2016.07.27. 13:12
Apró, légyszerű rovar szívja a vérünket, tenyérnyi ödémát, fájdalmas duzzanatot okozva
Nagykanizsa – Mivel nem ismerik, sokan ártalmatlannak vélik az apró, légyhez hasonló repülő rovart, melynek csípése azonban az arra hajlamosaknál ödémával járó komoly allergiás reakciókat válthat ki.
Próbáltuk kideríteni, milyen rovarról is lehet szó és a több olvasónk által is jelzett panasszal a Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályához fordultunk.
Ám ott nem tudtak felvilágosítással szolgálni. Nem ismeretlen viszont a kis gonosztevő és az általa okozott panaszok sora dr. Szeghy Balázs nagykanizsai bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos előtt. Mint azt a szakember elmondta: már többen is felkeresték a rovar csípése okozta problémákkal. Azt is sikerült tisztáznunk, hogy milyen rovarról van szó, befogtunk egy példányt és beazonosítottuk. Kiderült: a Simuliidae családba tartozó púposszúnyog minden baj okozója.
– Több néven ismert, hívják cseszlének és kolumbácsi légynek is – bocsátotta előre a doktor. – Kettő-hat milliméter hosszú, a nevéből eredően púpos, szúnyogszerű rovar. Színe szürke vagy fekete. Szívókája rövid és erőteljes, szúrósertéi pengeszerűen élesek, ezzel tud a szúnyognál is durvábban csípni. A betegek ezt egyébként észre sem veszik, csak később, amikor már duzzanat keletkezik a csípés helyén. Az „elkövetőt” pedig általában úgy interpretálják a rendelőben, hogy „egy pici fekete bogár megcsípett...” Alapvetően egyébként három fajt is érthetnek ez alatt a panaszosok. Hasonló galibát tudnak okozni a törpeszúnyogok, a lepkeszúnyogok, illetve a púposszúnyogok, s habár mindhárom rovarfaj csípése érheti az embert, errefelé a púposszúnyogokból fordul elő több. A púposszúnyog délről jövő, úgynevezett invazív faj, amely a globális felmelegedés következtében húzódik egyre északabbra.
Dr. Szeghy Balázs azt is elmondta: a púposszúnyogot még a 19. században határozta meg egészen pontosan egy magyar kutató, dr. Tömösváry Ödön. Még hozzá egy eset nyomán, amikoris Galambóc váránál haszonállatok pusztultak bele a púposszúnyogok csípésébe, utóbbiak ugyanis berepültek a lovak, a marhák orrlyukain, s csípésükkel komoly bevérzéseket, illetve vérszegénységet okoztak. Ma is az állatok a fő célpontjaik, de szélmentes, párás időben, főleg vihar előtt, frontátvonuláskor, szabadban az embert is agresszíven csípik.
– Aki pedig érzékeny a csípésre, annál komoly allergiás reakció alakulhat ki – folytatta a szakember. – A csípés helyén minimálisan apró bevérzés keletkezik, de sokaknál fájdalmas, feszülő duzzanat, vagy ödéma keletkezik, ami gyakran el sem múlik magától napokig. Az állatoknál pedig a szívférgességet, illetve más kórokozókat terjeszthetnek – szerencsére, Magyarországon még nincs tudomásunk arról, hogy hasonló betegségeket okoztak volna embernél.
Szeghy Balázs hozzátette: ha a csípés helye „bedurran”, a patikában recept nélkül kapható készítményekkel nem megyünk sokra, a leghelyesebb, ha orvoshoz fordulunk, hiszen megfelelő terápia hiányában komoly fertőzés, nem gyógyuló, fekélyszerű seb alakulhat ki. Mint rámutatott: az ilyen esetekben lokális szteroid-készítményeket írnak fel a betegnek, illetve ő személy szerint pluszban még antibiotikumot is ad.
– Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a púposszúnyogok most még csak időszakosan vannak jelen hazánkban, néhány hétig, aztán egyik napról a másikra eltűnnek – jelezte a bőrgyógyász. – A szél hátán nagyon messzire eljutnak, akár 3-400 kilométerre is. Sokáig tehát nem kell őket elviselni, ha addig is meg akarjuk kímélni magunkat a csípésük okozta kellemetlenségtől, akkor az ittlétük ideje alatt ne menjünk arra a helyre, ahol tudjuk, hogy ezek az apró gonosztevők jelen vannak, vagy hosszú, zárt ruházatban dolgozzunk az adott területen.
A Magyar Gázmesterek Egyesületének honlapján azt is olvastuk: a púposszúnyogoknak világszerte 1500 faja ismert, ebből Magyarországon negyvenet határoztak meg, de ennél jóval több lehet. Humán szempontból legjelentősebb a Simulium damnosum, amely az ember folyóparti vakságát okozó Onchocerca volvulus fonálféreg lárváinak hordozója.