Hírek

2016.07.27. 13:12

Apró, légyszerű rovar szívja a vérünket, tenyérnyi ödémát, fájdalmas duzzanatot okozva

Nagykanizsa – Mivel nem ismerik, sokan ártalmatlannak vélik az apró, légyhez hasonló repülő rovart, melynek csípése azonban az arra hajlamosaknál ödémával járó komoly allergiás reakciókat válthat ki.

Horváth-Balogh Attila

 

Próbáltuk kideríteni, milyen rovarról is lehet szó és a több olvasónk által is jelzett panasszal a Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályához fordultunk.

Ám ott nem tudtak felvilágosítással szolgálni. Nem ismeretlen viszont a kis gonosztevő és az általa okozott panaszok sora dr. Szeghy Balázs nagykanizsai bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos előtt. Mint azt a szakember elmondta: már többen is felkeresték a rovar csípése okozta problémákkal. Azt is sikerült tisztáznunk, hogy milyen rovarról van szó, befogtunk egy példányt és beazonosítottuk. Kiderült: a Simuliidae családba tartozó púposszúnyog minden baj okozója.

– Több néven ismert, hívják cseszlének és kolumbácsi légynek is – bocsátotta előre a doktor. – Kettő-hat milliméter hosszú, a nevéből eredően púpos, szúnyogszerű rovar. Színe szürke vagy fekete. Szívókája rövid és erőteljes, szúrósertéi pengeszerűen élesek, ezzel tud a szúnyognál is durvábban csípni. A betegek ezt egyébként észre sem veszik, csak később, amikor már duzzanat keletkezik a csípés helyén. Az „elkövetőt” pedig általában úgy interpretálják a rendelőben, hogy „egy pici fekete bogár megcsípett...” Alapvetően egyébként három fajt is érthetnek ez alatt a panaszosok. Hasonló galibát tudnak okozni a törpeszúnyogok, a lepkeszúnyogok, illetve a púposszúnyogok, s habár mindhárom rovarfaj csípése érheti az embert, errefelé a púposszúnyogokból fordul elő több. A púposszúnyog délről jövő, úgynevezett invazív faj, amely a globális felmelegedés következtében húzódik egyre északabbra.

Dr. Szeghy Balázs azt is elmondta: a púposszúnyogot még a 19. században határozta meg egészen pontosan egy magyar kutató, dr. Tömösváry Ödön. Még hozzá egy eset nyomán, amikoris Galambóc váránál haszonállatok pusztultak bele a púposszúnyogok csípésébe, utóbbiak ugyanis berepültek a lovak, a marhák orrlyukain, s csípésükkel komoly bevérzéseket, illetve vérszegénységet okoztak. Ma is az állatok a fő célpontjaik, de szélmentes, párás időben, főleg vihar előtt,  frontátvonuláskor, szabadban az embert is agresszíven csípik.

– Aki pedig érzékeny a csípésre, annál komoly allergiás reakció alakulhat ki – folytatta a szakember. – A csípés helyén minimálisan apró bevérzés keletkezik, de sokaknál fájdalmas, feszülő duzzanat, vagy ödéma keletkezik, ami gyakran el sem múlik magától napokig. Az állatoknál pedig a szívférgességet, illetve más kórokozókat terjeszthetnek – szerencsére, Magyarországon még nincs tudomásunk arról, hogy hasonló betegségeket okoztak volna embernél.

Szeghy Balázs hozzátette: ha a csípés helye „bedurran”, a patikában recept nélkül kapható készítményekkel nem megyünk sokra, a leghelyesebb, ha orvoshoz fordulunk, hiszen megfelelő terápia hiányában komoly fertőzés, nem gyógyuló, fekélyszerű seb alakulhat ki. Mint rámutatott: az ilyen esetekben lokális szteroid-készítményeket írnak fel a betegnek, illetve ő személy szerint pluszban még antibiotikumot is ad.

– Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a púposszúnyogok most még csak időszakosan vannak jelen hazánkban, néhány hétig, aztán egyik napról a másikra eltűnnek – jelezte a bőrgyógyász. – A szél hátán nagyon messzire eljutnak, akár 3-400 kilométerre is. Sokáig tehát nem kell őket elviselni, ha addig is meg akarjuk kímélni magunkat a csípésük okozta kellemetlenségtől, akkor az ittlétük ideje alatt ne menjünk arra a helyre, ahol tudjuk, hogy ezek az apró gonosztevők jelen vannak, vagy hosszú, zárt ruházatban dolgozzunk az adott területen.

A Magyar Gázmesterek Egyesületének honlapján azt is olvastuk: a púposszúnyogoknak világszerte 1500 faja ismert, ebből Magyarországon negyvenet határoztak meg, de ennél jóval több lehet. Humán szempontból legjelentősebb a Simulium damnosum, amely az ember folyóparti vakságát okozó Onchocerca volvulus fonálféreg lárváinak hordozója.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!