Ezernyi szín és forma agyagon, élményekben

A Göcseji Falumúzeumban a hagyományos rendezvényen megfordulóknak gazdag kínálatot, a tájegységre jellemző termékeket mutattak be és kínáltak az ősi mesterséget művészi szinten művelő fazekasok a kirakodó vásárban, amit kiegészítő folklórműsor kísért szombaton.

– Ezekkel a fazekasokkal, akiket az ország különböző részéből hívtunk meg, nem mindig lehet találkozni Zalaegerszegen. A meghívott ötven fazekasból negyvenketten tudtak eljönni – mondta a találkozó első napján Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke. Aki többet akart tudni a fazekasságról, beülhetett a szakemberek konferenciájára, ahol Bangó Aliz keramikus, etnográfus a hucul kerámiákról tartott előadást. Utóbbiak egy fontos jellemzője, hogy nem motívumokat ábrázolnak, hanem történeteket mesélnek, mutatnak be. Les Gábor fazekas mester a Partium fazekas kultúrájáról beszélt, Csupor István etnográfus pedig a fazekasság mai helyzetéről tartott előadást az Országos Népművészeti Kiállítás és a pályázatok tükrében. Szombaton délután a kalocsai Piros Rózsa együttes, a Tördemic Néptáncegyüttes és a szanyi Bokréta Hagyományőrző Együttes lépett fel, de a vasárnapi folklórműsor a szélvihar miatt már elmaradt.

Szűcs Judit fazekas népi iparművész egy kedvelt tiszafüredi figurát mutat, a Miska-korsót

Sok érdeklődő vette körül szombaton a sátrat, ami alatt négy fazekaskorongon mutatták be tudásukat a mesterek. Az idei találkozón egy őrségi csuppos korsót kellett fél óra alatt elkészíteniük, amihez a mintát a múzeumból előkerített öreg, rézgálictól kék permetleves kancsó adta.

– Ezeknek az őrségi folyadéktároló korsóknak a száját a fazekasok nem terítik ki túlzottan, és éppen csak összecsippentik a kiöntő részét. A peremből indul a füle, aminek a keresztmetszete kör formájú – mondott érdeklődésünkre a csuppos kancsóról néhány ismertetőjegyet Pölös Andrea, a Hagyományok Háza néprajzkutatója, aki Les Gábor bodonyi fazekassal tanulmányozta a mintadarabot, míg a többi fazekas dolgozott.

Káldy Károly pörgeti a korongot, alakul  a csuppos kancsó. Előtte Pölös Andrea és Les Gábor fazekas az eredetit tanulmányozzák

Vidékenként mások és mások a szokások, a formák, aki ilyent nem készített, annak nagyon összpontosítani kellett. Az egyik fazekas azt mondta, „nincs még a kezemben”.

– Rábapatonáról jöttem, nem készítettem még ilyen korsót. A fazekasság mellett kisalföldi szemeskályhák csempéit készítem gyakrabban, úgyhogy egyáltalán nem volt rutinmunka – mondta érdeklődésünkre Káldy Károly, a népművészet ifjú mestere.

Tiszafüredről is érkeztek mesterek.

– Az alapszínek nagyon jellemzőek a mi vidékünk fazekas hagyományában, a krémszín alapon a piros, zöld, fekete. Virág, levél, és ami még sokszor előfordul, a gránátalma motívum, és a tányérakon a madarak. Nagyon jellegzetes darabunk a Miska-korsó, mutatta sátruknál Szűcs Judit fazekas népi iparművész.