Hírek

2015.07.10. 13:11

Édes ez a dinnye? - itt a szezon, szaglászunk és kopogtatunk

Zalaegerszeg - A dinnye nagyon titokzatos gyümölcs. Fogalmunk sincs ugyanis, mi vár ránk a zöld héjon belül. Csoda-e, hogy vizsgálati módszerek tucatját munkálta ki a kollektív bölcselet?

Magyar Hajnalka

De vajon beválnak-e ezek a praktikák? Erről kérdeztük a zalaegerszegi piac egyik nagy tapasztalattal bíró zöldségesét, Zalaveczky Katalint, aki már közel negyven éve kopogtatja a zöld labdákat.

– Nagyon sok vásárló kér tanácsot tőlünk, milyen módszerrel tudná megállapítani, hogy kedvére való-e a gyümölcs – kezdi Zalaveczky Katalin. – A sárgadinnyénél az illat legyen a kiindulópont. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, érdemes hármat-négyet is megillatolni, akkor már biztosan különbséget tudunk tenni, melyiknek mézesebb, aromásabb a szaga.

A sárgadinnyével amúgy nem tudunk nagyon melléfogni, ugyanis a göröggel ellentétben utóérő. Ha tehát kicsit korán szüretelt gömböc kerül a háztartásba, remélhető, hogy szobahőmérsékleten tartva néhány nap múlva ízletesebbé válik a húsa.

– Minden dinnyénél érdemes megvizsgálni a szárat – folytatja Zalaveczky Katalin. – Ha száraz, nagyobb valószínűséggel érett a példány.

Zalaveczky Katalin évtizedek óta kopogtatja a dinnyéket, tapasztalata szerint az érett gyümölcs mély hangot ad, az éretlen „néma". Fotó: Pezzetta Umberto

Az interneten összegyűlt tanácsok szemléletes útbaigazításokkal szolgálnak. Más kérdés, hogy a laikus mennyire ismeri fel az érett gyümölcsre jellemző „megütögetett csizmaszár" hangot (néptáncosok előnyben), vagy a tömörebb húst jelző gumilabda, valamint az omlósabbra utaló medicinlabda hangot. Ha nem elég kifinomult a fülhallásunk, maradjunk az összehasonlító analízisnél.

–  Válogassunk, soha ne csak egyet nézzünk meg – biztat a szakember is. – Tapasztalat híján nem könnyű felismerni a megfelelő hangot, amit ráadásul nagyon sok féle tényező befolyásolhat, a dinnye mérete, fajtája, stb., nem lehet tehát egészen biztosra menni. Mi, zöldségesek azért nagyobb valószínűséggel találjuk el, hiszen az évtizedek alatt ezer meg ezer dinnyét lerakunk, megkopogtatunk, néha még dobolunk is rajtuk egy kicsit, játékból. Összességében azt mondhatom, hogy az érett dinnye mély hanggal válaszol a kopogtatásra. Az éretlen azonban szinte néma, alig kelt valami tompa zajt. Ha kipróbáljuk, már érezni fogjuk a különbséget. Nem csak a hang számít,  a súly is. Ha a dinnye a méretéhez képest túl könnyű, akkor belül valószínűleg már meglottyant, töredezett. Inkább legyen nehéz, akkor jó nedvdús, tömör.

A görögdinnyének  rengeteg fajtája létezik (minimum ötven), ránézésre a haragoszöld gömbölyűt és a világosabb csíkos, hosszúkás alakút tudjuk megkülönböztetni. Előbbinek vékonyabb, utóbbinak vastagabb a héja.

– A vastagabb héj miatt a vásárlók néha idegenkednek a csíkos fajtától, pedig nekem az a tapasztalatom, hogy gyakran ez az édesebb – ad új szempontot  Katalin.

Fotó: Pezzetta Umberto

A dinnye húsa is többféle lehet. Van, aki a ropogósra,   más az omlósabbra, ikrásabra esküszik. A gyümölcs állaga   a fajtától, de az érettség fokától is függhet. A szelíd pofozgatásra is másként felel a kétféle beltartalom, a kásásabb tompábban szól, s súlyra is könnyebb.

Az a megfigyelés is tartja magát,  jó jel, ha a dinnye küllemén hegek, száraz pörsenések látszanak, ezek oka ugyanis a megemelkedett cukorfok.

– Nem lehetetlen, de a dolog kétélű, hiszen a jégverés is okozhat forradásokat a dinnye héján – reagál Zalaveczky Katalin. – Azért az igazán jó dinnye szerintem sértetlen és sima.

A dinnyefajták rengetegében nem könnyű eligazodni. A klasszikus alaptípusokon belül is létezik sokféle  ízvilágú, világosabb és sötétebb húsú, magos vagy magnélküli, korai és késői, sőt, a könnyebb szállítás érdekében már a négyszögletes dinnyét is kikísérletezték.

–  A dinnyetermés minőségét nagyon sok minden befolyásolja – folytatja kalauzunk. – Az ültetés ideje, hogy mikor kapott csapadékot és mikor nem, a napfényes órák száma, a hőmérséklet. Ha például túl hideg van ültetéskor, vízízű lehet a gyümölcs. Ennek fényében a gazdák már szezon előtt meg tudják mondani, hogy az adott évben milyen lesz a termés. Tájegységek szerint is másféle ízvilág és minőség várható, a választott fajtákon túl a klíma és a talaj is meghatározó. A legjobb dinnyék általában Békés megyéből kerülnek ki.

Általános jelenség, hogy a dinnyék egyre nagyobbak. Manapság 5-8 kiló alatt alig akad példány, s egyáltalán nem ritkaság a 15-20 kilós darab. Hazavinni sem egyszerű, de mielőtt panaszkodnánk, gondoljunk a zöldségesre, akinek nem csak egy darabbal kell megküzdenie...

Szabad-e lékelni?

A közkeletű vélekedéssel ellentétben a dinnye lékelését nem tiltotta meg az unió, „csak" szigorú élelmiszerbiztonsági feltételekhez kötötte. A lékelés szép hagyománya mégis szinte kiveszett, s nem csak azért, mert a gyümölcsöt és a lékelő eszközt folyó vízben kellene megmosni, vagy engedélyezett fertőtlenítővel áttörölni. Nyomósabb ok erre, hogy a meglékelt, de meg nem vásárolt dinnyét nem lehet újabb kuncsaftnak felkínálni, el kell távolítani a pultról. Márpedig bizton állíthatjuk, nem minden dinnye jó ízű. Akad közöttük tökre hajazó, kásásan málló és vízízű is. Ezeket valószínűleg nem kérnénk. Melyik kereskedő tudna bevállalni ekkora kockázatot?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!