Az erdőlátogatás szabályait a gyerekek sokszor jobban ismerik, mint a felnőttek

Vannak írott és íratlan szabályok, melyek az erdőlátogatásra vonatkoznak. Az úgynevezett erdei „illemtannal" sokan nincsenek tisztában. Tény, nincs a fákra vésve, mit szabad tenni, s mit nem. Sokszor nem is gondolunk rá, hisz' kikapcsolódni megyünk a zöldbe, nem gondolkodni. Ennek ellenére nem árt ismerni a „regulákat", amik elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a környezetben, annak értékeiben kár ne keletkezzen. Emellett a paragrafusok hozzájárulnak a természetjárók háborítatlan pihenéséhez, csakúgy, mint a különböző, erdőgazdálkodási munkafolyamatok zavartalanságához.

Annak ellenére is aktuális górcső alá venni az erdei etikett legfontosabb szabályait, hogy javában tart a vadászati idény. Így lesz ez egészen februárig, ellenben a szarvasnász lassacskán véget ér. Az agancsos jószágok bőgésének időszakában rengeteg vadász járta az erdőket. Éppen ezért sok helyütt az országban erdőlátogatási tilalmat vezettek be: a kirándulók biztonsága, a balesetek elkerülése érdekében.

A természet számos kincse közül egy földigiliszta nyűgözte le legjobban az erdőjáró gyerekeket. Kálovics Zsófia Nóra (balra), Kirchner Mira, Hausz Nóra, Trojkó Szabolcs és Pus Balázs nem ijedt meg a gyűrűsféregtől. Miután „megvizsgálták" az állatot, útjára is engedték, mert a lurkók szerint a föld a giliszta lakása

– Az állampolgári jogok közé tartozik, hogy az erdőket, szabadidős tevékenység céljából, bárki felkeresheti gyalogosan,  természetesen saját felelősségére. Ám a vad - és erdőgazdálkodást folytató szervezetek bizonyos esetekben, többek közt  vadászati dömping idején, korlátozhatják, feltételekhez köthetik mindezt – mondta Kreiner Roland, a Zalaerdő Zrt. nagykanizsai erdészetének igazgatója, aki az erdei „etikett"főbb tudnivalóiról adott tájékoztatást. A szakember megjegyezte: a erdősítés alatt álló körzetekre, az erdőrezervátumok magterületeire más időszakban sem mehetnek látogatók.

A gond nem is ezzel van: sokan nem tudják azt, hogyan, illetve mivel lehet közlekedni az erdőben.

– Motorral és quaddal tilos  – közölte az erdészetigazgató. – Lóval, kerékpárral viszont szabad a zöldövezetben tartózkodni, ám a turistaösvényeken csak akkor lehet használni ezeket, ha az utat erre kijelölték – szögezte le.

Kirchner Márk (balról), Pus Balázs, Kirchner Mira, Hausz Nóra és Horváth Medox sok „kincset" gyűjtött a természetben. Povics Noémi (középen), az erdei iskola vezetője segített a diákseregnek az erdő feltérképezésében. A gyerekek otthonosan mozogtak a zöldben

Köztudott, az erdő a vadállomány természetes élőhelye. Ezért a kutyák csak pórázon sétáltathatóak. Számos olyan vadbetegség van, ami az ebekre nézve veszélyes. S ha az erdőlakó állatoknál tartunk, nem árt tudni: ha őzgidát, szarvasborjút találunk, aki mellett nincs ott a mamája, nem szabad megsimogatni, mert az anya megérezheti rajta az emberszagot, emiatt hátrahagyhatja csemetéjét. A hernyófajtákat sem célszerű tapogatni, mivel bőrgyulladást okozhatnak.

Fontos szót ejteni az erdőterületen történő tűzgyújtásról is.

– Sokan a tűzvédelmi szabályrendszerrel újdonságként szembesülnek, pedig arról gyakrabban hallani – fogalmazott Kreiner Roland. - Tüzet gyújtani – az erdőgazdálkodó és az erdőtulajdonos írásbeli engedélye híján – csak az arra kijelölt helyeken szabad, ha nincs tűzgyújtási tilalom. E szabály megszegése súlyos büntetéssel járhat.

Ami az erdészeti társaságoknak jelent húzós anyagi terhet, azt a szemetelők okozzák: akik illegális hulladéklerakónak használják az erdőket. Folyamatosan kell takarítani utánuk. Az erdészek százszámra szedik össze még a kirándulók üdítős palackjait, uzsonnás zacskóit is.

Az erdei etikett alapja, hogy nem szemetelünk az erdőben.  Kreiner Roland erdészetigazgató mégis azt mondta, rengeteg hulladékot, üdítős palackot és műanyag zacskót hagynak hátra a turisták

Míg a látogatók épp' az úgynevezett erdei „melléktermékeket" – különösen a gombákat – szeretik begyűjteni. Engedélyezett is ez, két kilogramm mennyiségig. Efelett, hasonlóan a gyógynövények nagy mennyiségben történő szedéséhez, írásbeli engedély szükséges.

Számtalan szabályt lehetne felsorolni, mit szabad, illetve mit nem, az erdőben. Egy könyvet is megtölthetnénk vele: bár az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény rendszerezi a „mihez tartást." De mit tesznek szakemberek azért, hogy a szabályokkal a „civilek" is tisztában legyenek?

– Tájékoztatjuk őket, bár ez kevés – ismerte el az erdészetigazgató. – Viszont, ha időben elkezdjük a jövő erdőjáróinak környezettudatos nevelését, úgy hatékonyabb munkát végezhetünk.

Ehhez hozzájárulnak az erdei iskolák, köztük az Obornakon lévő Nyitnikék suli is. Azok a gyerekek, akik ott megfordultak, már nem Piroskát keresik az erdőben.

– Medve, farkas után olykor még kutatnak – nevetett Povics Noémi, az obornaki intézmény vezetője. – Habár a fiatalok közül sokan úgy érkeznek hozzánk, ismerik az élővilágot. Ám azzal gyakran szembesülök, hogy attrakciót várnak az erdőtől. Később pedig azt mondják: jobb volt, mint egy kalandparkban.

– A „hétköznapi" oktatás során jobbára a tankönyvben rögzített tudnivalókkal ismerkednek meg a diákok – kapcsolódott a beszélgetésbe a kanizsai Bolyai-tagintézmény két tanára, Majorosné Németh Ildikó és dr. Alemayehuné Hegyi Helga. – Az erdei iskolában pedig testközelből, élményekkel színesítve térképezhetik fel a természetet – jegyezték meg.

A gyerekeket nem is kell noszogatni, ha az erdei iskola felé vehetik az irányt. Erről tanúbizonyságot adtak a hét folyamán az intézmény második osztályos nebulói.

– Csak a szemetet szabad magunkkal hazavinni – csicseregte a gyereksereg. – Virágot sem téphetünk le, mert ott a lakása a természetben.

Amikor makkot, gubacsokat találtak, nagy volt az öröm. Sőt, az egyik lurkó egy földigilisztával is barátságot kötött. Pus Balázs társainak is megmutatta szerzeményét.

– Nem kell félni tőle, nem bánt – mondta a kissrác. – Én is tudom – közölte Balázskával osztálytársa, Takács Barna, aki elárulta: ha felnő, erdész lesz, mert szereti az állatokat. Na jó, az erdőt is...