Az ország születésnapja? - Erős Krisztina történész az augusztus 20-i jelképrendszerről

- Úgy tűnik, az ország születésnapját ünnepeljük augusztus 20-án, erről üzen az utóbbi években divatba jött országtorta is - Erős Krisztina az alábbiakban máig vezet végig bennünket az ünnep történetén.

- Eredetileg Szent Istvánhoz kapcsolódott, már az ő idejében volt ünnep augusztus közepén, 15-én. Nagyboldogasszony napját ünnepelték, mikor István felajánlotta az országot Szűz Máriának. Szent László augusztus 20-ra tette át. A hagyomány szerint 1083-ban ezen a napon kezdeményezte Szent László István szentté avatását. Később, (I.) Anjou Lajostól fogva már egyházi ünnep volt. István kultusza elterjedt egész Európában, hivatalosan szentté azonban csak 1686-ban nyilvánította IX. Ince pápa. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, Szent Istváné kimaradt, ezért Mária Terézia, hogy a magyar rendek kedvében járjon, elrendelte a Szent István-nap megtartását, felvetette a naptárba is. Ekkor került újra Budára a Szent Jobb, ekkor tartották az első körmenetet, de szokássá csak 1818-tól vált.

- Szent István politikai életműve és az államiság összefügg.

- Egészen 1848-ig állami ünnep, ám a megtorlás idején beszüntették, hiszen Szent István a független Magyarország jelképének számított. A revízió időszakában, 1860-ban lehetett újra ünnepelni, a kiegyezés után pedig ismét az államalapító király ünnepe. Ferenc József 1891-ben állami ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánította. 1895-ben a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.

Erős Krisztina kutató-történész az állami jelképrendszer változásairól szólt Fotó: Katona Tibor

- Trianon felerősítette a nemzeti összetartozási tartalmakat?

- A Horthy-korszakban új jelentéstartalommal bővült: az erős államiság, nemzeti összetartozás, az egykori Szent István-i Magyarország visszaállításának jelképe lett. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján emlékét törvénybe foglalták, augusztus 20-át nemzeti ünneppé tették, ami maradt is 1945-ig.

- Ismét változott a kép...

- A II. világháború után az új rendszer számára vállalhatatlan lett a korábbi társadalmi szerkezetet és a klerikális világot magába foglaló ünnep. Már 1945-ben megváltoztatta az országgyűlés a jelentését: ekkor vált az egykori aratóünnepekre és aratóbálokra utaló új kenyér ünnepévé. Ez sem volt előzmény nélküli: 1901 körül terjedtek el az ilyenféle alkalmak, a Darányi-féle aratóünnepek, melyeknek rendeltetése abban állt, hogy 1890-es évekbeli társadalmi, politikai feszültségeket (aratósztrájkok) levezessék.

Tehát az új kenyér ünnepe a középkorig visszanyúló régi mezőgazdasági hagyománykört idézi fel. Az aratás befejezésével búzakalászból, mezei virágokból csigaszerű, korona vagy koszorú alakú aratókoszorút kötöttek, amit a földesúr vagy gazda elé vittek, ő pedig megvendégelte az aratókat. Az új kenyér ünnepét július 15-én, az apostolok kenyérosztásának idején tartották, ekkor vitték be az új kenyeret a templomba. Az első kenyérünnepet 1937-ben tartották Szegeden, 1941-ben a visszacsatolt Bácskában, Szabadkán. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután eltörölték, de egyháziként maradhatott és nyilvánosan megtarthatták 1947-ig, eddig a Szent Jobb is szereplője volt, amit 1945-ben hoztak haza Bécsből Budapestre.

- A korábbi szimbólumok eltűntek? Jött az alkotmány?

- A kommunista hatalom nem vállalhatta a vallási és nemzeti tartalmat, de a megszüntetését sem. Május 1-je-a munkások, augusztus 20-a földmunkások, így az új kenyér ünnepe lett. Az 1949/XX. törvény. vagyis az új szocialista alkotmány életbe lépésétől az alkotmány ünnepe lett 40 évig. Bár az alkotmány egy szóval sem emlékezik meg Szent Istvánról. Jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér lett.

- Az utóbbi 25 évben visszatértünk az alapokhoz?

- A rendszerváltozás után újjáéledt a Szent István emléknap hagyománya, 1991-ben ünnepelték először újra a régi tradíciók szerint: felelevenítették a Szent Jobb körmenetet is. Hivatalosan is a Magyar Köztársaság állami ünnepe lett.

- Végül ejtsünk szót a közkedvelt kísérőprogramról, a tűzijátékról.

- Magyarországon a XIX. század fordulóján kezdődött az ipari tűzijátékgyártás, Emmerling Adolf 1927-től már a Gellért-hegyről lőtt ki tűzijátékokat, 1938-tól köthetőek Szent István ünnepéhez. A világháború alatt szünetelt, később államosították a gyárat, 1954-ben április 4-én rendeztek újra tűzijátékot, de 1956 után 10 évre betiltották. Ekkor a programok rövidültek, és csak tábortüzet gyújthattak a Gellért-hegyen, 1966-ban újra engedélyezték, azóta mai formájában létezik a vízi és a légi parádé.