Ellenőrizték, milyen az ár- és belvízvédelmi felkészültség

A megyénket is érintő szakmai felülvizsgálat eredményéről lapunkat is tájékoztatták. A beszámoló az idei meteorológiai helyzetértékeléssel indul, ami szerint az igazgatóság működési területén, és a hozzá tartozó vízfolyások külföldi részén idén január-október között az átlagosnál csapadékosabb volt az időjárás, a 677 milliméter mért mennyiség mintegy 85 milliméter pluszt tartalmazott. Az időszak jellegzetessége volt a többször előforduló, rövid idő alatt leeső nagy mennyiségű csapadék. Egyik ilyen eset június 5-én Zalaegerszegnél „villámárvizet” okozott.

A júniusiban rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű eső nemcsak a vízfolyásokon okozott gyors áradást, hanem a megyeszékhelyi vízelvezető csatornák kapacitását is lenullázta Fotó: Archív/Katona Tibor

Felülvizsgálták a kis-balatoni belvízvédelmi rendszert, ahol idén 102 napon át tartottak fenn védelmi készültséget. A 9 szivattyútelep 16,5 millió köbméter vizet emelt át, a belvízvédekezés 38,4 millió forintba került. Mint a tájékoztatóból kiderül, az igazgatóság kezelésébe 3700 kilométer hosszúságú vízfolyás tartozik, beleértve az igazgatóság kezelésébe került vízgazdálkodási társulati, illetve kormányhivatali vízfolyásokat és csatornákat is. Az érintett vízfolyásokon folytatódott a közfoglalkoztatási program, aminek keretében cserjeirtást végeztek különböző helyeken, továbbá a fenntartási keretből iszapolási, irtási, mederbiztosítási és tervezési feladatokat, továbbá az uniós pályázatok által előírt karbantartási feladatokat is elvégeztek.

A vízfolyásokon tapasztalható problémák között említés esett az uszadék képződésről. Ez elsősorban az elöregedő, korhadó fák vízbe dőlése során keletkezik, főleg árhullámok levonulásakor, de több olyan bejelentés érkezett az igazgatósághoz, ami arról szólt, hogy elöntések keletkeztek a területen elszaporodott hódok által épített gátak miatt. E területek többnyire a Natura 2000 besorolás alá esnek, s mindig a természetvédelemmel összhangban végezték el a szükséges fenntartási munkákat.

Négy víztározó felülvizsgálata történt meg, ezek közül kettő érinti Zala megyét. A Kerka víztározó Csesztreg, Kerkabarabás, Zalabaksa, Lenti védelmét biztosítja, a Kebele víztározó pedig Zalaszombatfa, Resznek, Belsősárd, Külsősárd és Rédics, valamint néhány szlovén település védelmét látja el. Gátjaik jók, az előbbi tározó esetében kell megoldani a zsilip befolyási oldalán az uszadék visszatartását.

Mint a beszámolóban megemlítették, idén befejeződött a 2014-ben levonult jelentős árhullámok által a védművekben keletkezett károk helyreállítása. 2015-ben új mértékadó árvízszintek kihirdetésére került sor, amelyek mindenhol magasabbak lettek a korábbiaknál. Emiatt a töltések magassághiányosak, kevés helyen biztosított a töltések 1 méternyi biztonsági tartaléka. Egy megállapítás szerintg a Zala folyó jobb parti védvonalának egyes szakaszain magassági hiány tapasztalható, a védvonal kiépítettsége nem megfelelő. Az igazgatóság munkatársai gyakran tapasztalják, hogy a folyók árvízvédelmi töltéseit illetéktelenek használják, veszélyeztetve a töltésen levő út és a töltés tartozékainak állapotát. Felhívták a figyelmet, a töltéseken csak a vízügyi igazgatóság járművei közlekedhetnek.