaz Klaudia, természetesen nem azt jelenti, hogy majd a menhelyek magukhoz veszik az ily' módon feleslegessé váló állatokat, „hiszen erre jelenleg a hazánkban amúgy is kaotikus állapotok miatt sehol nincs sem kapacitás, sem anyagi háttér". Ám, ha kapnak egy leírást és használható fotókat a kutyákról, a rendelkezésre álló felületeiken hirdetni fogják azokat.

– Azt, aki ilyen kéréssel fordul majd akár hozzánk, akár más zalai állatvédő szervezetekhez, nem jelentjük a hatóságoknál, hanem megpróbálunk megoldást találni. Kompromisszumkészek vagyunk mindannyian, zsarolással viszont nem megyünk semmire. A megoldás tehát a bűncselekmény és a kétségbeesés helyett a kommunikáció, a közös megoldás keresése. Azt gondolom egyébként, itt az ideje, hogy a házaknál tartott ebek visszanyerjék régi, még nagyapáink korában ellátott szerepüket. Akkoriban teljesen másért tartották őket, és biztosan előbb ettek, mint a gazda maga – fogalmaz Igaz Klaudia.

Lapunk rögtönzött és korántsem reprezentatív „közvéleménykutatása" szerint egyébként egyelőre nagyon kevesen tudnak az új szabályozásról, és ez az állatvédők tapasztalata is. Éppen ezért a Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálat hamarosan elkezdi majdnem az egész megyét lefedő szórólapozását. Az akcióra már sok önkéntes jelentkezett, ám még bőven elkelne a segítség.

– Arra kérjük az állatbarátokat, saját településükön vállalják, hogy minden postaládába eljuttatják a jövő évi változásokról és egyéb, állattartással kapcsolatos fontos kérdésekről összeállított tájékoztató anyagunkat, hogy biztosan ne érjen senkit meglepetésként az új szabályozás – fogalmaz Igaz Klaudia.

Mivel kapacitásaik szűkösek, a városokat nem tudják vállalni, de a 247 zalai faluban biztosítják a kellő mennyiségű szórólapot. A probléma úgyis a kisebb településeken jelentkezik inkább. A felhívást Facebook-oldalukon tették közzé, ahol egy folyamatosan frissített térképen is nyomon követhető, mely' települések „keltek már el". Jelenleg az önkéntesek száma már elkerülte a negyvenet, de még így is több mint kétszáz település lefedetlen...

További fontos változás, hogy a kutya- és macskakölyköket egészen 8 hetes korukig az anyjuk mellett kell tartani. E témánál maradva Igaz Klaudia egy másik, szintén nagyon fontos, ám egyelőre még nem szabályozott problémára hívja fel a figyelmet. Mint mondja, a tulajdonosok gondatlansága miatt nagyon sok háznál születnek kiskutyák, van, ahol évente több alom is. Egy elrettentő példát is említ – mivel az ügy folyamatban van, a település megjelölése nélkül. Azt meséli: van olyan tulajdonos, aki annak ellenére, hogy tavaly már tizenhármat elhoztak tőle, jelenleg is húsz kutyával él. Ha az egyesület nem segítené, valószínűleg már éhen haltak volna... S egy tizenhárom fős alom gazdikereső posztja is fent van a járőrszolgálat közösségi oldalán.

– Aki megöli a kölyköket, bűncselekményt követ el. Többen lebuktak már emiatt. Aki pedig meghagyja őket, az tapasztalataink szerint nem tudja mindet gazdásítani, ezért aztán végső elkeseredésében a menhelyekhez fordul, amelyeknek a tévhittel ellentétben nem dolguk ezen kölykök befogadása – fogalmaz Igaz Klaudia, leszögezve: az egyetlen megoldás az ivartalanítás. S bár ennek költsége sokaknak megterhelő lehet, ilyen esetben is célszerű az állatvédő egyesületekhez fordulni segítségért. – Nagyon örülnénk, ha végre olyan telefonokat kapnánk, hogy az ivartalanításban segítsünk, és nem azért keresnének minket, hogy hozzuk el a tucatnyi kölyköt. Utóbbi költsége ugyanis jóval magasabb. Ráadásul ez ma már egy rutinműtét, az állatorvos egy kis vágással megoldja. A kutyának másnapra semmi baja, a probléma pedig egy életre megoldódik.