Fogamzásgátló hormonok a természetes vizekben

A progesztogén és az ösztrogén hormonvegyületek koncentrációját és e hormonok vízi élőlényekre gyakorolt hatását vizsgálják -hazánkban elsőként – a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói. Azért kezdtek el ezzel foglalkozni, mert nemzetközi szakirodalomból ismert volt, hogy a jelenleg alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák java része nem képes teljesen eltávolítani a humán eredetű gógyszermaradványokat. A biológiai aktivitásukat megőrzött vegyületek a tisztított szennyvízzel együtt visszajutnak a természetbe és hatással lehetnek az élőlényekre. A tihanyi kutatócsoport négy éve kezdte meg a vizsgálatokat a Balaton és a Zala vízgyűjtő területén.

- A jó hír az, hogy semmivel sem magasabb ezeknek a hormonszármazékoknak a mennyisége mint bárhol máshol Európában. Most, hogy már tudjuk, hogy körülbelül literenként 1-10 nanogramm koncentrációértékekkel kell számolni, ezekkel tudtunk tervezni különböző kísérleteket- szögezte le lapunknak dr. Pirger Zsolt, a kutatócsoport vezetője.

Fotó:  László Zita

A szakemberek nem csak arra voltak kíváncsiak, hogy milyen mértékben vannak jelen a Balaton és a Zala vízgyüjtő területén a hormonszármazékok, hanem arra is, hogy ezek milyen hatással lehetnek az ott élő állatokra. Ezzel kapcsolatban laboratóriumi kísérleteket végeztek.

– Azok a hatások, amelyeket mi látunk, kontrollált, laborban végzett vizsgálatokkal érhetők el. Ezek egyáltalán nem biztos, hogy a természetben ugyanígy fognak megjelenni. Gerinces és gerinctelen állatokon - halon és nagy mocsári csigán – próbáltuk modellezni, hogy ezek a hormonkoncentrációk milyen élettani változásokat idézhetnek elő- ha egyáltalán előidéznek. Az tapasztaltuk, hogy ha tíz nanogramm/liter koncentrációval kezeljük a csigákat, akkor már változik a szaporodásbiológiájuk: ugyan nagyobb mennyiségű de életképtelenebb petét raknak le, változik a felnőtt állatok mozgási aktivitása, táplálékfelvétele, energiaháztartása. Ezek a hormonszármazékok mindenképpen zavaró tényezők a normál élettani folyamatokban – emelte ki a kutatásvezető.

A természetben ilyen megfigyeléseket nem tudnak elvégezni, hiszen nincsenek ilyen irányú adatok évtizedekkel ezelőttről, amikor még ezek a szintetikus gyógyszerek nem voltak ilyen nagy mennyiségben használatban, mint napjainkban.

– Nem tudjuk, azt mondani, hogy például egy olyan vízfolyamban, ahol harminc éve még élt mondjuk a vízicsiga, hogy esetleg emberi eredetű gyógyszermaradványok hatására pusztult volna ki. Azt próbáljuk modellezni, hogy ha jövőben nem változik semmi, akkor mi történhet – mondta dr. Pirger Zsolt, aki hozzátette: a szennyvíztisztítók próbálnak olyan technológiai újdonságokat bevezetni, amelyekkel képesek lehetnek a gyógyszermaradványokat is eltávolítani- bár ezek jelentős beruházással és átalakítással járnak. A kutatásvezetőtől megtudtuk: az MTA egyik munkatársa egy zalai szennyvíztisztítóval együtt munkálkodik egy ilyen módszer kidolgozásán.

Dr. Pirger Zsolt kutatásvezető érdeklődésünkre kifejtette azt azt is, hogy a Balaton térségében az ivóvízbe nem jutnak vissza a gyógyszermaradványok,hiszen rétegvizekből, mély fúrt kutakból származik az csapvíz. Végeztek ilyen vizsgálatokat is: ásványvizeket, valamint Tihany és Balatonfüred térségi csapvizet analizáltak, s nem tudtak kimutatni hormon-és gyógyszerszármazékokat. Nemzetközi kutatások szerint a világ számos pontján vannak helyek, ahol a csapvízben gyógyszermaradványok vannak, s ezek visszakerülnek az emberi szervezetbe. A női fogamzásgátlók főként a férfiak szervezetére vannak káros hatással: rombolják a nemi jelleget, csökken az ivarsejtek száma és a nemzőképesség.