Hírek

2017.09.04. 18:59

Időzített körteszüret

Félig-meddig már sikeres a kertész, ha a szüreten töri a fejét. Az meg főleg jó jel, ha azon agyal, hol és hogyan tárolja a rengeteg termést.

Fincza Zsuzsa

Most éppen a körte okoz „gondot". Szerencsére, akár az alma és a birs, ez is utóérő, ami azért jó, mert még keményen, kevésbé sérülékeny állapotban leszedhetjük, betárazhatjuk, miközben gyümölcsünk szép nyugisan érik tovább.

Kár, hogy nehéz eltalálni, mikor a legalkalmasabb minderre. Magam részéről a körtét is szeretem a fáról letépve a helyszínen bekebelezni, a nyári és az őszi fajtáknak ez a sorsuk, elszakítva az édes anyafától amúgy sem tartogathatók sokáig. Éretlenül viszont nem érdemes kikezdeni velük, mert nemcsak kőkemények, hanem ízetlenek is és még nem alakult ki a belbecsük, ami miatt olyan nagyra tartjuk őket. A téli körtékkel viszont nem várhatjuk meg a teljes biológiai érettséget.

A körte más, mint a kedves, kiszámítható alma, amin, ha úgy látod, hogy még két hetet maradnia kell a fán, akkor nyugodtan alhatsz, ráérsz nekicihelődni a szüretnek, ha eljön az ideje. A körte egy bizonyos állapot elérése után azonban villámgyorsan érik, ami ma kőkemény, lehet, hogy holnap már a fa alatt hever puhán és ütődötten, s kiszivárgott édes levét darazsak szívogatják. Ha túl korán begyűjtöd, ahelyett, hogy aromásodna és színesedne a héja, összetöpörödik és ehetetlenné válik.

Az elsietett szüret ellen szól az is, hogy a gyümölcsöt úgy nem éri elég napfény, nem gyűjt elég energiát, vitamint, antioxidánst, ráadásul ízetlen is marad. Nem egyformák a körteszokások, több fajtánál még tartós tárolásra szánva is meg kell várni legalább a 70-75 százalékos érettséget, a friss fogyasztásra ítélt körtének viszont legalább a 80-90 százalékot el kell érnie, de ebben az esetben nagyon rövid utóérésre számítsunk. Kilencven százalék felett viszont már nem sok ideje van vissza, s ha pedig túl sokáig marad a fán, már nem zamatos, inkább lisztes ízű lesz.

Egyes kertészemberek szerint a mag színéből következtetni lehet az érettségére, a földre hullott példányok közül egyet-egyet boncoljunk fel, vizsgáljuk meg, s e szerint időzítsük a szüretet. Persze ez sem szentírás, a kánikulában például előbb barnulnak a magok, minthogy puhulni kezdene a gyümölcs. Hogy még bonyolultabb legyen a dolgunk, még ugyanazon a fán sem egyszerre érik a termés, a déli oldalon, ahol több napsütés éri, előbb összegyűlik a muníció.

Ez a nagyüzemek dolgát ugyan megnehezíti, a kiskertekben viszont előnyös is lehet, hiszen nem muszáj egyszerre lekapkodni a fáról mindent, szép kényelmesen részletekben is szüretelhetünk, s így az ágakon maradók több tápanyagot képesek összeszedegetni. Én sem bánkódom, hiszen így hosszabb ideig ehetünk frissen szedett gyümölcsöt, mert ugyebár a körte is így őrzi meg leginkább a vitamintartalmát.

A gond, ha viszont megérik, nem hajlandó várni ránk, lehullik a földre, ám ilyenkor se bánkódjunk, a többletből készítsünk rostos ivólevet. A körte kényes gyümölcs, lehetőleg kézzel szüreteljük és mindig szárastól. Arra is vigyázzunk, hogy a kocsány egészben maradjon, mert törötten megsérti a többieket.

A téli körtét mindig egysorosan tároljuk, gyakran vizsgáljuk át, az éretteket fogyasszuk el, a romlókat szelektáljuk ki. Kizárólag az ép, sérülésmentes gyümölcsöt tároljuk el télre, ha leesett a földre, s bár nem látszik rajta semmi, ne tegyük a többi közé, fogyasszuk el vagy dolgozzuk fel, készítsünk belőle kompótot, dzsemet, aszalványt.

Gondoljunk arra is, hogy a túl meleg idő nem ideális a szüretre, mert ha a gyümölcsöket felmelegedve pakoljuk a ládákba, hamarabb romlásnak indulnak. S ez igaz a nedves termésre is, szóval esős napokon se kezdjünk a szüretbe.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!