Csalás fiktív munkáltatói igazolásokkal

A nemrég vádemelésig jutott történet főszereplője az a 26 éves zalaegerszegi nő, aki 2014 áprilisában ötvenezer forintért nevére vett egy céget. További fizetséggel is kecsegtette a volt cégvezető, ha különféle iratokat is aláír. A nő semmit nem tervezett az alkalmazott nélküli vállalkozással, ám idővel a népes ismerősi, rokoni körben elterjedt, hogy cége van. Egyre többen keresték, hogy állítson ki számukra munkáltatói igazolást, aminek a fiatal nő eleget tett. A megszerzett papírral a delikvensek útja egy megyeszékhelyi nagyáruházba vezetett, ahol hitelre vásároltak műszaki cikkeket.

Az ügyintézés során a hitelkérelmet elbíráló banki munkatárs felhívta az igazoláson szereplő telefonszámon a munkáltató céget. A vonal túloldalán általában a cégtulajdonos fiatal nő jelentkezett és igazolta, hogy felszolgálóként, szakácsként, áruszállítóként vagy más hasonló beosztásban alkalmazásukban áll a kérelmező. Innentől már nem volt akadály a kölcsönből finanszírozott vásárlásnak.

Legtöbbször drága televíziókészülék került a kosárba, de vettek telefont, elektronikai játékot. Olyan is előfordult, hogy a „cégtulajdonos” kérte meg ismerősét, vásároljon neki hitelre mosógépet, telefonokat. Ehhez biztosította a munkáltatói igazolást és fizetett 20 ezer forintot a közreműködéséért. A készülékeket aztán vevőik pár nappal később eladták, a pénzt felélték, de a törlesztés amúgy sem volt szándékukban. Az üzlet 2015. december közepén indult be és január végéig tartott, másfél millió forintot meghaladó kárt okozva a hitelező pénzintézetnek.

A történtekről tájékoztatva dr. Pirger Csaba, megyei főügyészség sajtószóvivője közölte, az egerszegi járási és nyomozó ügyészség tizenegy személy ellen emelt vádat csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt.