Hírek

2012.09.16. 06:31

''Földönfutók'' lettek a görkorisok

Nagykanizsa - Abban az úthálózat minőségi romlása is közrejátszott, hogy a dél-zalai városban már csak elvétve lehet találkozni görkorcsolyás fiatalokkal, de az egyéb más alternatív közlekedési eszközöket, így például a gördeszkát használók is már visszavonulót fújtak.

Benedek Bálint

Pedig néhány évvel ezelőtt komoly terveket szövögettek a pályaépítésről. Míg a környező településeken rendre felkarolták az extrém sportok művelőit, addig a kanizsaiak magukra maradtak, sőt a nagyobb terekről kitiltották a kerékpárosokkal együtt a görkorisokat is.

- Minden extrém sportoló tudja, hogy egy évvel ezelőttig szívügyemnek tekintettem a kanizsai deszkások, görkorisok és bringások feltételeinek javítását - mondta Kercsmár Gyula, aki egy jobb élet reményében a barátnőjével Győrbe költözött. - Három évvel ezelőtt egyesületet is alapítottunk, hogy tisztázzuk a helyzetünket a városvezetés előtt. Mindhiába, hisz a nagyvonalú szóbeli ígéretekből semmit sem láttunk, a polgármester, a képviselők segítsége félúton mindig elakadt.

Kercsmár Gyula viszont ekkor sem adta fel a küzdelmet, megpróbált ismerősei támogatásával pályát építeni. A fiatalember elkészítette a terveket, ám ebben az esetben is útját állta a bürokrácia. A hivatalos szervek különféle mondvacsinált okokra hivatkozva nem engedélyezték a kivitelezést.

- A szélmalomharcot folytattam, az igazságtalanságot egyszerűen nem tudtam elviselni, s az extrém sportok iránt érzett alázatom is vitt előre - folytatta Gyula. - A felújítás előtt az Erzsébet tér számunkra a kánaánt jelentette, ahol évszaktól függetlenül esténként rendszerint összegyűltünk, s gyakoroltunk. Az ég világon senkit nem zavartunk, sőt előfordult, hogy nézőtábor gyűlt körénk. Kifejezetten örültem, amikor megláttam, hogy az új teret bemutató látványterveket és az ehhez elkészült videót, ahol görkoris és gördeszkás gyerekek is feltűntek.

A 25 éves fiatal a híreket olvasva megdöbbent, hogy épp őket nem engedik a térre, felháborította a döntés, de úgy érzi, ha otthon lenne a tiltás ellenére vállalva a következményeket kipróbálná, hogy működnek az apró kerekek az új burkolaton.

Kercsmár Gyula többek között azért költözött el Győrbe, mert megunta, hogy a szülővárosában, Nagykanizsán a fiatalokat nem veszik komolyan. Bár álmai munkahelyén egy az amerikai Harley-Davidson motorokat összeszerelő műhelyben dolgozik, de elmondása szerint: szívesen visszatérne, ha bizosítottnak látná az extrém sportok fejlődését.

Gyula jó barátja, a 27 éves Sipos Balázs viszont még mindig a dél-zalai városban él, ám már ő is egyre kevesebbet görkorcsolyázik. A társaság széthullott, mindenki otthon a sarokban vagy a garázsban letakarva őrzi az egykor szebb napokat is látott korikat.

- Tinédzserként bandákba verődve jártuk a várost, kinéztük a legjobb korlátokat, melyeken lecsúsztunk, de leugrattunk mi szinte minden meredek lépcső tetejéről, nem volt előttünk lehetetlen - mesélte Balázs. - Én a sima, egyszerű gurulást is élvezem, persze a különféle trükkök végrehajtása jelenti talán a legnagyobb élményt. Néhány másodpercre szállni a levegőben kiváló érzés, persze olykor a landolásnál akadtak problémák, de szerencsére kisebb zúzódásokkal és horzsolásokkal mindig megúsztam a kalandokat.

Sipos Balázs az elmúlt egy évben szinte alig húzta fel a görkorcsályát a lábára, hiszen úgy érzi nincs értelme. Már minden létező közösségi térről elűzték őket, ha pedig a hipermarketek parkolóinak a sarkában gyakorolhatnak, akkor megtisztelve érzik magukat.

A Kanizsa Centrum előtt található parkoló egy részét a görkorcsolyás Varga András szerint nagyon meg kell becsülni, hisz legalább a hétvégéken innen nem zavarják el őket. Bár nincs rajta izgalmas korlát, ám a szintkülönbségekből egy kis kreativitással kiváló ugratókat lehetett kialakítani.

- Persze jól érezzük magunkat, gyakorolunk, ugyanis komoly terveink vannak, hisz később szeretnénk versenyeken kipróbálni a tudásunkat, nos és persze tanulni majd a legjobbaktól - mondta Varga András. - Sajnos mi kanizsaiak teljesen magunkra maradtunk, pedig egy pálya megoldaná minden gondunkat.

A kanizsai 25 éves Kiss Máté, aki egy óceánjáró hajón dolgozik felszolgálóként, de emlékszik azokra az időkre, amikor az Olajbányász stadion betonozott kézilabda pályáját foglalhatták el. Néhány rámpa, fékcső és egyéb izgalmas elemek gondoskodtak a jóhangulatunkról, no persze az utcákat járva néhány hajmeresztő ugrást sem hagytak ki.

- Akkor agresszív korcsolyáink voltak, zömök, strapabíró bakanccsal és kis átmérőjű kemény kerekekkel - tette hozzá Kiss Máté. - Nem volt előttünk lehetetlen, szinte felszántottuk az aszfaltot, úgy dübörögtünk végig a városon. Szinte az összes bordám elrepedt mutatványok utáni leérkezés miatt, s a ficamok is hozzátartoztak ehhez a sportághoz, ám akkortájt ez nem zavart bennünket. Az egyik jó cimborám nálam sokkal jobb adottságokkal rendelkezett és több lélegzetelállító, ám veszélyes mutatványt is bevállalt. Biztos szerencsés csillagzat alatt született, mert soha egy karcolás sem volt rajta, de amikor nekem egy ugrás után ketté törött a talpcsontom, úgy döntöttem, abbahagyom.

Kiss Máté szerint bár a srácokhoz hasonlóan ő is nagyon ritkán húzza fel a görkorcsolyát, azzal is egyet ért, hogy ha lenne egy jó hely, akár egy kezdetleges pálya, akkor a fiatalokat ki lehetne mozdítani otthonról.

Viszont nemcsak extrém görkorcsolyázók panaszkodnak a helyhiányra, az alternatív közelekedési eszközt a mindennapokban használók a járdák katasztrofális helyzetére hívnák fel a város vezetőit. A 28 éves bajcsai Peti János naponta akár 15 kilométert is megtesz korijával, ám az úthálózat minőségének jelentős mértékű romlása miatt extrém mozdulatokra is szüksége van, hogy teljesítse a kitűzött távokat.

- Persze a csatornázási munkálatok miatt az autósok tűrnek, s órákat állnak a dugóban, de akkor jó lenne, ha legalább a görkorcsolyások nem lennének értelmetlenül akadályoztatva - vélekedett Peti János. - A járdák valószínűleg a nemtörődömség miatt néhol teljesen járhatatlanok, a gyalogosoknak nem árt óvatosan lépkedniük, ki ne törjék a bokájukat. A korimon alig egy hónap alatt elkoptak a tartós, kemény kerekek, s valósággal kiszakadtak a helyükről a csapágyak.

A hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig volt rendkívül népszerű a görkorcsolya diszkó. Nevéből adódóan egy jégpályánál kisebb méretű, fedett, fapadlójú terem, ahol kerek vagy ovális pályán, az óramutató járásával szemben körben haladva, gépzenével kísérve lehetett görkorcsolyázni. A diszkó korszak hanyatlásával a hazai görkori szórakozóhelyek bezártak, ám Amerikában a mai napig szép számmal találhatók görkorcsolya diszkók. A kanizsai extrém sportokat kedvelők az internetről pontosan tudják, hogy külföldön virágzik többek között a görkorcsolya élet is. S tényleg nem kérnek sokat, egy olyan helyet, ahol gyakrolhatnak: már beérnék néhány kisebb rápával, s csak remélni tudják, hogy egyszer végre komolyan veszik őket.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!