2017.07.07. 05:53
A tó és a kisvasút vonzásában
Csömödér turizmusa a Zalaerdő Zrt. jóléti tevékenységére épül - idősek otthona fejlesztése a céljuk.
Csömödér – A csömödéri halászlének híre volt a megyében! Semmi pénzért nem mulasztottuk volna el a csárda meglátogatását, ha Lenti vidékére vezettet az utunk. A tó partjához közel épült fel a téesz húsüzeme, ahol olyan finom kolbászt és hurkát készítettek, hogy ezekből szintén muszáj volt vásárolni... De hol van már a csárda és hol a húsüzem?
- Sajnos ez már a múlté és a létesítményekkel eltűntek a régi közösségi majálisok is, amelyeket a tó partján a csárda körül tartottunk, legalább ezerötszáz vendég részvételével – mondja Becze József Csömödér polgármestere turisztikai sorozatunk házigazdája.
Mint azzal az elmúlt években a Zalai Hírlap is többször foglakozott, a rendszerváltás utáni privatizációkor egy osztrák vállalkozó szerezte meg a tó környékének tulajdonjogát, s egy ideig még a horgászokat sem engedte a vízpartra. 2016 óta a víztározó horgászati hasznosítását, s a halgazdálkodási teendőket a Zalaerdő Zrt. látja el. Horgászni azonban csak a víztározó Iklódbördőce felőli oldaláról lehetséges, a csömödéri oldalon az osztrák gazdaság néhány jóléti létesítménye látható a part mentén. Az iklódi oldalon az árnyas erdő a vízpartig ér, s az öreg fák alatt faházak sora bújik meg végig a partmentén. A házaktól pár méterre nyílnak a stégek a tóra, horgászni ezekről lehet.
Az 1967-ben létesített, mintegy harminc hektáros tó ideális élőhely a halak számára. Sok a mederben maradt tuskó, ahol jól érzi magát a ponty, az amur, a csuka, a süllő, a keszegfélék, aztán a busa és a harcsa is. Harcsából például már 86 kilósat is fogtak, de busából 40 kiló fölötti fogás több is volt , pontyból és amurból is bőven horogra akadtak 10 kiló feletti példányok.
- Amikor az osztrákkal folyt a vita évekig nem is jöttem ide. Ma, egy-két kisebb pontyot fogtam, amiket visszadobtam. Két nagyobb keszeggel viszont szerencsém volt - mondja a zebeckei Papp István. Pár házzal odébb a két Balogh Ferenc – apa és fia – üldögél a házikójuk előtti karosszékben:
- Horgászunk, a botok kint vannak a stégen, innét jól látni őket – mutatják. Idősebb Balogh Ferenc a Kerkamenti Horgász Egyesület alapító tagja, s mióta a tó megvan, ha teheti mindig itt tölti a szabadidejét.
- Ennél nyugodtabb helyet elképzelni is nehéz. És szépen vannak halak is. A legnagyobb fogásaim? Busából kifogtam egy negyven kiló tíz dekásat és egy negyven és fél kilósat is, amurból pedig egy húsz kilósat.
- Menjen ki a stégre és onnét nézzen körül –ajánlja ifjabb Balogh. - Azért vigyázzon, mert nem mindenki bírja a vizet nézni miközben a szűk járdán lépdel. Amikor hullámzik a víz, könnyen megszédül, aki nem szokott hozzá. Egy ismerősöm lefeküdt a deszkákra, annyira rosszul lett, azóta kikergetni sem lehet a stégre – meséli.
Foltokban vízitök telepek is láthatók a stégek mentén, több színben is gyönyörűen virágoznak, az ember nem győző csodálni őket...
- Ez a környezet sokakat vonz, már szinte teljesen betelt az erdőszél faházakkal. Iklódbördőcével együtt a tó az egyik vonzása a környékünknek, s azért is fontos ez az oldal, mert a csömödéri vízparthoz nem férünk hozzá, pedig oda üdülőhasznosítási tervünk is volt. Az idő egyszer majd ezt a problémánkat is megoldja. Csömödér másik vonzása a kisvasút, amit szintén a Zalaerdő üzemeltet, s a kisvasút egyik ága itt vezet el a tó mellett – mondja Becze József, akivel felkeressük az erdészet vasútüzemét, ami a Csömödér-Páka vasútállomással szemben található. Az öreg, idő koptatta állomás szebb napokat is megélt már. Először nem sok hasznát élvezte a falu az 1890-ben épült Ukk-Csáktornya vasútvonalnak, mígnem a környező erdők fakitermelésének elsődleges feldolgozására ide települt a Kerkavölgyi Faipari Rt. Gőzfűrésztelepe 1921-ben. A hozzá tartozó, s akkor már 70 kilométer hosszúságú kiszolgáló erdei iparvasút volt az őse a mai, Csömödéri Állami Erdei Vasútnak, ami a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon. A Zala megyében található vágányok teljes hossza 109 kilométer.
A kisvasút nagy szolgálatot tett az 1937-tel kezdődő olajkitermelésnek is. Az olaj akkora szenzáció volt akkor, hogy a jövő év júniusában maga Horthy Miklós kormányzó is ellátogatott a furások helyszínére. A kormányzó és felesége a Turán különvonatával reggel fél kilenckor érkezett meg a Csömödér-Páka állomásra. Később külön ipari vágány is épült az olaj szállítás számára az állomáson.
Az erdészet vasútüzemének telepén Tóth Zoltánné az üzem munkatársa mutatja meg a látnivalókat, amiből akad bőven. A turistaszállóban éppen vendégek laknak, akik Lentibe kirándultak, de akad itt más ötletes néznivaló is. Például a Mezítlábas kisvasút, ami egy kövekkel, s egyéb durva talpalávalóval kirakott sétány, amit mezítláb kell végigjárni, s utána a szabad kútnál lehet leöblíteni a port a lábról. A büfé előtti pihenő padok és asztalok fejtörőt rejtenek. Az asztalokra kirakott vasúti tárgyak mibenlétét kell kitalálni, illetve ellenőrizni a Kisnyomtávú fejtörő táblán.
Megmutatják a külön rendelhető vagonokat is, például az étkező kocsit, illetve a népszerű kincsüket, a Zakatoló Erdei Iskolát, amiért 2015-ben Magyar Termék Nagydíjat kapott a Zalaerdő Zrt. Ez két kocsiból álló külön szerelvény, amelyet igénybe vehetnek az iskolák. Pető Ferenc forgalmista elmondja, hogy ezzel ki lehet gördülni a terepre, tetszés szerint megállni, s ott különböző feladatokat végezni. Például rovarokat gyűjteni, majd ezeket megvizsgálni a vonaton található eszközökkel, mikroszkópokkal. A másik kocsiban asztalokat, padokat szállítanak, amelyeket, a vonat mellett lehet felállítani a gyerekek számára. Újszerűségével hódít a vonat erdei iskola, ami hamar elnyerte az oktatási szakemberek, a pedagógusok tetszését, s ami a legfontosabb, a gyerekekét is.
Közben, utasokkal tele befut a kisvonat Lentiből, s megérkezik a másik is Kistolmácsról. Becze József azt mondja, igyekeznek Csömödért vonzóvá tenni az ide érkezők számára. A falu központjában platánokkal beültetett park fogadja a pihenni vágyókat. Itt építették fel a szabadidős létesítményüket szalonnasütőkkel és kemencével. A szomszédban helyezkedik el a kultúrház a könyvtárral, s a falu híres szülöttének, Kővágó Józsefnek az emléktáblájával. Kővágó József a falu tanítójának fia ,1945-től, 1947-ig Budapest polgármestere volt, majd 1956 novemberében újból a főváros főpolgármestere lett. Kétszer ítélték halálra, egyszer a nyilasok, másszor a kommunisták, de megmenekült. A könyvtárban két kötet is őrzi munkásságát.
- Szívfájdalmunk, hogy a jó állapotban lévő iskolánk, aminek tornaterme és számítógépes külön épülete is van, üresen áll. Egy 42 férőhelyes bentlakásos idősek otthonát tartunk fenn, ebben van jártasságunk. A kistérségben 130 idős ember szerepel az otthonokba kerülési várólistán. Az iskolából 110 férőhelyes idősek apartman házát lehetne kialakítani, amellyel nagyban orvosolhatnánk a környék ilyen gondját. Ezzel próbálkozunk, mert ez tovább növelné az idelátogatók számát is. Sok mindenben működünk együtt a szomszédos, karnyújtásra lévő Pákával, ahova a gyerekeink iskolába járnak, de ott a mi templomunk is, s a két község határán találhatók a látogatható bunkerek, futóárkok – mondja Becze József.