Hírek

2015.09.30. 11:40

Bántják, mérgezik, eltüntetik a kóborlókat - Problémát okoztak a lakóknak a gazdátlan, árva macskák

Zalaegerszeg – Egerszeghegyen macskákat mérgeztek meg, Páterdombon doromboló kedvencek tűntek el nyomtalanul, Landorhegyen pedig a lakóközösség nemtetszését váltotta ki, hogy valaki gondját viseli a környéken élő árva kiscicáknak.

Varga Lívia

Nemrégiben egy olvasónk jelezte szerkesztőségünknek, hogy Egerszeghegyen milyen sok elhagyott macska van, „akiknek elvileg ugyan van gazdája, de nem etetik őket”. Mint írta, ő is talált egy kiscicát, ám hiába próbált az erőtlen jószágon segíteni, már késő volt. „Fájdalmas kínok közt fejezte be alig megkezdett kis életét. Megmérgezték.” Hozzátette: senki nem foglalkozik a túlszaporulattal, a problémát pedig „ilyen galád módon oldják meg az emberek. Ki tudja, eddig mennyit tettek el láb alól”. Az esetet jeleztük a Zala Megyei Állatvédelmi Járőrszolgálatnak, a szervezet ugyanis amellett, hogy menti az árva négylábúakat és próbál gazdát találni nekik, a beérkező adományokból igyekszik minél több kóbor macskát ivartalaníttatni. A rendelkezésre álló források szűkössége miatt azonban lassan haladnak. Mint Berzicza Alíz, a járőrszolgálat „macskafelelőse” elmondta: bár vállalkozásuk szélmalomharcnak tűnik, a megyeszékhely számos pontján megakadályozták már ily' módon a nemkívánatos szaporulatot.

Igaz Klaudia és Berzicza Alíz a landorhegyi árva macskákkal. Időközben befogták és ivartalanították a kis kóborlókat (Fotó: Katona Tibor)

Igaz Klaudia, a járőrszolgálat vezetője pedig arról beszélt: a páterdombi városrészben több macska is eltűnt nyomtalanul, erről a tulajdonosok értesítették őket.

– Nyomozunk az ügyben, és ha kell, feljelentést teszünk. Kérjük, aki tud valamit, szóljon – fogalmazott az állatvédő.

S ugyancsak a járőrszolgálat segítségét kérte az a Landorhegyen élő nő, aki már évek óta saját költségén eteti a háztömb környékén kóborló macskákat, ott jártunkkor éppen ötöt, amiből három még kölyök volt. Mesélte: tavaly valakik kettőt megmérgeztek pártfogoltjai közül, azóta azonban születtek kicsik. Az ivartalanítás költségeit nem tudja vállalni, épp elég a napi kétszeri etetés, jegyezte meg. Ráadásul, tette hozzá, a lakóközösség folyamatos támadásaival is szembe kell néznie, pedig ő csak segíteni akar.

– Van egy családi ház a közelben. Amikor a lakók elköltöztek onnan, itt hagyták a macskáikat, azok szaporodnak, én meg nem tudom elnézni, hogy éheznek, de félek, hogy előbb-utóbb őket is bántani fogják – fogalmazott az asszony. – Előfordult, hogy romlott húst tettek a párkányomon lévő virágládába, s állandóak a rosszalló tekintetek is. Persze szemtől szemben senki nem mond semmit. Pedig már nem is a ház mellett etetem őket, hanem az út túloldalán, a domboldalon.

– Jogilag senki nem tilthatja meg, hogy valaki közterületen macskát etessen – szögezte le Igaz Klaudia, hozzátéve: ha valaki megmérgezné a macskákat, azonnal feljelentést tesznek. Majd a „macskák ügyvédjét”, dr. Sebesi Csabát idézve hangsúlyozta: – Kulturált, másokat nem zavaró, szemetet maga után nem hagyó tevékenység esetén senki, sem szóban, sem írásban nem veheti el tőlünk azt a jogot, hogy ezeken az amúgy kiszolgáltatott állatokon segítsünk.

Az állatvédőkkel ezt követően felkerestük a tömb közös képviselőjét, Pintér Józsefet, aki már értesült a problémáról. Elmondta: a környéken lakók jellemzően állatbarátok, igaz, inkább kutyások. A kóbor macskák ellen pedig az a kifogásuk, hogy összejárják az autókat, összekoszolják a frissen festett falat, az általuk ott hagyott maradékok miatt pedig félő, hogy odaszoknak a rókák.

– Ha most nem jönnek ki, akkor mi értesítettük volna önöket – mondta a közös képviselő az állatvédők felé fordulva –, fontos lenne ugyanis, hogy valamilyen kompromisszumos megoldást találjunk, mielőtt elmérgesedik a helyzet.

Az állatvédők ígéretet tettek erre, ám türelmet kértek, hiszen, mint fogalmaztak, a gazdásítás nem megy egyik napról a másikra. A lakók azonban ezt nem bírták kivárni. Mint Berzicza Alíztól megtudtuk, az utóbbi napokban már odáig fajultak a dolgok, hogy botokkal dobálták őket és volt, aki rájuk engedte a kutyáját.

Jó hír, hogy időközben az összes kölyköt és az egyik anyamacskát is ivartalaníttatták, már csak egyet kell befogni. Ám, mivel a folyamatos üldözés rendkívül vaddá tette őket, esélytelen, hogy gazdát találjanak nekik, s biztonságuk érdekében eredeti helyükre sem vihették őket vissza, ezért ma a városon kívül engedik szabadon a kis árvákat. Egy néni és a férje eteti majd őket.

– Bízunk benne, hogy beilleszkednek az új környezetükbe – mondja Berzicza Alíz. – Enni mindig adnak nekik, és be is tudnak húzódni egy kis faházba, ha akarnak. Ezzel esélyt kapnak egy új, biztonságosabb, remélhetőleg nyugodtabb életre, és ugyanígy szabadok lesznek, mint eddig voltak. S reméljük, addig már türelemmel lesznek a lakók, míg az utolsót is sikerül elvinnünk. Köszönjük a hölgynek, hogy eddig gondjukat viselte, és hogy a befogásban is segített.

Berzicza Alíz szerint sajnos nem egyedi eset, hogy aki segíteni próbál, azt támadják, pedig inkább megoldást kellene keresni. Ha lehet, gazdát találni a kis kóborlóknak. És segítséget jelenthetne az is, ha egy-egy lakótömb összedobná az ivartalanításhoz szükséges pénzt. Az pedig, hogy összemászkálják a kocsikat, teszi hozzá az állatvédő, még nem olyan nagy bűn, hogy halált érdemelnének érte. Arról nem is beszélve, hogy a nyestek is előszeretettel járkálnak az autókon, tehát koránt sem biztos, hogy minden esetben a macskák a tettesek...

A helyzet egyébként rendkívül aggasztó. Abai Erika, a Bogáncs Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület operatív titkára elmondta: soha ennyi macska nem volt még a menhelyen. Jelenleg körülbelül ötven kölyök és minimum harminc felnőtt cica vár gazdára. Jellemzően sajnos hiába, ugyanis jó, ha hetente egy-kettő szerető otthonra talál közülük...

 

SZERINTEM

Sosem értettem azokat, akik – visszaélve fizikai erejükkel vagy hatalmukkal – a gyengét és a védtelent bántják. És nem tudom elfogadni azt sem, amikor valaki a segítőt támadja, akadályozza. Nagyon tisztelem viszont azokat, akik időt, energiát, pénzt és magánéletet nem kímélve mennek és segítenek. Mint például állatvédőink, akiknek számtalan védtelen, kiszolgáltatott, árva és/vagy bántalmazott kutya, macska, tengerimalac, madár  és teknős köszönheti életét és jobb sorsát. S mindezért természetesen nem várnak hálát. Annyit azonban igen, hogy hagyják élni és dolgozni őket. Ahogy a dalai láma fogalmazott: „Ha tudsz, segíts másokon. Ha nem, legalább ne árts nekik”...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!