Harc a hamis méz ellen: Uniós intézkedést várnak a méhészek

A két szervezet az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja. S dolgoznak a méhészeket segítő mobilapplikáció létrehozásán is, derül ki a NAK közleményéből.

A méhészet a mezőgazdaság szerves része, ugyanakkor az ágazat jelentősége túlmutat önmagán: a méhek általi beporzástól a növényfajok 84, az európai élelmiszergyártás 76 százaléka függ, illetve a méhészet szerepe kimagasló az ökológiai egyensúly fenntartásában. A jövőben magasabb szintre kell emelni a méhészet rangját és finanszírozását: a NAK támogatja, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába kerüljön be új, méhcsaládszám-alapú közvetlen támogatás a méhészek számára.

A méhek általi beporzástól a növényfajok 84, az európai élelmiszergyártás 76 százaléka függ - Fotó: ZH-Archív

A hamisított - szinte teljes mértékben import, főképp Kínából behozott - méz térnyerése az EU belső piacán komoly probléma. A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein az EU külső határain és importőröknél vett minták 20 százaléka hamisított méz volt. Egészségügyi szempontból kifejezetten aggályos, hogy a kínai mézelőállítók a mézet gyantaszűrik, az ilyen "méznek" nevezett szirupban nincsenek biológiailag értékes anyagok. Ezeket az egyébként ismeretlen eredetű "mézeket" sokszor jó minőségű európai mézzel keverik és "EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke" jelöléssel látják el. A NAK közreműködött az Erdős Norbert európai parlamenti képviselő által jegyzett Méz-jelentés elkészítésében is, mely 2017. augusztus 31-én került az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elé, ahol komoly támogatottságot kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni többek közt a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növényvédőszerek ellen. Továbbá az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a mézek csomagolásán pontosan szerepeljen: mely országokból származnak, szemben a mostani irányelvvel, ami szerint "EU-s tagországokból származó", "EU-n kívüli országokból származó" felirat is megfelelő a mézeken. Ezen túlmenően pedig minden esetben a kaptárból kikerülés után biztosítható legyen a mézek azonosítása, növényi eredet szerinti besorolása, hazai és import mézeknél is.

A NAK és az OMME közös munkacsoportot hoz létre, amely rendszeresen áttekinti a teendőket, aktualitásokat. Az együttműködés keretében egy méhész-mobilapplikáció is készül a méhészek számára, amelyben a termékpálya minden szolgáltatást nyújtó szereplője elérhető lesz - például műlépesek, anyanevelők, mézfelvásárlók, asztalosok, méhegészségügyi felelősök, az OMME megyei szaktanácsadói, üvegforgalmazók. A hazai mézfogyasztás évi 0,7 kg/fő, ami alacsony a nyugat-európai tagállamok 2,5-2,7 kilós átlagához képest. A két szervezet ennek javításán is dolgozik, közös kampányok szervezésével.

Czémán László, a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke érdeklődésünkre úgy reagált: minden magyar méhész örül a kamara és az OMME közös fellépésének.

- Az unióba beáramló úgynevezett importméz, ami nem is méz, nemcsak a magyar méhészek, hanem az egész unió problémája. A másik ugyancsak fontos téma a beporzás ügye. Magyarországon viszonylag sokan foglalkoznak még méhészkedéssel, Zalában hektáronként 21 méhcsaládot lehet számítani, Ausztriában 7, Németországban pedig csak 4 méhcsalád jut egy hektárra. De véleményem szerint nyolc-tíz éven belül Magyarországon is lecsökken a méhészetek száma. A méhészkedés nagyon sok munkával és gonddal jár, másrészt a mezőgazdaságban folyó intenzív permetezés is a rovarok kárára megy. Mindez veszélyezteti az élelmiszer-termelést. Az OMME elnöke egy előző európai parlamenti felszólalásában már felhívta erre a figyelmet. Nagyon örülünk, hogy az agrárkamara is mellénk állt. Sok éve sürgetjük már az uniós intézkedéseket, végre hangot kapnak ezek a problémák, és reméljük, ezek nyomán intézkedések is születnek - mondta többek között Czémán László.