Hírek

2009.09.11. 17:54

Az alkotmányvédő Zala megye - Zala megye ezer éve XVIII.

A Deák által nagy erőfeszítésekkel létrehozott kiegyezési rendszer 1905-1906-ban válságát élte. A politikai vita az Ausztriával való államszövetség fenntartását illetően zajlott. Az 1867-es alapon álló, mérsékeltebb erőket tömörítő kormánypárt és a birodalmi ügyekbe több beleszólást, a nemzeti érdekek erőteljesebb érvényesítését követelő függetlenségi ellenzék más-más álláspontot képviselt.

zaol.hu


A kormányzati munkát teljesen megbénították az 1904 őszétől kiéleződő heves ellentétek, a parlament erőszakos jelenetek színtere lett. Az 1905 januárjában megtartott országgyűlési választásokon az ellenzék óriási győzelmet aratott, s a kiegyezés módosítását szorgalmazta. Ferenc József azonban úgy vélte, a Monarchia fennmaradása érdekében jobb, ha háttérbe szorítja a birodalom egysége ellen ható radikális nemzeti törekvéseket, és továbbra is a mérsékeltebb politikai erőkkel keresi a megegyezést. Ezért nem a választásokon győztes pártszövetséget, hanem uralkodói jogával élve a régóta bizalmasának számító Fejérváry Géza bárót, a darabonttestőrség parancsnokát kérte fel kormányalakításra.

 Az 1905. június 18-án kinevezett kabinetet országszerte általános ellenszenv fogadta. A képviselőházban fölénybe került nemzeti koalíció bizalmatlanságot szavazott a nem az országgyűlési többségből alakult, vagyis alkotmányellenesnek számító darabont-kormány-nak, és a vele szembeni engedetlenségre szólította fel a megyéket, városokat. 



Politikai hevében összetört bársonyszékek a parlamentben, 1905
   


 1905 januárjában megyénkben szintén az egyesült ellenzék képviselői kerültek többségbe, akik itt is megalakították a helyi ellenállást irányító alkotmányvédő bizottságot. Az 1905. július 12-ei megyei közgyűlés bizalmatlanságát fejezte ki a Fejérváry-kormány iránt, majd meghagyta a megye összes tisztségviselőjének, a városoknak és községeknek, hogy semmilyen állami adót és illetéket ne szedjenek be, s az újoncok kiállításában, a fegyveres erő bármely tagjának behívásában se működjenek közre. Az 1905. december 11-ei ülésen pedig elhatározták, hogy ha netán akadnának olyan tisztségviselők, akik a kormánynak a nemzeti ellenállás letörésére kiküldendő, bármilyen közegével együttműködnek, vagy a vármegye megbízatása nélkül hivatalt vállalnak, azoknak a nevét az alkotmányos élet helyreállta után egy, a közgyűlési terem falába beillesztett fekete márványtáblába vésik örök, intő és elrettentő példaadásul.

1906 elején már Zalában is számítani lehetett a formálisan még hivatalban lévő főispán, Hertelendy Ferenc felmentésére és a kormány akaratát képviselő kormánybiztos megjelenésére. Az 1906 január végére összehívott rendkívüli közgyűlés hangsúlyozta, hogy semmilyen címen kinevezett kormányközeget sem tekint törvényesnek, s annak hivatalos helyiséget sem bocsát rendelkezésére. Ezek után a megyeszékhelyre 1906. február 22-én érkező Porteleky László kormánybiztos kellő fogadtatásban részesült. A közgyűlési termet lezárták és lepecsételték, az ott lévő történelmi személyiségek képeit fekete fátyollal vonták be, a megyeházára gyászlobogót tűztek. Másnap felkereste a megye és a város vezetőit, látogatásának fő célja a tisztségviselők befolyásolása, végső soron az ellenállás gyengítése volt. Ezt követően a tisztikar tagjai értekezletet tartottak, ahol már felmerült a behódolás vagy lemondás lehetősége. A megye alkotmányvédő bizottságában is megoszlottak a vélemények, egyelőre azonban még az ellenállás folytatása mellett döntöttek.

 Közben már folytak az új kormány megalakításával kapcsolatos tárgyalások, s a megyék többségében is lankadt a küzdelem. Zalával együtt azonban néhányan még kitartottak. Portelekyt 1906. március 24-én Szulyovszky Dezső teljhatalmú királyi biztos váltotta fel, aki a következő napokban egyenként magához hívatta a tisztségviselőket, akik egy kivételével mind behódoltak. Szulyovszky ezután 1906. március 31-re rendkívüli közgyűlést hívatott össze az alispánnal, s bár azon csak négyen jelentek meg, felolvasta a vármegye autonómiáját felfüggesztő határozatot. Az alkotmányvédő bizottság megbotránkozását fejezte ki a történtek miatt, majd 1906. április 6-ra ő maga is közgyűlést hirdetett. Az érkező tagokat azonban nem engedték be a megyeházára, így egy magánházhoz vonultak. Itteni tanácskozásuk során érkezett a hír, hogy az ellenzéki koalíció vezetői megegyeztek a Fejérváry-kormánnyal. 
Ezt követően a megyében is helyreállt a rend. Szulyovszkyt felmentették, s a király 1906. április 23-án Batthyány Pál grófot, a zalai alkotmányvédő bizottság elnökét nevezte ki a megye főispánjává. Ezzel a kompromisszum helyi szinten is megköttetett. A koalíció erői visszatértek a kiegyezés által kijelölt politikai mozgástér keskeny mezsgyéjére.




Szerző: Foki Ibolya


Olvassa el az EZER ÉVES ZALA további híreit, barangoljon a történelmi megye területén, böngéssze át a jubileumi programokat! 

A Zalai Hírlap cikkei

A jubiláló megye honlapja

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!