Árpád-kori templom két falu között – de leginkább az energiadombot látogatják Bödén

Ahogy tovább beszélgetünk Anti Sándorné, Márta nénivel, megtudjuk, van olyan nap, amikor harmincnál is többen látogatnak el ide, hogy a domb energiája segítségével gyógyuljanak. Több ismerős visszajárót is említ, meg, hogy kinek mit használt. A bödei energiadombot 2010-ben Zala megye lakossága több mint 38 ezer szavazattal a megye 7 természeti csodája kiválasztásakor  az első helyre voksolta. Hogy mi történt azóta a dombon, arra a későbbiekben visszatérünk, előbb azonban Ujj Tibor polgármesterrel a falu materiálisan is értékelhető turisztikai vonzásáról váltunk szót, hiszen a történelem is hagyott itt nyomot, méghozzá nem is akármilyent.

- Böde csendes kis település, hozzánk a szegekbe, Csonkahegyhát, Becsvölgye irányába vezető útról, Zalaszentmihályfa érintésével lehet eljutni. A két falu között, de már Böde mostani közigazgatási területén, Szent Mihály főangyal tiszteletére épült fel a tizenharmadik században a templom, ami igen értékes műemlék – mondja Tibor, miközben a festői környezetben lévő templomhoz megyünk. – Történetéről minden elérhetőt felraktunk a honlapunkra is, a fontos részletek ott elolvashatók – teszi még hozzá.

Jó időt sikerült kifognunk a látogatáshoz, az épület ritkaságai kiemelkednek, jól fotózhatóak. Például a torony bejárat feletti ablakain szinte világítanak a magasban az állatfejes oszlopfők, amelyek több legendának is alapjai voltak. Az oszlopokat díszítő kos- és marhafej ihlethette azt a legendát, miszerint a török hódításakor, amikor a szultán seregei Bécs ellen erre is vonultak, egy pásztor elbújt az állatai közé, s megfogadta, ha megmenekül, helyreállítja a lerombolt templomot. Egy másik legenda korábbra teszi a hasonló történetet, eszerint már a tatárjáráskor bújt el egy henteslegény a környéken, s megfogadta, ha átvészeli a bajt, akkor templomot épít itt, s az ő mesterségének jelképei az állatfejek.

A régészeti kutatás szerint a templom a tatárjárás után, 1220 körül épülhetett, s a török időkben valóban elpusztult, majd újraépítették, sőt a szentélyét barokk stílusban, 1750-ben toldották  hozzá. 1966-ban végeztek műemléki kutatást rajta, s ennek eredményeként 1970-71-ben volt a templom utolsó, műemléki helyreállítása. Az egyszerűsége, arányos külső, belső elrendezése teszi oly bájossá az építményt. A régészeti feltáráskor olyan faragott köveket is találtak, amelyeket belül a falakra rögzítettek, jelezvén, a török időkben lerombolt templomnál is komoly építőköveket használtak. Különösen érdekesek a bejárat faragott kődíszítései, amelyek az oszlopelemeken belül sem egyformák, az oszlopfők pedig eltérő mintázatokat kaptak, mintha csak játékos kedvében lett volna a mester, amikor ezeket készítette.

- Az idő múlása sajnos itt is látszik. A tetőre is ráférne ismét egy felújítás, a fazsindely fedés kezelésre szorulna, s a vízelvezetést is javítani kellene – mutatja a polgármester a járdák süllyedését, s az is jó volna, ha a villanyt be tudnák vezetni az épületbe. A templomban már nincsenek rendszeresen misék, viszont esküvők tartására használják, s ha látogató csoportok érkeznek, kérésre kinyitják nekik a templomot.

A falu központjában, a körfogalom mögött jókora füves tér fogadja a látogatót. Ez Böde legújabb beruházása, ami a fiatalok sikerének az eredménye.

- Elkészült az új futballpálya, ami a legszigorúbb szabályoknak is megfelel. Sőt, alá is csöveztük, így a víz sem állhat meg rajta tartósan – mutatja büszkén a polgármester, majd elmondja, nemcsak azért kellett új pályát építeni mert a megyei másodosztályú bajnokságot vezetik a fiaik, hanem azért is, mert a régi pálya területe magántulajdonban van, így oda végleges dolgokat nem létesíthettek. Jövőre, a sikeres TAO pályázatnak köszönhetően az öltöző is elkészülhet. Tény, hogy a bödei foci turisztikai vonzerő is, sokan kísérik el a vendégcsapatokat az itteni küzdelmekre. Még a sportnál maradva, a túrázás is hoz idegeneket Bödébe. A Göcsej Galopp egyik útvonala vagy a Kávás-Kandikó túravonal a Bödei-hegyen át vezet. És nagy látogatottságú rendezvényük az agármustra, amiből tavaly októberben már a negyediket sikerült megszervezni.

Zsiga Katalin falugondnok, mielőtt felvinne bennünket a hegyre, előbb a haranglábhoz kormányozza a falu kisbuszát. Kinyitja a harangházat, s egy szarufát mutat, amibe belevésték az ácsolás dátumát, az 1922-es évszámot. A Bödei-hegyről ritka szép a kilátás falura és a környékre. Innét látszik csak igazán, hogy a falu egy gyönyörű, dombokkal körülvett völgyben fekszik. Bár „Bort iszik a hegyen járó / Akár szegény, akár báró!”  olvassuk a festést az egyik pince falán, a hegyi telkek itt is elárulják, sokan felhagytak már a szőlőműveléssel. A hegyről jól látszik az energiadomb is.

- Tény, ez most a leglátogatottabb híressége Bödének. A zalavári emlékhelyen is látható Zala megye hét csodája között a bödei energiadomb, sokan itt szereznek erről tudomást, s egyenesen onnét autóznak el ide. Az eredményhirdetés óta nem történt semmi olyan, ami a vendégfogadást szolgálná. Például pihenők építése, vagy illemhely kialakítása. A terület nem az önkormányzaté, s az energia domb felfedezője, Böde János sem látja még elérkezettnek az időt a dombbal kapcsolatosan annak a nyilatkozatnak a megtételére, amit a díj átadáskor, 2011-ben ígért.

Azóta viszont jönnek a vendégek, hallani gyógyulásokról, no meg kutató ásásokról is. A domb tetején hatalmas árkokat ástak,  jelenleg a szinte dzsungel takarta, volt  Sztankovszky kúria kertjében ásnak. Ezt jelzi egy csővezeték is, amin állandóan  folyik a sáncba az elvezetett talajvíz. Sikerült megkérdeznünk Böde Jánost a fejleményekről:

- Egy több mint ezer éves alagútrendszert keresünk. Ennek megtalálása lesz a bizonyíték arra, hogy létezik a végtelen tudás, a végtelen intelligencia. Ha az alagútrendszert megtaláltuk, akkor kerül sor az energiadomb hasznosítására.

- Nem lehetne kitenni egy táblát arról, hogy miként használjuk a dombot? – kérdezzük.

- Nem! Egy tábla, bármilyen nagy is lenne, nem igazítana el. És a dolgok egymásba kapcsolódnak. Ha meglesz az alagútrendszer, az bizonyítja az igazamat, az Isten létezését. Ennek alapján tudom majd száz százalékos hitelességgel megmagyarázni, hogy mi az itt fellelhető energia lényege, elmondani, hogy az embereknek miként kellene élni, s hogyan lehet gyógyítani a betegségeket az energia segítségével. Ennek elmagyarázására nekem is minimum másfél órára volna szükségem. A dombon az ennek megfelelő viselkedéssel lehet a várt hatást elérni. Amikor megtaláltuk az alagútrendszert és bizonyítjuk a végtelen intelligencia létezését, ezt nemzetközi sajtókonferencián fogjuk bejelenteni. Csak még idő kell ehhez, talán a nyárra lesz eredmény - mondja reménykedve Böde János.

Böde honlapján az energia dombról szóló rész végén ezt írják: „ Minden ember vágyik a csodára, a csodás gyógyulásra. Talán ezt nyújtja nekünk a domb.”